Cukrászok várakozó állásponton - Az eltűnt dióbél királyfi nyomában

Egy ideje megszűnt a dióbél felvásárlása a kárpátaljai piacokon. A magyarázat pofonegyszerű: nincs eladásra felkínált termék. A házikertek tulajdonosai látják, tapasztalják, hogy a tavaszi fagyok miatt odalett a termés egésze, így hát, aki teheti, az tartalékol. Az a néhány kilónyi süteménybe való termény jól elfér majd a mélyhűtőben addig, míg a következő esztendő termése beérik… De az még, ugye, nagyon messze van.

-    Mielőtt tovább lépnénk, mégiscsak tisztázni kellene egy dolgot: mennyire gyakori nálunk, hogy teljesen odavész a diótermés?

-    Nyolcvan évesnél idősebb embereket faggattam ez ügyben, s ők azt válaszolták, hogy legfeljebb 25-30 évente fordul elő ilyesmi – válaszol a kérdésre Molnár Ildikó, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza. – Azt persze látnunk kell, hogy az időjárási anomáliák mostanság gyakrabban jelentkeznek. Fokozatosan megszűnnek a lassú átmenetek, eltűnnek a hónapokra jellemző sajátosságok. Tavaly például az áprilisi időjárás a nyárelőt idézte, idén viszont a fűtési szezon majdnem május végéig kitolódott. Gyakorlatilag eltűnt a tavasz és az ősz, a nyár egyszerre télre vált, a telet pedig – semmi felkészülést nem hagyva a természetnek – szinte az egyik napról a másikra felváltja a nyár. Ezt a gyors átmenetet még a nálunk honos – tehát hosszú időn át az itteni éghajlati sajátosságokon edzett – gyümölcsfáink sem tudják elviselni. Csak zárójelben jegyzem meg, hogy szerencsére a zöldségfélék jelentős része ezt a súlyos anomáliát jobban tolerálja.

-    Gondolom, a behozott gyümölcsfajták sincsenek felkészülve minderre.

-    Általában véve igaz ez a megállapítás, bár vannak kivételek. És most furcsa, amit mondok: a máshonnan származó gyümölcsfák termése nem fagyott el oly mértékben, mint az őshonosak. Jártam néhány olyan ültetvényben, ahol Olaszországból, illetve Spanyolhonból származó diófákat telepítettek. Némi termésre a gazdák ott most is számíthatnak. Bár még komoly vizsgálat tárgyát képezi, hogy ezek fagytűrő képessége jobb a miénknél, vagy csupán arról van szó, hogy későn virágoznak. Azzal pedig mindnyájan tisztában vagyunk, hogy a virágzás állapotában sérülnek, illetve pusztulnak el a zsenge gyümölcskezdemények. Azon a mínusz 7-8 fokos április 7-i éjszakán ez történt.

Egyébként az Európa más vidékeiről behozott szilvafajták – például az utóbbi két évtizedben nálunk is népszerűvé vált Csacsanszka Lepotika, meg a Csacsanszka Rannya – a későbbi virágzásának köszönhetően idén is hoz termést. Egy átlagos évadnak a 40-45 százalékát, ami már nem elhanyagolható mennyiség.

-    Visszatérve az eredeti témánkhoz, a dióhoz. Az ember nem is tudja, hogy honnan pottyan a lába elé néhány galambtojás nagyságú bogyó, amikor, úgymond, a fa nem is virágzott.

-    Az a néhány szem, ami mostanáig a fán megmaradt, azért esik le a fáról, mert Medárd környékén 18 fok alatti hőmérséklet uralkodott nálunk, s ez az alacsony hőmérséklet nem tette lehetővé a csonthéjképződést. Ilyenkor a fa egyszerűen ledobja magáról ezeket a bogyókat.

-    Akkor ez még nem a veszélyes kártevő, a dióburok-fúrólégy negatív mesterkedése.

-    Az még odább van. Mivel a légynek nincs hová leraknia a petéit, remélhetően jövőre nem lesz gond ezzel a kártevővel. Hogy valóban így legyen, a nyár folyamán két-háromszor érdemes megpermetezni a diófát – legalább a kisebbeket – valamilyen felszívódó rovarölő szerrel.

-    A terhelés nélkül növekvő őszibarackfáink látható módon mostanra besűrűsödtek, így mihamarabb hozzá kell látni a zöldmetszéshez. Ugyanígy ritkítsuk a diót is?

-    A mögöttünk hagyott hónapok során oly kevés csapadék hullott, hogy diófáinkon nem nőtt hatalmas zöld felület. Ennek ellenére augusztusban elvégezhetjük a ritkítást annak érdekében, hogy szellősebb legyen a korona. Jó tudni, hogy a diófán nem visszavágjuk az ágakat, hanem azokat, amelyeket feleslegesnek ítélünk, tőből kinyessük.

-    Mi kerüljön a diós süteményekbe? Az élet ilyenkor milyen alternatívát kínál?

-    Számításba jöhetne az egyik legkorábban virágzó növényünk, a mogyoró, de annak a termését is elvitte a fagy. Aki viszont valamilyen oknál fogva nem kíván diófával foglalkozni – például csak egy kisebb kert áll a rendelkezésére –, annak figyelmébe ajánlom a törökmogyorót, amelyiknek a termése a mi hagyományos fajtánkénál valamivel nagyobb. Ami pedig a diós süteményeket illeti: mint ahogy szó volt róla a beszélgetés elején, bő másfél hónappal ezelőtt a megyében befejeződött a dióbél felvásárlása, illetve eladása. Jellemző módon a 150 hrivnyás felvásárlási ár csak a felét tette ki a 300 hrivnyás eladási árnak, így a kiskereskedők jelentős haszonkulccsal dolgoztak. Most viszont már mindenki tartalékol. A cukrászdák meg elvannak maguknak, hisz a háborús helyzet miatt jóval kevesebb az ünnepi alkalom. Amúgy tudni kell, hogy Európának a jelentős részén kevés diót szüretelnek majd az idén. Kivételt jelentenek ez alól a déli államok. És hogy mennyire érződik majd a dió hiánya? Az jelentős mértékben attól függ, hogy a dióbél fogalmazásával foglalkozó nagy cégek mennyit spájzoltak be ebből az édességipari alapanyagból.

Kovács Elemér
 

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!