Lavrov: Moszkva válaszolni fog Brüsszel barátságtalan lépéseire

    

 

Oroszország kész az egyenrangú együttműködésre az Európai Unióval, de feltétlenül válaszolni fog Brüsszel újabb barátságtalan lépéseire - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy, az orosz-uniós kapcsolatokról hétfőn Moszkvában tartott tanácskozáson.

"Tudjuk, Európában sokan vannak tisztában azzal, hogy az országunkkal szembeni konfrontációs kurzus a szándékával ellenétes hatást vált ki, és mi arra számítunk, hogy végül győzni fog a józan ész, és képesek leszünk elkezdeni egy új, kiegyensúlyozott, a nemzetközi jog elvein alapuló kapcsolati modell kidolgozását" - hangoztatta Lavrov.

Mint mondta, Oroszország változatlanul nyitott az ilyen "egyenrangú és őszinte interakcióra", adta hírül az MTI.

"Ez nem jelenti azt, hogy reagálás nélkül hagyjuk az újabb barátságtalan lépéseket, ha megpróbálnak velünk erőfölényből beszélni, vagy beavatkoznak a belügyeinkbe" - mondta az orosz külügyminiszter.

Lavrov szerint az EU ismét ilyen lépésekre készül, ami óhatatlanul ellenintézkedéseket von majd maga után. Az orosz diplomácia vezetője arra reagált, hogy David Sassoli, az Európai Parlament elnöke vasárnap sürgette az Oroszország elleni szankciók bevezetését, az amerikai Bloomberg hírügynökség pedig arról írt, hogy Brüsszel együttműködést ajánlott Washingtonnak a Moszkva elleni fellépésben.  

Az orosz tárcavezető sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az amerikai védőernyő következtében az európaiak szerinte elvesztették önállóságukat, realitásérzéküket és azt a képességüket, hogy optimálisan, a saját és az összeurópai érdekekből kiindulva reagáljanak az új kihívásokra. Meglepetésének adott hangot amiatt, hogy Brüsszel passzív maradt, amikor Washington "következetesen lerombolta a fegyverzetellenőrzési mechanizmusokat".

Kifogásolta, hogy Európa nem reagált Vlagyimir Putyin orosz elnök azon kezdeményezésére, hogy a szárazföldi telepítésű közepes és rövid hatótávolságú nukleáris eszközök betiltásáról rendelkező INF-szerződés amerikai felmondása után akadályozzák meg a fegyverek e kategóriájának ismételt megjelenését az európai kontinensen. Rámutatott, hogy a javaslat magában foglalta a kalinyingrádi orosz, valamint a romániai és lengyelországi amerikai katonai létesítmények egyeztetett ellenőrzését.

Szergej Lavrov nehezményezte, hogy a nyugati országok, szerinte a nemzetközi jog egyetemes elveit semmibe véve, a maguk által meghatározott szabályokra hivatkozva nyíltan beavatkoznak Oroszország és szövetségesei belügyeibe. Kifogásolta, hogy a Nyugat minden helyzetben eltekint attól, hogy a vádjait bebizonyítsa, és hogy az EU tényeken alapuló párbeszéd helyett illegitim egyoldalú szankciókat vezet be. "Nagyon nyugtalanítónak" nevezte Oroszország és az Unió viszonyát.

"Európában ismét választóvonalakat húznak meg, amelyek Kelet felé mozdulnak el, és lényegüket tekintve úgy mélyülnek, mint a fronton a lövészárkok"

- fogalmazott a miniszter.

Úgy vélekedett, hogy Oroszországnak és az EU-nak nagyon korlátozott lehetősége van a közeledésre. Ennek oka szerinte az is, hogy leértékelődtek az összeurópai szervezetek, mindenekelőtt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács (ET), és sérültek az EU és a NATO Oroszországgal történő kapcsolattartásának, strukturált együttműködésének mechanizmusai is.

Leszögezte, hogy Moszkva nem fog kitérni az uniós tagállamokkal ápolt kétoldalú kapcsolatok elől, Brüsszel ellenkezésének dacára sem. Ugyanakkor kifejezte reményét, hogy a folyamat megfordítható, és hogy eljött az ideje az EU, valamint az Oroszország és az Eurázsiai Gazdasági Unió közötti politikai kapcsolatok kiépítésének, valamint annak, hogy ezek a felek kihasználják annak előnyeit, hogy azon a kontinensen élnek, amely "a világgazdaság növekedésének lokomotívja".

Úgy vélekedett, hogy "az új realitás, a kialakuló világrend többközpontúsága előbb-utóbb kikényszeríti, hogy visszatérjünk az orosz-EU kapcsolat természetének kérdéséhez". Lavrov szerint az európai üzleti élet képviselőivel történő találkozók sora, valamint Augusto Santos Silva, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Portugália külügyminisztere hétfői moszkvai látogatása azt bizonyítja, hogy van érdekeltség az Európa és az Oroszország közötti kapcsolatok normalizálásában és a nagyszabású közös projektek megvalósításában.

Hangsúlyozta, hogy

Moszkvának és az uniónak a kapcsolatok válsága ellenére is együtt kell működnie egy sor nemzetközi kérdés megoldásában, beleértve egyebek között a biztonsági problémákat, a klímaváltozást és a járvány elleni küzdelmet.