Oroszország szerint a NATO-nak kell megtennie az első lépést a kétoldalú kapcsolatok normalizálása érdekében - jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter újságíróknak kedden Moszkvában.
"Igen, ebből indulunk ki, mert mi sohasem kezdeményeztük kapcsolataink romlását sem a NATO-val, sem az EU-val" - hangoztatta Lavrov arra a kérdésre válaszolva, hogy vajon orosz megítélés szerint az észak-atlanti szövetségnek kellene-e az első lépést megtennie a kapcsolatok rendbehozása érdekében - írja az MTI.
Lavrov szerint Moszkva és a NATO viszonya akkor kezdett megromlani, amikor Miheil Szaakasvili akkori georgiai elnök 2008-ban
"kiadta a bűnös parancsot Chinvali (Dél-Oszétia székvárosa) megtámadására.
A tárcavezető emlékeztetett arra, hogy Oroszország az orosz-NATO-tanács összehívását kezdeményezte akkor a helyzet megvitatására, de az akkori amerikai külügyminiszter, Condoleezza Rice ezt kategorikusan elutasította, noha a testületnek az alapszabálya értelmében "bármilyen időjárás esetén" működnie kellett volna.
Szergej Lavrov hétfőn jelentette be, hogy Oroszország november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét. Emellett felfüggeszti a NATO moszkvai katonai missziójának, valamint az észak-atlanti szövetség belga nagykövetségen működő tájékoztatási irodájának tevékenységét is.
Az indoklás szerint Moszkva válaszlépéseket hozott arra reagálva, hogy a szövetség október 6-án közölte: 18-ról 10 főre csökkenti Oroszország NATO-képviseletének létszámát. Az orosz misszió nyolc tagjának kiutasítását a NATO azzal indokolta, hogy az érintettek "ellenséges tevékenységet" folytattak.
A Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását és Moszkvának a délkelet-ukrajnai válságba való beavatkozását követően a NATO 2015-ben és 2018-ban is csökkentette az orosz képviselet létszámát.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak nyilatkozva azt mondta,
hogy az orosz NATO-képviselet működésének felfüggesztése jogi formába öntötte a de facto kialakult állapotokat.
"Lényegében semmilyen kapcsolat nem volt, nem volt párbeszéd" - mondta.
Kifogásolta, hogy a NATO deklarálta: Oroszország feltartóztatására törekszik, "és ezeket a szavakat konkrét tettekkel erősítette meg". A szóvivő szerint az "utolsó csepp" a Brüsszelben szolgálatot teljesítő orosz diplomaták kiutasítása volt, ami "szükségessé és visszafordíthatatlanná tette a folyamatot, melynek során a de facto állapot de jure állapottá változik".
Peszkov szerint Oroszország a döntéstől nem szenvedett kárt, és szükség esetén a brüsszeli orosz nagykövet válaszolni tud majd az összes felmerülő kérdésre.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
