Az iráni konfliktus és a Hormuzi-szoros teljes lezárása újabb áremelkedési hullámot indíthat el Európában. A világ egyik legfontosabb energia- és műtrágyaszállítási útvonalának kiesése meredeken növelheti az üzemanyagárakat, ami végül az élelmiszerárakban is érezhető lesz. Gazdasági szakértők szerint ha a válság elhúzódik, a drágulás a boltok polcain is gyorsan megmutatkozik.
Az energiaárak emelkedése és a világpolitikai feszültségek közvetlenül begyűrűzhetnek a hétköznapokba, és a boltok polcain is dráguláshoz vezethetnek – írja a Politico.
Gazdasági szakértők arra figyelmeztetnek, hogy amennyiben tartósan fennmarad a Hormuzi-szoros lezárása, annak hatása végül az élelmiszerárakban is érezhető lesz.
A jelenlegi helyzetben az üzemanyag ára is emelkedik, ami közvetlenül növeli a szállítás és a mezőgazdasági termelés költségeit.
A Hormuzi-szoros kiemelt jelentőségű a globális kereskedelemben. Ezen az útvonalon halad át a világ olajszállításának mintegy egyötöde, jelentős mennyiségű földgáz, valamint a műtrágyagyártáshoz szükséges alapanyagok – például az ammónia és a nitrogén – globális kereskedelmének nagyjából egyharmada. Ha a szállítási útvonal hosszabb ideig akadozik, az könnyen felboríthatja a mezőgazdasági termelés költségszerkezetét.
A kiskereskedők igyekeznek elkerülni, hogy ezeket a többletköltségeket a vásárlókra hárítsák, azonban hosszabb távon nehéz lesz teljesen kivédeni az áremelkedést.
Gazdasági elemzők szerint ha Irán zárva tartja a térség legfontosabb kereskedelmi útvonalát, azzal nemcsak az üzemanyag, hanem az élelmiszer is jelentősen megdrágulhat.
„Először az energia és a műtrágya ára emelkedik meg, ami azután begyűrűzik a szállítási költségekbe és az élelmiszerárakba, végül pedig a szupermarketek polcain is érezhető lesz” – mondta Carsten Brzeski, a német ING vezető közgazdásza.
Az olaj- és gázárak annak ellenére emelkednek, hogy világszerte rekordmennyiségű stratégiai tartalékot szabadítottak fel a piac stabilizálása érdekében. A helyzet arra késztette az országokat, köztük Olaszországot, Ausztriát és Szlovákiát, hogy sürgessék az Európai Bizottságot, hogy vészhelyzeti intézkedéseket vezessen be az eszkalálódó válság kezelésére.
Az EU kereskedelmi politikáját felháborítónak tartják a gazdálkodók, akik már így is alacsony haszonnal dolgoznak. Egyre többen aggódnak amiatt, hogy az iráni konfliktus okozta drágulásnak a legnagyobb vesztesei lesznek.
„A termelési költségek emelkedését először a gazdák kénytelenek lenyelni, és ezeket a kiadásokat szinte soha nem tudják teljesen áthárítani a fogyasztói árakra” – áll a legnagyobb olasz agrár-érdekképviselet, a Coldiretti közleményében.
A brüsszeli lap szerint
az európai vásárlók attól függően érzik majd meg az áremelkedést, hogy az iráni háború meddig húzódik el.
Az élelmiszerárakat ugyanis egy összetett ellátási lánc határozza meg, a termeléstől kezdve a feldolgozáson és csomagoláson át egészen a szállításig, ami mind hozzáad a végleges bolti árak kialakításához. A drágulást ráadásul nemcsak a közel-keleti konfliktus befolyásolja: az ukrajnai háború hatásai továbbra is érezhetők a globális mezőgazdasági piacokon, miközben a szélsőséges időjárási jelenségek szintén megzavarhatják a terméshozamokat.
Döntően befolyásolhatja az árakat iráni konfliktus elhúzódása
Carsten Brzeski úgy látja, hogy amennyiben az iráni háború rövid időn belül lezárul, és a Hormuzi-szoros is megnyílik, úgy a gazdasági hatások is mérsékeltebbek lehetnek. Ebben az esetben a gazdák és a fogyasztók egy ideig még érezhetik a drágulás következményeit, de a helyzet kezelhető,, és a piac viszonylag gyorsan stabilizálódhat.
Egyes áruházláncok szerint jelenleg nem tapasztalható jelentős ellátási fennakadás, ezért továbbra is képesek a megszokott szinten kínálni termékeiket. Hozzátették, hogy egyelőre nem terveznek azonnali áremelést, de szükség esetén bármikor készen állnak a gyors cselekvésre.
Carlos Cuerpo spanyol gazdasági miniszter egy pénteki interjúban úgy fogalmazott, hogy a kiskereskedők visszajelzései alapján az iráni háború eddig nem érintette érdemben az élelmiszerárakat. A madridi kormány mindeközben már egy segélycsomagot is előkészít a mezőgazdaság támogatására.
A spanyol tárcavezető hozzátette, hogy a drágulást egyelőre részben megfékezi, hogy a tavaszi műtrágya-kijuttatás kezdetén a legtöbb gazdálkodó már felhalmozta a szükséges készleteket. Az európai mezőgazdasági lobbicsoportok azonban – például Írországban és Olaszországban – vészharangot kongattak, és azonnali intézkedéseket követelnek a gazdálkodók és családjaik védelmére.
„Ha a háború elhúzódik, az élelmiszerárak is emelkedni fognak, pont úgy, ahogy először a Covid, majd az orosz–ukrán háború miatti energiaválság idején történt”
– nyilatkozta a Coldiretti olasz agrár-érdekképviselet szóvivője.
Elemzők szerint Európa a 2022-es válsághoz hasonló forgatókönyvvel néz szembe, bár egyelőre még nem olyan súlyos a helyzet, valamint a kockázatok forrása sem egyetlen országra korlátozódik - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.