A fóliaházak talajainak javítása, termőképességének megőrzése, növelése (4.)

Kárpátinfo hetilap

2024. 11. 03. – 12:26 / Gazdaság

Az ősz második felétől a legtöbb fóliás létesítményekben már lassan felszámolódtak a különböző növényi állományok, és egy nagyobb „lélegzetvételnyi időt” követően már neki is lehet fogni a következő szezonunk munkálatainak. A fóliaházak kitakarítását és fertőtlenítését követően van lehetőségünk a fóliaházaink talajain olyan műveleteket (pl. talajművelést) elvégezni, amire a szezon folyamán nincs rá alkalmunk.

Cikksorozatunkat folytatva a jelenlegi írásunkban ismertetjük azokat a további lehetőségeket, amelyek szintén pozitívan hatnak fóliaházaink talajainak javítására, termőképességének megőrzésére, növelésére. Az egyik ilyen lehetőség a talajművelés. A fóliaházak talajainak művelése különleges figyelmet igényel, mivel az intenzív termesztés során a talaj fokozott igénybevételnek van kitéve. A megfelelő talajművelési gyakorlatok alkalmazása és ideje kulcsfontosságú a termőtalaj minőségének fenntartásában és javításában. Ebben az írásban részletesen bemutatjuk, hogyan hat a talajművelés a fóliaházak talajainak különböző tulajdonságaira.

Talajművelés és a talaj közötti összefüggések

A fóliaházi termesztés során a talajok számos speciális problémával küzdenek. Ezen problémák közé soroljuk: az intenzív öntözés miatti fokozott tömörödési hajlamot, a rendszeres tápanyag-utánpótlás következtében a magasabb sótartalmat, a magasabb hőmérséklet miatti gyorsabb szerves anyag lebomlást, a kedvezőtlen mikrobiológiai folyamatok kialakulásának veszélyét, és a nem megfelelő talajszerkezet esetén a levegőtlenséget.

A fóliaházak esetében is a talajművelések alkalmával mindig arra kell törekednünk, hogy az imént felsorolt negatív folyamatokat egyensúlyozni, sőt még javítani is tudjuk. Amennyiben a talajművelést megfelelő időben és minőségben végezzük, úgy minden tekintetben minőségi javulást érhetünk el. A talajművelés első sorban a talaj fizikai tulajdonságaira van kihatással, például a talajszerkezet javulására. Ebben az esetben a megfelelő talajműveléssel jelentősen javíthatjuk a talaj szerkezetét, amitől morzsalékos szerkezetet kell kapjunk, mely által jobb pórusrendszer jöhet létre, egyenletesebb talajfelszín képződik, és megszüntetjük a tömörödött rétegeket.

Talajművelésünkkel a talaj vízgazdálkodását is optimalizálhatjuk. A talajművelés pozitívan befolyásolja a talaj vízgazdálkodását, amelynek köszönhetően javul a vízbefogadó képesség, egyenletesebb vízeloszlás képződik, csökken a párolgási veszteség, valamint hatékonyabb vízmegőrzés jön létre.

A talajművelés nemcsak a talaj fizikai, hanem a talaj kémiai tulajdonságaira is hatással van. A talajműveléssel javíthatjuk továbbá a talajunk tápanyagforgalmát is. A rendszeres talajművelés elősegíti a tápanyagok egyenletesebb eloszlását, a tápanyagok jobb feltáródását, a pH-érték kiegyenlítődését, valamint a só-felhalmozódás csökkenését is. A megfelelő talajműveléssel hatást gyakorolhatunk még a szervesanyag-gazdálkodásra is. Ugyanis a talajművelés befolyásolja a szerves anyagok körforgását, vagyis elérjük vele azt, hogy a szerves anyagok jobban bekeveredjenek a talajba, egyenletesebb humuszképződés jöjjön létre, stabilabb talajszerkezet alakuljon ki, valamint azt is, hogy jobb legyen a talaj tápanyagmegkötő képessége.

A talajművelés a talaj biológiai tulajdonságaira is igencsak kihatással van. Ilyenkor fokozódik a talaj mikrobiológiai aktivitása és a megfelelő számban, időben és minőségben elvégzett talajmunkálatokkal elérhetjük azt, hogy serkentsük a hasznos mikroorganizmusok szaporodását, javítsuk a szerves anyagok lebontását, a tápanyagok feltáródását, valamint a gyökérzóna egészséges fejlődését. A rendszeres művelés hatására talajélet javulás tapasztalható, melynek köszönhetően nő a talaj biológiai aktivitása, javul a talaj önfenntartó képessége, csökken a kórokozók száma és egészségesebb gyökérkörnyezet alakul ki.

Talajművelési időszakok és eszközök

A fóliaházak talaj-előkészítése esetében megkülönböztetünk alapművelést, másodlagos művelést és fenntartó művelést. Az alapművelést csak akkor tudjuk elvégezni, amikor az adott növényállományt már felszámoltuk (tavasz, ősz). Az alapművelés egyik fő eleme a talaj átforgatása (25-30 cm), melyet végezhetünk ekével, kézi ásóval, vagy a fóliaházakban is jól bevált ásógépekkel, melyekkel lehetőségünk nyílik a tömörödött rétegek megszüntetésére. A forgatást megelőzően (kb. 3-4 évente) alkalmazhatunk altalaj-lazítást (35-50 cm) is, amely azt a célt szolgálja, hogy megszüntesse az alsóbb rétegekben is a talajtömörödést és a talaj-átmosatások alkalmával ki tudjanak mosódni a káros sók a gyökérzónából az alsóbb talajrétegekbe.

Az úgymond finomító (másodlagos) művelés során arra kell törekednünk, hogy aprómorzsás talajszerkezetet alakítsunk ki, egyenletes talajfelszínt hozzunk létre, a kijuttatott érett szerves trágyát és alaptrágyákat a lehető legegyenletesebben keverjük el és nem utolsó sorban pedig kiváló magágyat készítsünk. Ezen munkálatok elvégzésére leggyakrabban frezákat (talajmarókat) szoktak alkalmazni, melyek kiválóan alkalmazhatóak a fóliasátrakban.

A fenntartó művelés fő célja, hogy a tenyészidőszak folyamán rendszeres talajlazítás történjen a felső talajkéreg (lecserepesedés) kialakulásának és a gyomok felszaporodásának megakadályozása érdekében. Erre a célra alkalmasak a különböző sorközművelő és kapáló gépek.

A megfelelő talajművelési gyakorlatok alkalmazása elengedhetetlen a fóliaházi talajok termékenységének fenntartásához és javításához. A rendszeres és szakszerű talajművelés javítja a talaj fizikai, kémiai és biológiai tulajdonságait, biztosítja az optimális növényi fejlődést, csökkenti a talajdegradáció kockázatát és hozzájárul a fenntartható termesztéshez.

A talajművelés hatásainak maximalizálásához fontos a megfelelő időzítés, a fokozatosság elvének betartása és a talajállapot folyamatos megfigyelése.

A cikksorozatunkat folytatjuk.

Nagy Éva
az „Egán Ede” KGK” J. A. falugazdásza, a Pro Agricultura Carpatika Megyei J. A. munkatársa