A háború okozta sok-sok bizonytalanság ellenére a vidékünkön élők jelentős része továbbra sem mondott le arról a régi jó szokásáról, hogy portáján baromfit tartson. Legfeljebb kisebb létszámú állománnyal indul neki az új idénynek. Amely a hosszúra nyúlt áramkimaradások miatt valószínűleg feladta a leckét a keltetőgépek tulajdonosai számára.
- Aki naposcsibékkel foglalkozik, az már a kezdetek kezdetén beszerezte azokat a generátorokat, amelyeket akkor kapcsolnak be, ha egy időre megszűnik a központi áramszolgáltatás – magyarázza a Péterfalván élő Szombati Anita, aki családjával már húsz éve nevel fiatal baromfit. – Így minket sem értek készületlenül a tél folyamán sűrűn előforduló villanykikapcsolások. Más kérdés, hogy a nehezített körülmények miatt megnövekedtek ilyen jellegű költségeink. Ám igyekszünk mindezt nem áthárítani a vásárlóinkra. Tavaly az előnevelt csibét átlagosan 50 hrivnyáért kínáltuk, jelenleg pedig 55-58 hrivnyáért. Tegyük hozzá gyorsan: nekünk is, meg a velünk kapcsolatban álló baromfitartóknak is szerencsénk van abban a tekintetben, hogy sem a táp, sem a szükséges gyógyszerek árában gyakorlatilag nem történt változás. Legalábbis egyelőre.
- A sorozatos áramkimaradások nem késleltették az idény kezdését?
- Jól tudjuk, hogy Kárpátalján nagyon sokan a korai csibékre esküsznek. Így mi is a szokott időben, tehát január első hetében indítottuk a keltetőgépünket, így február 20. táján már tudtuk értékesíteni az első tétel előnevelt baromfit. A fiatal szárnyasokat a velünk kapcsolatban álló viszonteladók az egész megyében terítették. Ugyan ismerőseink már a hágón túlról is érdeklődtek, de egyelőre oda még nem adtunk el. A baromfitartók arrafelé még kivárnak. Remélem, hogy húsvét után ott is beindul a szezon. A megszokott menetrend ugyanis az, hogy májusban a kárpátaljai értékesítés gyakorlatilag befejeződik, s akkor kezdődik igazán az ország távolabbi részeiben a csibék eladása.
- A kívülálló azt gondolná, hogy önök, tehát a tiszaháti termelők legfeljebb a hágóhoz közelebb eső településeket látják el fiatal baromfival.
- Év közben sokan rákérdeznek, hogy az ukrajnai hatalmas baromfigyárakból miért nem jut el az ottani falusi portákra kellő számú növendékállat. A válasz egyszerű. A nagyüzemek vagy a tojóállomány, vagy a húshasznú baromfi szaporítására álltak rá. Mi pedig a kezdetektől fogva a kettős hasznosításúakat favorizáljuk. Ezek bőségesen ellátják a családot tojással, de ha arra van szükség, akkor a vasárnapi húsleves, a csirkepaprikás alapjául szolgálnak. Mi már évek óta a jól bevált Farm Gris Barre, a Master, valamint a Rebro fajtákat részesítjük előnyben. Azokat a napos csibéket, amelyek a későbbi törzsállomány alapját képezik, minden esztendő nyarán a külhonból szerezzük be.
- Ha jól tudom, az ugocsai Tiszahát falvaiban évekkel ezelőtt sokan ráálltak az előnevelt csibék tartására.
- Való igaz. A leggyakrabban a portán álló garázst alakították át tél végén erre a célra. Radiátorokat, itatóedényeket, lámpákat szereltek fel, a padlóra szalmát vagy faforgácsot szórtak, s betelepítettek másfél-kétezer naposcsibét, majd az állományt a falvakat járva, ismeretségi körükben folyamatosan értékesítették. A háború kitörésekor sokan elhagyták ezt a vidéket, ám még mindig akadnak, akik folytatják ezt a tevékenységet. A vásárlói igények időközben sokat változtak. Akad olyan háziasszony, aki nem akar bíbelődni az előnevelt csibével sem, hanem kész tojót vásárol, sokan pedig a kifejlett, már megpucolt baromfit kérik. Remélem, így lesz az idén is.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
