A fóliás zöldségtermesztés hosszú évek óta a kárpátaljai agrárium legsikeresebb ágazata. Mindez nem a véletlen műve. A gazdák szaktudása, folyamatos képzése, a termesztéstechnológia pontos betartása mellett elengedhetetlen a korszerű, nagy légterű hajtató közeg. Ami sohasem volt olcsó dolog. Mostanság egy átlagos méretű fóliasátor bekerülési költsége jóval több mint százezer hrivnya. Ennek beszerzésében segít a Pro Agricultura Carpatika Megyei Jótékonysági Alapítvány, amely bő évtizeddel ezelőtt indította útjára Első lépés elnevezésű programját. A fő cél továbbra is ugyanaz: vidékünkön minél több életképes családi gazdaság jöjjön létre.
- De hogyan is működik a pályázati rendszer? – kérdeztük Őrhidi Lászlót, az alapítvány igazgatóját.
- A projektet 2013-ban indítottuk útjára faluhelyen élő fiatal, gyerekeket nevelő házaspárok számára – hangzik a válasz. – Ennek keretében a nálunk pályázók fóliaházhoz jutottak, amelynek árát a következő években több részletben kamatmentesen kellett visszafizetniük. Az elmúlt évek során több mint 450 család nyert támogatást ily módon – tájékoztat Őrhidi László.
- Idén hány nyertes pályázónk van? Ők főként milyen termelési eszközök beszerzéshez kértek segítséget?
- Az idei évben is kiírásra került az alapítvány „Első lépés” programja, ahová rekord mennyiségű pályázat érkezett be, számuk megközelítette a százharmincat. A pályázatban való részvétel egyik fontos feltétele, hogy a családban kiskorú gyermek vagy gyermekek nevelkedjenek; ide tartoznak természetesen a tanulói vagy diákjoggal rendelkezők is az első diplomáig. Az elbírálásnál fontos szempont a család munkához való hozzáállása, amelyet a bíráló bizottság a helyszíni látogatás során szerzett tapasztalatok alapján mérlegel. A rekordmennyiségű érvényes pályázatot forráshiány miatt nem tudtuk kielégíteni; 51 pályázatot hirdettünk nyertesnek. A nyertes pályázók túlnyomó többsége nagy légterű fóliát épít a primőrök piacra való termesztése céljából.
A programnak fontos része, hogy a nyertes családok három éven keresztül mezőgazdasági szaktanácsadásban részesülnek. Ennek első lépése a minden télen megrendezendő gazdaesték sorozata, ahol sorra vesszük a főbb termesztett növények fajtaválasztását, a szaporítóanyagok beszerzési módjait, a termesztéstechnológiát, a növényvédelmet és az értékesítés módjait. A továbbiakban pedig falugazdászaink a termesztés időszakában helyszíni látogatások során látják el a gazdákat az aktuális tennivalókra vonatkozó tanácsokkal.
Érdemes felhívni a figyelmet a honlapunkon található kórfelismerő applikációra https://proagri.org/novenykulturak/, amely könnyen kezelhető; okostelefonnal a helyszínen is megállapítható a fontosabb növényfajtákra vonatkozó betegség vagy kártevő jelenléte, valamint az ellenük való védekezés módjai. Fontos megemlíteni a piacfigyelő szolgáltatásunkat is, amely hétköznapokon működik, és a munkácsi és a nagyszőlősi nagybani piacok aktuális hajnali áraiban nyújt eligazítást azon gazdák számára, akik helyben értékesítenek a felvásárlóknak. Ez egy fontos gazdavédő program. Az idén tavasszal a programjainkban részt vevő gazdák, mintegy 160 fő, profi vetőmag-támogatásban is részesültek, mind hajtatásban, mind szabadföldi termesztést tekintve.
- Mivel magyarázható az, hogy a nehezített körülmények ellenére továbbra is sokan pályáznak? Legfőképpen talán az ágazat kiemelkedő jövedelmezőségével? Vagy inkább azzal, hogy a szántóföldi növénytermesztőknek, állattenyésztőknek, gyümölcskertészeknek szinte leküzdhetetlen akadályokkal kell állandóan szembenézni?
- Kétségtelen tény, a háború kitörése óta gazdáinknak számtalan kihívással kell szembenézniük. Elsősorban a szántóföldi gabonatermesztés került mélyrepülésbe, és már harmadik éve nem sikerül jövedelmezően termelniük. Emiatt sokan felhagytak a gabonafélék termesztésével. Láthatunk parlagon hagyott földterületeket, különösen szembetűnő a főutak és a szilárd burkolatú utak mentén elburjánzó gaztenger. A nyilvánvalóan veszteséges termelést csak az igazán nagyok, talán tízezer hektár feletti gazdaságok tudják szemmel láthatóan átvészelni, akik megfelelő banki és tőkeháttérrel rendelkeznek. A háború felgyorsította azt a tendenciát, amely során a kárpátaljai törpe- és kisbirtokok (5-től 200 hektárig) csődbe mennek, és a területet vagy bérbe veszik, vagy felvásárolják tőkeerős társaságok. Gazdáink birtokának nagyságrendjéből következő hátrányt, úgy tűnik, a kertészeti kultúrákba való menekülés tudja feloldani. Az elmúlt két évben számottevően megnőtt akár a néhány tízhektáros dinnyések száma, de zöldségkultúraként termesztett csemegekukorica területe is. A délvidéki harcok miatt számottevően megnőtt a kárpátaljai primőrök, vagy egyáltalán a zöldség-gyümölcs termékek iránti kereslet. A fóliaházak széles körű elterjedésével és a takaróanyagok könnyű hozzáférhetősége miatt a primőr zöldség-gyümölcs ágazat a védett termesztési körülményeket preferálja, amelyek megóvnak az időjárás szélsőségeitől (késői tavaszi fagy, erős napsütés esetén árnyékolás, jégeső ellen védőháló stb.), valamint elnyújtják a termesztési szezont. Az ágazatban tapasztalható háborús konjunktúra szép bevételt biztosít gazdáinknak. Ezzel magyarázható a jelentősen megnövekedett érdeklődés a Pro Agricultura Carpatika Alapítvány „Első lépés” programja iránt.
- Előfordult már, hogy a virágtermesztők is váltottak? Vagy ez nem jellemző?
- Néhány évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy a termesztés bejárható útvonala a következő: aki fejlődni szeretne, az a szabadföldi termesztéssel kezdi, folytatja a hajtatott zöldségtermesztéssel, majd a virágtermesztésnél, mint az ágazat legjövedelmezőbbikénél köt ki. A háború ezt a tendenciát felülírta, és a magyarlakta körzetekben kevés az olyan termesztő – két kezemen meg tudnám számolni –, aki csak virággal foglalkozik. Viszont általánosan elterjedt, hogy a fűtetlen hajtatólétesítményekben először valamilyen korai, hidegtűrő növény, például hónapos retek, saláta, zöldhagyma kerül a földbe, majd utána esetleg uborka, őszre pedig a jól időzített krizantém termesztését is bevállalják.
- A szamóca, illetve a dinnye mennyire érzi jól magát a fóliában? Érdemes-e ezeket a növényeket fedett térben nevelni?
- Néhány évvel ezelőtt tanulmányút keretében jártunk egy tápióbicskei szamócatermelőnél, aki 7 hektáron termelt: 2 hektáron fóliában, 2 hektáron vándorfólia alatt időszakos fóliatakarással, 3 hektáron pedig szabadföldi szamócája volt, fátyolfóliás takarással. Úgy tűnik, ez az út nálunk is járható, mivel a tiszaháti termesztőkörzetben, de másutt is megfigyelhető, hogy a szamócát először a fóliaházból viszik a piacra, majd a szabadföldi fóliaalagutas takarás alól. A szűk keresztmetszet a betakarításhoz szükséges személyi állomány, kevés a munkára fogható ember, különösen a férfi. Ugyanez elmondható a dinnyésekről is, akiknél a dinnye betakarítása okoz gondot. Egyébként a dinnye jövedelmezően termeszthető fólia alatt is; számos idevágó próbálkozást ismerünk, ahol négyzetméterenként 8-8,5 kg-ot takarítottak be, amelynek kilóját 32 hrivnyás áron tudták realizálni. Bene környékén kiváló minőségű sárgadinnye termett, 5-6 kg négyzetméterenként.
- Foglaljuk össze az idei pályázat eredményeit abból a szempontból is, hogy mely termesztői körzetekből volt a legnagyobb érdeklődés. Ez mivel magyarázható? Ebből a szempontból a korábbi 2-3 évhez képest nincs változás?
- Területileg a legtöbb pályázó a nagydobronyi termesztőkörzetből érkezett hozzánk, ez az összes pályázók mintegy fele. Érdekes megfigyelni, hogy a Tiszaháton, valamint a Tiszaújlaki kistérség területéről is jelentősen megnövekedett a pályázók száma. Számukra nyilvánvaló magyarázatnak tűnik, hogy az itthon maradt lakosság számára a primőr zöldség-, gyümölcstermesztés tűnik biztos bevételnek, mert egyszerre megfigyelhető a munkaerőhiány és a rejtett munkanélküliség is. Vannak olyanok, akik munkát találnának a városban, csak jelen körülmények között nem tudnak oda eljutni, és így inkább itthon tevékenykednek. Érdekes, persze érthető is, hogy a pályázóink 99%-a nő. A korábbi pályázatok 2/3-a (3-4 évre visszamenőleg) a dobronyi termesztőkörzetből származott, idén örvendetes módon más termesztőkörzetekből is bőséges volt a pályázók száma.
- Mennyire jellemző a több lábon állás a fóliázók körében? Előfordul-e az, hogy a fóliaház első felében uborkát, paradicsomot, paprikát, míg a másikban esetleg virágot, leveszöldséget, salátát, jégcsapretket, zöldhagymát termesztenek?
- Általános tendencia gazdáink körében a szántóföldi kultúrák és a jószágtartás visszaszorulása. Környékünkön (Nagydobrony) falusi csorda már sehol nincs, saját részre, vagy ritkábban eladásra nevelnek disznót, baromfit, nyulat stb. A fóliaházas termesztési mód, amely során a család csak a saját erejére támaszkodik, nem igazán engedi, hogy a gazda mással is foglalkozzon. Inkább az figyelhető meg, hogy aki idáig a mezőt járta, és maradt befektetni való tőkéje, az inkább fóliaházat épít. A család saját ellátására elegendő egy viszonylag kis méretű, pár 10 négyzetméteres fóliaház is, vegyes ültetési renddel. Amennyiben a hajtatóberendezést piacra szánt kultúrákkal ültetik be, akkor mindig felhívjuk a gazdák figyelmét az oktatás során, hogy egy fóliába egy növényfajtát ültessünk, mert azt lehet megfelelő módon öntözni és tápoldatozni. Magyarán nem jó, ha egy fóliában uborka, paprika vagy paradicsom van, vagy más is esetleg, mert eltérő a kultúra öntözővíz-mennyisége és a tápoldat összetétele is. Persze az elképzelhető, hogy a tavaszi kultúrát követi egy nyári vagy esetleg egy őszi növénykultúra is, más-más növényekkel.
- Köszönöm a beszélgetést.
Kovács Elemér
Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira:
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram
Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
