Január 12-re – amikor Brüsszelben a szövetség Katonai Tanácsának ülését tartják a vezérkari főnökök szintjén – Jens Stoltenberg, a NATO főtitkárának javaslatára összehívják a NATO–Oroszország Tanács ülését – jelentette a NATO-sajtóközpont.
A moszkvai külügyminisztérium jelezte, hogy megkapta és tanulmányozza a javaslatot.
Az orosz külügy december 17-én hozta nyilvánosságra a kölcsönös biztonsági garanciákról szóló, Washingtonnal kötendő szerződés, valamint az Oroszország és a NATO közötti biztonsági egyezmény tervezeteit. Ezeket december 15-én adták át Karen Donfried európai és eurázsiai ügyekért felelős amerikai külügyi államtitkár-helyettesnek.
Washington és Kijev szerint Oroszország invázióra készülhet Ukrajna ellen, amiről a nagy arányú orosz csapatösszevonások tanúskodnak az ukrán határ mentén. Oroszország tagadja ezt, és azt állítja, hogy Ukrajna és a NATO növekvő együttműködése élezte ki a feszültséget. Moszkva a jelenlegi helyzetet az 1962-es kubai rakétaválsághoz hasonlította, amikor a világ az atomháború szélére sodródott. Vlagyimir Putyin orosz elnök csütörtökön azt mondta, hogy Oroszország el akarja kerülni a konfliktust, de azonnali választ vár az Egyesült Államoktól és szövetségeseitől a biztonsági garanciákra vonatkozó követeléseire.
Moszkva szakértői szintű tárgyalásokat vár amerikai tisztségviselőkkel januárban Genfben.
A washingtoni kormányzat közölte, hogy az orosz javaslatok egy része nyilvánvalóan elfogadhatatlan, és az Egyesült Államok konkrét elképzelésekkel fog előállni a tárgyalások formájára vonatkozóan.
A Kreml követelései között vannak olyanok, például az orosz vétó Ukrajna jövendő NATO-tagságára, amelyeket a Nyugat elfogadhatatlannak nyilvánított. Moszkva követeli továbbá, hogy az Egyesült Államok távolítsa el atomfegyvereit Európából, és a NATO vonja ki többnemzetiségű zászlóaljait Lengyelországból és a három volt balti szovjet köztársaságból, Észtországból, Lettországból és Litvániából – számolt be az MTI.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
