Ősziekből tájegységenként különböző hozamokat sikerült elérni idén a kárpátaljai gazdáknak. Akik most főleg annak örülnek, hogy végre sikerült learatni és raktárra hordani a termést. Hisz a gyakran esősre váltó időjárás miatt a betakarítást számtalanszor félbe kellett szakítani: a gazdák mindvégig versenyt futottak az idővel. Az aratás vége felé gyomnövények lepték el a táblákat, ezért a megszokott tempónál lassabban haladhattak az arató-cséplőgépek, s itt-ott már különböző gombabetegségek is felütötték a fejüket.
A termény tárolása pedig most különösen nagy elővigyázatosságot igényel, hisz ki tudja, mikor akad vevő a kalászos gabonára. Meg majd a később levágásra kerülő kukoricára, amelyik növény a tavalyival ellentétben a legtöbb helyen szép termést ígér.
– Hogy leginkább mi jellemezte a mögöttünk hagyott termesztési ciklust, arra a különböző kistérségekben gazdálkodók más-más válaszokat adtak.
– A zápszonyi határban kora tavasszal a belvizekkel gyűlt meg jelentősen a bajunk, így a legtöbb földművesnek 23-25 mázsás hozamokkal kellett beérnie – mondja Csernáti István helyi termelő. – Ez bizony nagyon kevés, legtöbbször az önköltségi árat sem fedezi. Belvíz esetén igazából nem számít, hogy mennyi műtrágyát forgattál be a magágyföldbe, milyen minőségű vetőmagot használtál, hisz egy-egy nagy kiterjedésű ázásfoltról gyakorlatilag nem takarítottál be semmit. Ám a megmaradt vetések állapotát mégiscsak figyelemmel kellett kísérni, hisz a kalászosokat virágzásuk idején többféle rovarkártevő is megtámadta. Aki nem védekezett idejében és kellő hatékonysággal, az jórészt üres kalászokat csépelt ki. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozóknak mindeddig tehát kevés sikerélményben volt részük. Reméljük, hogy a kukorica és a napraforgó jelentősen javít a negatív mérlegen – bizakodik beszélgetőtársam.
A guti gazdáknak, farmereknek, illetve mezőgazdasági vállalkozóknak a belvízzel ugyan nem gyűlt meg a bajuk, ám a rovarkártevők ellen nekik is határozottan fel kellett lépniük – hangsúlyozza Peres Tibor helyi gazda. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy talán már túljutottunk a 2022-es mélyponton. Hisz emlékezzünk csak vissza, a háború kitörését követően nemsokára az országban hatalmas üzemanyaghiány lépett fel, ami szinte lehetetlenné tette a tavaszi munkálatok idejében való elvégzését. A műtrágya ára már korábban az egekbe szökött, tehát sok esetben emiatt maradt el a táblák fejtrágyázása. Aratáskor ugyan már lehetett gázolajat vásárolni, ám a korábbinál 25-30%-kal magasabb áron. Nyilvánvaló, hogy egy-egy tábla levágása legutóbb ennyivel került többe. Az elmúlt év egyetlen pozitívuma, hogy akkor még elfogadható áron lehetett túladni a kicsépelt terményen.
– Most viszont a nagybani felvásárlók részéről nem tapasztalunk semmiféle érdeklődést.
– Nekem, mint három hektáron gazdálkodó termelőnek az a szerencsém, hogy évekkel ezelőtt sikerült kialakítanom jól működő kapcsolatokat mindazokkal, akik a háztájiban sertést, baromfit, galambot tartanak. Számomra nem gond annak a kérésnek a teljesítése, hogy a megadott címre vigyek 1-2-3 mázsa gabonát. Abban bízom, hogy ez az együttműködés továbbra is zavartalan lesz – mondja Peres Tibor.
– Az ugocsai Tiszahát településein és a távolabbi falvakban a gazdák többnyire 50-55 mázsa körüli termést takarítottak be őszi kalászosokból.
– Mindez nem jött csak úgy magától – magyarázza Oroszi József nevetlenfalui farmer. – Bevállaltuk például, hogy ősszel a szükséges mennyiségű komplex műtrágyát beforgatjuk a talajba, s a technológiai előírásoknak megfelelően elvégezzük a tavaszi fejtrágyázást is. Tettük ez utóbbit már annak tudatában, hogy tisztában voltunk vele: a meghirdetett EU-s embargó miatt az ukrajnai gabonát nem lehet majd teríteni Kelet-Közép-Európa országaiban.
– Az nem jelent megoldást, hogy a terményt felajánlják azoknak a helyi baromfitenyésztőknek, akik keveréktakarmány-gyártó kapacitással is rendelkeznek?
– Valamennyi gabonát felvesz az itteni piac is, ám rájuk nem hagyatkozhatunk. Abban reménykedünk, hogy az ősz folyamán nemzetközi szinten találnak megoldást az Ukrajnában megtermett kenyérnek való értékesítésére. Hisz ne feledjük, sürget az idő: a következő idényre való felkészülés már megkezdődött. Zajlik a szalma betakarítása, a tarlóhántás. S hamarosan elkezdődik azoknak a tábláknak a felszántása, a magágykészítés, amelyeken kalászosokat kívánnak termeszteni a földművesek. Megjegyzem, a környékünkön a háború óta egyre kevesebben kötelezik el magukat az őszi gabonafélék termesztése mellett. Nincs mit csodálkozni ezen, hisz egy-egy hektár megművelése, gondozása, learatása mintegy 40 ezer hrivnyába kerül. S jól tudjuk, hogy a költségeket állami támogatás híján teljes egészében a termelőnek kell kigazdálkodni. Ezért is óvatos valamennyi sorstársam a végső döntés meghozatalakor.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
