Dinnyetermesztés – 2025. A vártnál gyengébb hozamok - A termesztési kedv továbbra is töretlen

Mint ahogy azt már a korábbi években megszokhattuk, szeptember elején idén is véget ért a dinnyetermesztési szezon, amely ebben az évben a vártnál valamivel alacsonyabb hozamokat produkált, ám a termék mindvégig stabil ára pótolta ezt a kiesést. Így a gazdák termesztési kedve továbbra is töretlen. Újra bebizonyosodott, hogy az ország nyugati régiója stabil ellátásához szükség van a Kárpátalján megteremett mézédes gyümölcsre, így a háború óta vidékünkön egyre többen favorizálják ezt a kultúrát.

Hogy miként alakult az idei évad, arról először István barátomat, egy régi bereg-vidéki termelőt faggattam.

-    Bizony van annak már nyolc éve is, hogy először próbálkoztunk dinnyetermesztéssel – kezdi a választ beszélgetőpartnerem. – Eleinte, úgymond, csak egy kisebb parcellán kísérleteztünk, de mostanra már két hektárra bővítettük az ültetvényt. Elmondhatom, hogy minden esztendő más és más. Idén is számos kihívással kellett szembenézni. Ilyen volt például a május 12-e táján jelentkező talajmenti fagy, amely sok helyen óriási kárt okozott a már kiültetett palántákban. Nálunk szerencsére a fóliaalagút megvédte a zsenge növényi sarjakat. A szaporítóanyag zömét – megvárva a fagyveszély elmúltát – a szokottnál jóval később, május 16-án ültettük ki. Így gyakorlatilag az első termést a szokottnál két héttel később takarítottuk be.

-    Az imént, amikor a mézédes gyümölcsöt emlegettem, csak a fejedet csóváltad.

-    Hát ez az! Idén éppen a mézédes jelzővel kellett csínján bánnunk. Mert valljuk be, hogy az időjárás nem kedvezett a cukorképződésnek. Esősre, hűvösre sikeredett az egész július, augusztusban pedig azzal kellett szembesülni, hogy a nappali 28-30 fokos hőség után éjszakára gyakran 15 fok alá hűlt le a levegő. Kedvenc növényünk ezt nem tudta tolerálni. Mindnyájunknak tudatosítani kell magunkban, hogy ez a kultúra a folyamatos vízellátás mellett igényli a jó meleget.

-    Miként alakultak az árak?

-    Az itt, helyben történő árusításkor 20 hrivnyás kilogrammonkénti átlagárral számolhatunk, az ismerős felvásárló pedig a nagy tételeket 10 hrivnyájával vette át. Végül is így megérte. Hadd számoljak be még egy fontos dologról. Idén maximálisan arra törekedtünk, hogy amennyire lehet, elnyújtsuk a szezont, így termesztettünk korai, közép- és későn érő fajtákat is. Megfigyelhettük, hogy mások is erre törekedtek, így sikerült elkerülni a dömpinget.

Egy másik bereg-vidéki termelő, Ernő és családja április utolsó napjaiban ültette ki a dinnyepalántákat a fóliaalagútba, így aztán sikerült az állományt megmenteni a májusi fagyoktól. A szabadföldbe korán telepített, fagykárt szenvedett ültetvényt pedig a fóliaházban nevelt palántával pótolták. Tanulságos ez a jövőre vonatkozóan: bármi megtörténhet, így tartalék palántának lennie kell mindig bőségesen! – vallja a fiatal gazda.

Bár kétségtelen tény, hogy a fóliaalagutas termesztés jelentősen megnöveli a költségeket, a szezon kezdetét előrébb hozza, és ilyenkor az árak is magasabbak. Ernőék idén július első hetének végén már megkezdték az árusítást, méghozzá a gyümölcs kilóját 45 hrivnyáért. A szabadföldire viszont bő húsz napot még várni kellett. Idén hektáronként 55 tonna termést takarítottak be a tavalyi 75-80 tonnával szemben. De így vannak ezzel mások is.

-    Akárhogy is nézzük, a dinnyeszezon jó esetben is csak két hónapon át tart, így mindent el kell követni annak érdekében, hogy azt elnyújtsuk – vonja le a tanulságot Ernő. – A fóliaalagút alkalmazása mellett így fontos az is, hogy különböző érésidejű fajtákat vonjunk be a termesztésbe. Nálunk a késői Tanerlan igencsak bevált, mivel nagyon édes és a héja is vékony. Ezért inkább csak helyi árusításra ajánlott, mert hosszabb szállításra nem alkalmas.

-    Hogy mi az idei legfőbb tanulság? – fontolgatja a választ a fiatal gazda. – Legfőképpen az, hogy minőségi árut kínáljunk. Ehhez először is olyan laza, homokos talaj szükséges, ahol a dinnye jól érzi magát, és biztosított a növény kiegyensúlyozott fejlődése. Igaz, hogy ilyen termőrétegben a szokásosnál nagyobb vízadagokkal kell számolni, hisz az könnyebben leszivárog, mint az agyagos földben, de mindenképpen megéri. Büszke vagyok arra, hogy egyre több a visszajáró vevő, mert tudják, hogy nálunk gazdag ízvilágú, finom gyümölcsöt kapnak.

-    Itteni és számos távolabbi gazdatársammal együtt én sem voltam olyan szerencsés, hogy az április végén elvetett és május 10-re már kikelt és szépen fejlődésnek induló dinnyesarjakat ne vigye el az akkori éjszakai fagy – emlékezik vissza a kezdetekre Kovács Árpád, az ungi térség Kisgejőcön élő falugazdásza. – A folytatás sem alakult kedvezően, mivel a május végén újravetett állomány ugyancsak megszenvedte a júliusi esős évszakot. Az augusztusi szárazságban viszont épp ellenkezőleg: a szükséges csapadékmennyiséget nem tudtuk pótolni, így a hozam jelentősen elmarad a tavalyitól. A késői kezdés miatt nálunk még vagy két hétig eltart a dinnyeszezon. A vevőkör nálam stabilnak mondható, s ők nem a naptárt nézik. Végül is a most szedett 5-6 kilogrammos dinnyék igazán finomak. A jövőre vonatkozóan terveim között első helyen a fóliaalagutas rendszer kiépítése, illetve a mostaninál hatékonyabb és stabilabb vízellátás biztosítása szerepel. Sokakkal együtt úgy látom, hogy van jövője a dinnyetermesztésnek vidékünkön, ha megfelelő termőtalajt tudunk biztosítani számára. Jómagam facéliát és hajdinát termesztek előveteményként az erre kijelölt parcellán, majd a szármaradványt összeaprítva beforgatom a talajba, hogy még szellősebb, lazább legyen.

Kovács Elemér

 

---

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek