Nem lehet eleget beszélni arról, hogy a megfelelő vetés, és ezt megelőzően a megfelelő talaj-előkészítés milyen nagy jelentőséggel bír.
A tavaszi vetések (gondolok itt kukorica, napraforgó, tavaszi kalászos és hüvelyesek) talajának előkészítése optimális esetben az ősz folyamán kell, hogy megtörténjen. Az alapművelést ideális esetben az őszi fagyok beállta előtt kell elvégezni. Nem egyszerű ebben az időszakban az őszi aratási, őszi búzavetési időszakban még a tavaszi vetés alapművelésével is foglalkozni, de az idejében elvégzett munkálatok mindezt meghálálják.
Kárpátalján a gazdáink az elmúlt évek során egyre inkább kezdik belátni, hogy a nevezett munkafolyamatokat valóban jobb az ajánlott időszakban elvégezni. Korábban tapasztalataim szerint kevesebb gazda végezte optimálisan az feladatot.
A tavalyi évben sajnos a csapadékos ősz nem tette lehetővé, vagy legalábbis csak részben az őszi talaj-előkészítési munkák elvégzését. Ennek okán a gazdák esetenként a vetésszerkezet átalakítására kényszerültek, az őszi vetésű növényeket kényszerültek tavaszi vetésűvel cserélni. A kárpátaljai gazdák esetében őszi kalászos helyettesítésére a kukorica, napraforgó és szója vetése volt a jellemző az idei évben.
Az ősszel végzett megfelelő talaj-előkészítésnek számtalan előnye van. A talaj mélylazításával és szántással való felforgatásával vagy mély ásózásával a talaj télen átfagy, melynek köszönhetően javul a szerkezete és megszabadul a betegségektől és kártevőktől (legalábbis ezek egy részétől).
Az őszi talaj-előkészítés elvégzését követően tavasszal kiemelten fontos, hogy a talaj nedvességtartalmát megőrizzük. A talaj normál állapotában számtalan kapillárist tartalmaz, ezeknek köszönhető, hogy a talajban a víz átvándorol az alsó rétegekből a felszínre, biztosítva ezzel a növények vízellátását. Valahányszor a talajt lazítjuk, ezek a kapillárisok felszakadnak, ezért fontos, hogy ne végezzünk mély talajlazítást a magvetés előtt.
A talaj mechanikai előkészítésén kívül nagyon fontos a talaj tápanyag utánpótlása. A tápanyagpótlás mennyiségének megállapításakor figyelembe kell venni az adott kultúra tápanyag igényét, sajátosságait, valamint az előveteményt, hiszen növényfajtánkként eltérő, hogy mely tápagyagok használódnak fel.
A szántóföldi növénytermesztésben a tápanyagok utánpótlását műtrágyázással végezzük el. Az ősszel elvégzett talajműveléssel a foszfort és kálium, illetve a komplex műtrágyákat kell a talajba juttatnunk, valamint a nitrogén 1/3 részét is érdemes a talajba juttatni, hiszen ezek megléte meghatározó lesz a kultúra egész tenyészidőszaka során.
Kárpátalján az egyik legelterjedtebb szántóföldi kultúra a kukorica, melynek tápanyag igénye (NPK) egy tonna termésre lebontva a következő:
Nitrogén (N) 25-26 kg/t
Foszfor (P) 10-11 kg/t
Kálium (K) 26 kg/t
Ezen példa alapján az őszi talaj-előkészítés során kukorica esetében a fent nevezett mennyiséget lenne optimális kijuttatni.
Huszár Tibor
falugazdász, KMVSZ
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
