Akármennyire is a piacgazdaság korát érjük, valamilyen tervezhetőségre, irányításra mégiscsak szükség lenne, vallja Kovács Árpád, Kisgejőcön élő falugazdász. Az állam például felvállalná egy-egy, a lakosság ellátása szempontjából fontos kultúra termesztésének a támogatását, hogy ne csak mindenki az éppen aktuális slágernövényre hajtson rá. Mert a dinnye esetében például most már látjuk, hogy ez mihez vezet. Bő három héttel ezelőtt a munkácsi nagybani piacon a lédús gyümölcs kilóját 2-3 hrivynáért vesztegették.
- Úgy tudom, ön is foglalkozik dinnyetermesztéssel. Melyek az idei tapasztalatok?
- Nálunk idén csupán negyed hektáron terem ez a kultúra, s bő két héttel ezelőtt szállítottam a piacra az első tételt. A kedvező időjárási körülményeknek, no meg a körültekintő gondozásnak köszönhetően kiváló a termés: a legtöbb dinnye súlya meghaladja a 16 kilogrammot. Az íze is finom. Ungváron rengeteg a visszatérő vásárló. Kissé előre szaladva, hadd mondjam el, hogy a minőségi dinnyét most is el lehet adni: jómagam 15 hrivnyát kérek kilójáért. Természetesen meggondolatlanságnak tartom, ha valaki nagyhirtelen az első évben három hektárt beültessen dinnyepalántával. Méghozzá úgy, hogy nem készítette elő megfelelően a talajt. A dinnye bizony szereti a humuszban gazdag termőréteget, ami többek között rendszeres szervestrágyázással érhető el. Persze vannak más módszerek is. Jómagam tavaly például az első körben facéliát termesztettem a mostani dinnyeföldön, majd pedig grecskát. Mindkét növény zöldmasszáját összeszecskázva, némi nitrogénműtrágyával együtt bedolgoztam a talajba. A további nitrogént a magvak elvetésekor pótoltam. Én ragaszkodom a bakhátas technológiához, a magvakat fészekbe vetjük, amely tőzeggel van gazdagítva. Így sokkal jobb a termőréteg vízmegtartó képessége.
- A palántázást túl macerásnak tartja?
- Sok vele a munka és nem mindig válik be. Idén a palántás dinnye szedése csupán egy héttel történt korábban, mint a helyrevetetté.
- Mint elmondta, minden másnap, harmadnap visz mostanság árut az ungvári piacra. Mit tapasztal?
- Jó pénz üti a markát annak a termelőnek, aki még tud uborkát szedni az ültetvényéről: a salátának való kilója 50 hrivnyáért kel. A paprika kilója 40 hrivnya, a piros paradicsom 30 hrivnyát kóstál, a sárgáért 40-et, a rózsaszínért megadnak 50 hrivnyát is. Mivel kikoptunk a középnyári káposztából, annak is 40 hrivnya kilója. A burgonya 20-25 hrivnyába kerül, hisz annak tömeges felszedése még nem kezdődött el. A vöröshagyma kilója hasonló módon, 25 hrivnya, a fokhagymáért 200 hrivnyát kérnek. A nagyon mutatós karfiol kilóját 50 hrivnyára tartják.
- No és a korábbi években slágernövénynek kikiáltott csemegekukorica mostanság mennyibe kerül?
- Ugye, abból is jóval többet vetettek a gazdák, mint amennyit a kárpátaljai lakosok és a hágón túli, hozzánk közeli településeken élők el tudnának fogyasztani, így annak ára is lecsökkent: darabja 5-8 hrivnya, ami számításaim szerint még hoz némi jövedelmet a termelőnek.
- Gyümölcsárak…
- A nyári almát 20-25 hrivnyáért kínálják, ennél valamivel drágább a szilva. A körte kilója 50 hrivnya, a hazai csemegeszőlő ennek a duplája.
- Hiánycikk?
- Petrezselyemből keveset látni, s ami van, azt sem kilóra mérik, hanem néhány sárgarépával csomóba kötve, 45-50 hrivnyáért árusítják.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
