Számvetés – 2022 (3.): A sikeres idénykezdet az egész évet meghatározza

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Az érintettek közül mindenki élénken emlékszik rá, hogy már 2020 márciusában, a minket elérő világjárvány idején is számos negatív folyamattal kellett szembenézniük a mezőgazdasági termelőknek. Szinte teljesen megbénult az élet. Bár az élelmiszerboltok továbbra is nyitva tarthattak, a beszállítás akadozott, mindenkit már az is megelégedettséggel töltötte el, ha a legalapvetőbb élelmiszereket meg tudta vásárolni. A primőr zöldségféléket pedig sokan nem tekintették, ma sem tekintik annak. A kegyelemdöfést a fóliás zödségtermesztőknek akkor az adta meg, amikor hosszú hetekre bezártak a legnagyobb zöldség- és gyümölcspiacok.  

– Azóta mennyire változott az input anyagok ára? – először ezt a kérdést tettem fel Gál Ilonának, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány falugazdászának.

– Az utóbbi időben átlagosan a duplájára növekedett a termeléshez szükséges eszközök és anyagok ára. Van, aminek „csak” 50%-kal, például a tűzifa, de egyes műtrágyák és növényvédő szerek ára több mint kétszeresére emelkedett. Ennek egy részét természetesen a hrivnya árfolyamának esése teszi ki, de jelentős mértékű az úgynevezett „kockázati felár”. A nagyobb gyártók, kereskedő cégek nem nagyon mernek most ide szállítani, a kisebbek is csak nagyobb haszonkulcs mellett hajlandók kockáztatni.

– Ezt a jelentős drágulást mennyire lehetett áthárítani a fogyasztóra? 

– Voltak időszakok, mikor a piaci árak lekövették az input anyagok drágulását, például a korai primőr zöldségek és gyümölcsök esetében. Ez talán azzal magyarázható, hogy közvetlenül az orosz támadás után, amikor a belső menekültek milliói jöttek ide Ukrajna nyugati megyéibe, ezeknek a menekült családok többségének még voltak kisebb-nagyobb megtakarításaik, amiből meg tudták venni a nálunk termelt zöldséget, gyümölcsöt. Ráadásul ők a kijevi, harkovi stb. piaci árakhoz voltak szokva, s azok sokkal magasabbak voltak eddig is, mint nálunk. A nyári dömpingidőszak árai viszont sokszor az önköltség alatt voltak. További óvatosságra adhat okot az is, hogy a legutóbbi szociológiai felmérések szerint jelentősen csökkent az ukrajnai családok bevétele, valamint tartalékokkal is egyre kevesebben rendelkeznek.  

– Végső soron a 2021-es esztendőben mennyire volt jövedelmező a kárpátaljai zöldségtermesztők gazdálkodása? Kérdezem ezt azért, mert a bevétel vagy annak kiesése jelentősen meghatározta, hogy a termelők milyen hangulatban vágtak neki a 2022-es háborúval terhelt szezonnak. 

– A korai primőr zöldség- és gyümölcstermesztő gazdák általában jó évet zártak. Viszont azok a termelők, akik csak a nyári dömping időszakára tudták (vagy merték) beindítani a termelésüket, már sokkal gyengébb eredményeket tudtak felmutatni. Az őszi fűtött hajtatási idény eléggé hektikus volt, de egy jó közepesnek értékelhetjük. 

– A fóliás zöldségtermesztők mely kultúrák terén értek el tisztességes jövedelmet? Egyáltalán, a háborús konjunktúra a fóliázóknál milyen változtatásokat idézett elő a tavaszi és az őszi vetésforgóban? Mit mutatnak ezzel kapcsolatban a dobronyi, a derceni, a feketepataki, illetve az ugocsai Tiszahát termelői kistérségei? 

– A korai primőr zöldségek (retek, fűtött uborka és paradicsom, zöldpaszuly), a hajtatott szamóca, valamint az őszi fűtött uborka és paradicsom voltak azok a hajtatott zöldségek, amelyek kifejezetten jó eredményeket biztosítottak a gazdák többségénél. A nyári dömping időszakában talán csak a dinnye termesztése számított kiugróan sikeresnek, a konzerv uborka és paradicsom termesztése már kevésbé. Nagy csalódás volt az őszi hónapos retek hajtatása. Jelenleg leginkább a rendszeres áramszünetek határozzák meg a gazdák terveit. Nagyon sokan mondtak le a korai fűtött hajtatásról, legfeljebb 2-4 héttel későbbi kiültetésben gondolkodnak. Sokan valamilyen hidegtűrő előveteményt (retek, káposzta, zöldhagyma) terveznek a későbbre időzített főnövény elé. Félő, hogy túltermelés lesz ezekből az előveteményekből, míg a főnövények szedése belecsúszik majd a dömping időszakába. 

– Az alapítványhoz tartozó falugazdászok a változtatás vagy éppen a megszokott trendhez való ragaszkodás kapcsán milyen fontos dolgokra hívják fel a gazdák figyelmét? 

– Az egyik talán legsúlyosabb probléma jelenleg, amely alapjaiban határozza meg a hajtatási kedvet, az a rendszeres áramszünet. Ez nem csak a korai fűtött hajtatást befolyásolja, hanem a palántanevelést is a fűtetlen hajtatás számára, valamint a rendszeres öntözést, tápoldatozást. Érthető hát, hogy mostanában az áramszünetek okozta problémák megoldása az egyik legfontosabb téma, amiben tanácsot, segítséget várnak a falugazdászoktól. 

„Hajtatás vészterhes időkben” címmel előadásokat tartunk és újságcikk-sorozatot publikálunk a kárpátaljai magyar gazdák számára. Itt tételesen sorba vesszük, hogy milyen problémákra számíthatunk a következő időszakban, és ezeknek a problémáknak a megoldására milyen lehetőségek vannak. 

– Mi tapasztalható február közepén a fóliázók háza táján? Milyen hangulatban várják a gazdák az új idényt? 

– A tavalyi szezonzáró optimista hangulatot a szó átvitt értelmében is „elsötétítették” a rendszeres áramszünetek. 

Ezért is tartjuk kiemelkedően fontosnak, hogy valamilyen megoldási lehetőségeket kínáljunk a gazdák számára. De hála Istennek mindig vannak pozitívan gondolkodó, optimista gazdák, akik lelkesítik a többieket. Például a minap kaptam képeket az egyik ilyen családtól a gyönyörűen kikelt hónapos retek állományról. Reméljük, mint ahogy történt a pandémia előtti években, az első hazai primőrből tisztességes bevételre tesznek szert a gazdák, méghozzá úgy, hogy az elérhető áron kerül a fogyasztóhoz.

Kovács Elemér