Egy héten belül tíz hrivnyával emelkedett a salátának való uborka ára, és jelentősen megdrágult a paradicsom és a paprika is. Ami némi vigasztalást jelent, hogy ez utóbbi kettőből a kínálat most is bőséges. Reménykedhetünk abban is, hogy ha elmúlik az esős évszak és beköszönt az indián nyár, akkor a kiskertekből még jelentős mennyiségű paradicsomot és paprikát takaríthatunk be. A szabadföldi uborkának viszont búcsút mondhatunk.
– A fóliás zöldségtermesztők közül aki él és mozog, az már nyár közepén elindította az őszi forduló munkálatait. Az ügyesebbeknél az első tételek már augusztus végén, szeptember elején elkerültek a fogyasztókhoz.
– Ilyen magas vegyszerárak mellett nincs mit tépelődni azon, hogy július végén kitakarítsuk-e a fóliaházakból a letermett uborkatöveket vagy sem, s a fertőtlenítés után oda új növényeket telepítsünk – magyarázza Horváth Attila verbőci gazda, aki két magas légterű fóliaházban termeszti idén ezt a növényt. – Jellemző az egész szezonra, hogy inkább a saláta méretű uborka iránt nagyobb a kereslet. Ezt sokan azzal hozzák összefüggésbe, hogy Kárpátalján több tízezerre tehető a menekültek száma, akik, ugye elsősorban nem befőzésben gondolkodnak. No és hogy mivel magyarázható ez az árrobbanás? Elsősorban azzal, hogy mind az üzemanyag, mind a vegyszerek és műtrágyák jelentősen megdrágultak. Tény és való: ilyen bizonytalan körülmények közepette a termelő megkéri az árát az előállított portékának. És az is az igazsághoz tartozik, hogy a megyében csak azok folytatták tovább ezt a munkát, akik kiváló minőségű termények előállítására képesek. Rajtunk kívül vonatkozik ez a paradicsom és a paprikatermesztőkre egyaránt.
– Hogy látja, jutott a megyében megtermelt konyhai alapanyagokból a hágón túlra is?
– Meggyőződésem, hogy jóval kevesebb került oda, mint más években. Gondoljunk bele, nyár elején több héten át tartott az országos üzemanyaghiány, akkor leállt mindenféle ilyen jellegű szállítás is. Inkább arra hívnám fel a figyelmet, hogy az ismert okok miatt az ország déli, délkeleti megyéiből nem jött ilyen jellegű áru. Más években például a Herszon környékén működő agrárvállalatok elárasztottak bennünket olcsó, nagyüzemileg termesztett, géppel betakarított paradicsommal. Velük egyszerűen nem tudtunk versenyezni. Jellemző a mostani idényre, hogy a dömping időszakán szinte észrevétlenül jutottunk túl. Most meg már minden alapvető zöldségfélének emelkedik az ára.
– Összeszámolták-e, hogy mennyire kifizetődő mostanság hajtatott zöldségtermesztéssel foglalkozni? Ezt a kérdést már Baksa András csongori gazdának tettem fel.
– Nyilvánvaló, hogy addig hozzá sem kezdünk semmihez, míg az alapvető számításokat el nem végezzük – hangzik a válasz. – Ha csak a szükséges input anyagok árváltozásait néztük volna, bizony elmegy a kedvünk az egésztől. Két év alatt az uborka tápoldatozásához szükséges káliumnitrát például a két és félszeresére, a palántaneveléshez használt tőzeg ára a duplájára emelkedett, akárcsak az alapvető növényvédelmi szereké. Igazából az tartotta bennünk a lelket, hogy már a tavalyi esztendőt is eredményesen zártuk, és jól sikerült az idei szezonnyitás is. Mind a fóliaházakban, mind a szabadföldön nevelt hónapos retekre folyamatos volt a kereslet, és minden tételt jó áron sikerült eladni.
– Vajon marad-e ebből az optimizmusból a jövő esztendőre is?
– Kell, hogy lelkileg megerősödjünk, s egyben szakmailag is felkészüljünk a következő idényre. Néhány gazdatársammal arról beszélgettünk a minap, hogy kora tavasszal mi módon tudjuk biztosítani a palántanevelőben a megfelelő hőmérsékletet áramszünet esetén. A hajtatóközeget ugyan fával fűtjük, ám a forró vizet keringető szivattyú mégiscsak árammal működik. Közülünk van, aki a benzinmotorral hajtott áramfejlesztőre esküszik, de akad olyan is, aki azt állítja, hogy megoldható mindez egy akkumulátorral is, méghozzá úgy, hogy beiktatnak a szivattyú és az akku közé egy olyan berendezést, amelyik az egyenáramot váltóárammá alakítja át. Nekem igazából egy harmadik javaslat nyerte el a tetszésemet. Az, amelyik a palántanevelőt kiiktatva a helyrevetést preferálja. Mind az uborka, mind a paradicsom és a paprika esetében. Igaz, hogy így későbbre tolódik a szezon, nem a megszokott időben kerül piacra az első termés, ám az elmúlt két év tapasztalata azt mutatja, hogy ez nem okoz feltétlenül jelentősebb bevételkiesést. A magyarázat egyszerű: a drágán kínált legkorábbi primőrt egyre kevesebben tudják megfizetni. Félő, hogy ez a tendencia a továbbiakban változatlanul érvényesül.
– Hogy a gazdák körében milyen nagy az elszántság, arról Molnár Ádám, a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány falugazdásza tájékoztatott.
– Néhány évvel ezelőtt a magyar kormány támogatásával meghirdettük az Első lépés programot, amely főként a kezdeti nehézségek leküzdését, a családi gazdaságok modernizálását, az optimális birtokméret kialakítását célozza. A projekt lényege, hogy a hajtatásban érintettek fóliaházakra, az ezekhez tartozó fűtőberendezésekre, az öntöző és párásító rendszer kialakítására pályázhatnak kamatmentesen. A megítélt összeget három éven belül részletekben kell visszafizetni. Számunkra is meglepő módon a mostani pályázat iránt hatalmas az érdeklődés. Több mint nyolcvanan nyújtották be kérelmüket, ami ötven százalékos növekedést mutat a tavalyihoz képest. Ez az üzenet számunkra egyértelmű: az itthon maradottak bíznak a saját munkaerejükben, szaktudásukban, abban, hogy a kárpátaljai agrárium sikerágazatában, a hajtatott zöldségtermesztésben megállják a helyüket, továbbra is biztosítva ezzel családjuk számára a megélhetést.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
