Aratás – 2023 - Mi lesz a betakarított gabona sorsa?

Az árpa levágása után megyénkben nyomban elkezdődött a kenyérgabona betakarítása. Az általunk megkérdezett gazdák arról számolnak be, hogy idén az átlagosnál jobb a termés, annak ellenére, hogy a jelentősen megnövekedett műtrágyaárak miatt mind a táblák őszi alap-, mind a tavasszal esedékes fejtrágyázására a szokásosnál kevesebb jutott. Üröm az örömben, hogy a raktárra hordott gabona felvásárlása nem kezdődött el, alacsony az érdeklődés, gyakorlatilag a terményre még önköltségi áron sincs vevő. Helyben messze nincs igény ennyi abraktakarmányra, mivel az utóbbi években mind a sertés-, mind a szarvasmarha-állomány lecsökkent. Talán az jelentene kiutat, ha a gazdák átállnának a nagybani baromfitenyésztésre.

A természet mintha kárpótolni szeretne bennünket a tavalyi aszálykárokért – jegyzi meg Karafa András ardai gazda. – Úgymond régi motoros vagyok, de ilyet még nem láttam: az árvakelések tábláiról rendre elfogadható termést takarítunk be. Aki esetleg nem tudná, mi az az árvakelés, annak elmondom. Nos, a tavaly kalászosokkal bevetett táblákon az aratáskor elhullott mag tavasszal oly szépen és bőségesen kicsírázott, hogy a tapasztalt szem rögtön látta: ezt a parcellát nem szükséges bevetni, inkább gondozzuk, vegyszerezzük, műtrágyázzuk azt, ami a Jóisten kegyelméből ezúttal megadatott. 

Az árpa tehát már biztonságos helyen, raktáron van, ám a búza jelentős része és a zab még kint hál jónéhány napig. Az idei aratás egyik fő jellemzője, hogy a földművesnek nagyon résen kell lennie, minden percet ki kell használni, hisz látjuk, tapasztaljuk, az idei aratás már csak úgy telik el, hogy az egyik nap teljes gőzzel vágják a kalászokat az arató-cséplőgépek, de másnap gazdáik már kénytelenek a féleresz alatt bütykölni a gépeket, mivel közben eleredt az eső… 

Jellemző, hogy máskor a kora délelőtti órákban a kombájnosok beleállhattak a kiszemelt táblába, most viszont várni kell olykor tíz óráig is, olyan erős harmat ereszkedett le az éjszaka – mondja Galajda Krisztián, a Jánosi határában gazdálkodó fiatal földműves. – Az arató-cséplőgépek sem tudnak oly gyorsan haladni, mint máskor, hisz hiába történt meg tavasszal a gyomirtózás, a sok eső következtében a gyomnövények erősen felütötték a fejüket. Éppen ezért mind a levágott termény napfürdőztetésére, mind a mihamarabbi tisztítására nagyon oda kell figyelni. Nemkülönben a gabonatárolók fertőtlenítésére. (Ez persze a korábbi hetek feladata volt.) Hisz ki tudja, a kicsépelt magvakat mikor tudjuk értékesíteni. 

Az aratás ugyan a gyakran megjelenő esőfelhők ellenére egyelőre megfelelő ütemben halad, ám arról már kevesebbet beszélünk, hogy ennek érdekében milyen komoly háttérmunkát fejtenek ki a gépkezelőkké átavanzsált gazdák. 

Nagyjából negyven évnyi lemaradásban vagyunk a világ élvonalától – magyarázza Kovács Árpád kisgejőci falugazdász. – Ugyanis a külhonból behozott arató-cséplőgépek átlagos életkora ennyi. S talán ez nem is lenne olyan nagy baj, hisz fél évszázaddal ezelőtt is tudtak nagyszerű gépeket gyártani, ám az alkatrészellátással kapcsolatban jelentős gondok merültek fel. Egyrészt nehéz beszerezni a sérült, tönkrement tartozékokat, nem könnyű ezeket legyártatni valamelyik esztergályossal sem, másrészt pedig ha van is raktáron, az nagyon sokba kerül. Ne feledjük, ma még senki sem tudja megmondani, mennyit is adnak majd a kereskedők a levágott gabonáért. Gazdatársaim abban reménykednek, hogy legalább 4,5-5 hrivnyát fizetnek kilójáért majd a nagybani felvásárlók, és így 40-45 mázsás hektáronkénti hozamok esetében az nem lesz ráfizetéses. Viszont tény, hogy csekély érdeklődés mutatkozik a betakarított termények iránt, és így nagy jelentősége van annak, hogy milyen kondícióban és milyen körülmények között tároljuk a gabonát. Nagyon oda kell figyelni arra, hogy a szemek nedvességtartalma ne haladja meg a kritikus értéket, s hogy a tároló is száraz legyen és mentes mindenféle kártevőtől. Amit pedig a mostani évről feltétlenül el kell mondani, az a következő. Az Ung-vidék egyes részein bizony a tavaszi belvíz komoly károkat okozott a vetésekben, és a sok eső miatt a táblák gyomosodását sem lehetett megakadályozni. Amúgy pedig ismét bebizonyosodott, hogy a földet nem lehet becsapni. Aki ősszel az előírtnál jóval kevesebb komplex műtrágyát forgatott be a termőrétegbe, illetve tavasszal elmulasztotta a fejtrágyázást, annak most az átlagosnál jóval alacsonyabb hozamokkal kell beérnie. 

Hogy milyen hangulat uralkodik a kárpátaljai gabonatermesztők körében?

Mint az írás elején szó volt róla, a hangulatot erősen befolyásolja az a körülmény, hogy a láthatáron egyelőre nem mutatkozik olyan felvásárló, aki reális árat ígérne a levágott, raktárra hordott kalászosokért. Pedig a pénzre már most nagy szükség lenne, hisz mihamarabb el kell végezni a szalma begyűjtését, a tarlóhántást, s ideje megtervezni azt is, hogy szeptember-október folyamán hány hektáron kívánunk őszi kalászosokat termeszteni. Ne feledjük, mind a vetőmag, mind a műtrágya komoly összegekbe kerül. 

Kovács Elemér

---

Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek

---