A Sky News adatfeldolgozással foglalkozói szakértői csapata egy júniusi jelentés alapján összegezte, hogy miért nem vállalnak elegendő gyereket (nemcsak a szó demográfiai értelmében, hanem sokszor a saját célkitűzésükhöz viszonyítva sem) annak a generációnak a tagjai, akik ezt életkorukból adódóan megtehették volna az utóbbi években.
Nem a szándék, hanem a lehetőségek hiánya az oka a globális termékenységi válságnak – lényegében ez derült ki az ENSZ egyik pár hete készült, számos országban végzett felméréseken alapuló jelentéséből.
Az ENSZ Népesedési Alapjának (UNFPA) megbízásából több mint 14 ezer embert kérdeztek meg öt kontinens 14 országában – köztük Magyarországon is –, ahol a világ népességének egyharmada él.
A felmérést négy európai, négy ázsiai, három afrikai és három amerikai országban végezték. Az országokat direkt úgy választották ki, a jelentés szerkesztője, Rebecca Zerzan szerint, hogy „a különböző kulturális kontextusú, termékenységi arányú és politikai megközelítésekkel rendelkező országok széles skáláját” próbálják reprezentálni.
A vizsgált országok között szerepelt a világ legalacsonyabb termékenységi rátájával rendelkező országa – Dél-Korea – és a világ legmagasabb születési rátájával rendelkező ország – Nigéria –, amely egyben az afrikai kontinens legnépesebb országa is. A többi ország a népesség nagysága szerinti sorrendben India, az Egyesült Államok, Indonézia, Brazília, Mexikó, Németország, Thaiföld, Dél-Afrika, Olaszország, Marokkó, Svédország és Magyarország volt.
Ezeket említették problémaként
A Sky News szerint az 50 év feletti nyilatkozók közül ötből ketten mondták azt, hogy nem született annyi gyermekük, amennyit szerettek volna. A fő akadályok között gazdasági kérdések, egészségügyi aggályok és a világ helyzetével kapcsolatos félelmek szerepelnek.
A nyilatkozók több mint fele mondta, hogy olyan pénzügyi tényezők, mint a megfizethető lakhatás, a gyermekgondozási lehetőségek és a munkahely biztonsága voltak azok a dolgok, amelyek korlátozták vagy korlátozni fogják a családbővítés lehetőségét az ő esetükben.
Emellett minden negyedik válaszadó mondta azt, hogy egészségügyi problémák hátráltatják, míg a válaszadók ötöde a globális problémákkal – többek között az éghajlatváltozással, a háborúkkal és a világjárványokkal – kapcsolatos félelmeket említette.
„Rengeteg ember képtelen olyan családot létrehozni, amilyet szeretne. A probléma a lehetőség hiánya, nem pedig a vágy hiánya, ami súlyos következményekkel jár az egyénekre és a társadalmakra nézve. Ez az igazi termékenységi válság, és a válasz abban rejlik, hogy reagálunk arra, amire az emberek azt mondják, hogy szükségük van: fizetett családi szabadságra, megfizethető termékenységi ellátásra és támogató partnerekre” – mondta a felmérés eredményeiről Natalia Kanem, az UNFPA ügyvezető igazgatója.
Magyarországon a férfiak és a nők szinte ugyanolyan arányban akarnak sok gyermeket – az arányuk viszont alacsony
Sok esetben jelentős különbségek mutatkoztak a válaszok között attól függően, hogy az emberek melyik országból nyilatkoztak – többek közt a tekintetben is, hogy a férfiak és a nők milyen arányban szeretnének négy vagy több gyermeket.
Nigériában például a férfiak 32 százaléka mondta azt, hogy négy- vagy többgyermekes családot szeretne, miközben a nők közül csak 21 százalék mondta ugyanezt. Ezzel szemben Dél-Koreában, Thaiföldön, Olaszországban, Németországban és Magyarországon egyaránt legfeljebb a nők 5 százaléka mondta ugyanezt. Magyarországon egyébként a férfiak esetében is csak minimálisan volt magasabb (6 százalék) azoknak az aránya, akik négy vagy több gyermeket szeretnének.
Ugyanakkor a felmérésből az is kiderült, hogy a politikai támogatás sem mindig elegendő ahhoz, hogy orvosolják a problémát.
Ennek a példájaként hozta fel a Sky News Svédországot, ahol a férfiak és a nők egyaránt jogosultak 480 napnyi fizetett szülői szabadságra minden egyes gyermek után (és ez a kedvezmény akár a nagyszülőkre is átruházható). Ennek hatása megmutatkozott például abban, hogy míg Dél-Koreában ötből három válaszadó mondta azt, hogy anyagi nehézségek akadályozzák a gyermekvállalást, ezzel szemben Svédországban harmadakkora – ötből egy fő – volt az arányuk.
A svédországi születési ráta ennek ellenére a legalacsonyabbak közé tartozik a világon. Rebecca Zerzan a Sky Newsnak úgy kommentálta az adatot, hogy mindez azt jelzi: önmagában egyetlen tényező sem járul hozzá ahhoz, hogy az emberek a megfelelő időben érezzék magukat képesnek a gyermekvállalásra. „Svédországban az emberek egyharmada azt mondja, hogy a gyermeknevelés túl sok időt és energiát vesz el. És más országokhoz képest ott is többen aggódnak az éghajlatváltozás miatt, és amiatt, hogy egy bizonytalan világba hozzák a gyermeket” – fogalmazott.
Rengeteg a nem kívánt várandósság
A felmérés egyik különös megállapítása volt az is, hogy miközben sok szó esik a termékenységi arányszámok csökkenéséről, az emberek közel egyharmada azt mondta: neki vagy partnerének már volt része egy nem kívánt várandósságban. Sőt, a felmérés szerint a nem szándékosan teherbe eső nőkkel gyakran több alkalommal is megesik a nem kívánt várandósság, olyannyira, hogy
világszerte az összes várandósság nagyjából fele nem szándékos, tervezett esemény.
Érdekes volt két ország, Marokkó és a Dél-afrikai Köztársaság példája, ahol az emberek mintegy felének volt már tapasztalata nem kívánt várandóssággal – miközben szintén a válaszadók több mint fele azt mondta ugyanebben a két országban, hogy a kívánt időpontban nem tudott gyermeket vállalni.
A jelentés készítői szerint a válság politikai beavatkozást igényelhet, de óva intenek az olyan politikáktól, amelyek gyakran csak rövid távú megoldásokat jelentenek, vagy amelyeknek a célja, hogy az embereket a fogamzásgátlás használatára vagy éppen annak mellőzésére kényszerítsék.
„Akár kényszerítő jellegűek a politikák, akár nem, valós kockázatai vannak annak, ha a termékenységi rátát úgy kezeljük, mint egy csapot, amelyet el lehet nyitni vagy el lehet zárni. A ma a termékenység növelésére törekvő országok közül sokan az elmúlt 40 évben a születési arányszámok csökkentésére törekedtek. Például Kína, Japán, a Koreai Köztársaság, Thaiföld és Törökország 1986-ban mind arról számolt be, hogy politikai beavatkozásokkal csökkenteni kívánják nemzeti termékenységi rátájukat, mivel az akkori termékenységi rátájukat túl magasnak ítélték” – írták, hozzátéve: 2015-re mind az öt ország áttért a termékenység növelését célzó politikára, de ennek ellenére „a teljes termékenységi arányszám két gyermek/nő alatt van” továbbra is ezekben az országokban - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
Kárpátalján őrizetbe vették a katonai orvosi bizottság vezetőjét, aki pénzért hamis igazolásokat adott. Több mint 11 millió hrivnyát foglaltak le.
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Ebben a hónapban a TeSó blogon sorra vesszük és kicsit boncolgatjuk Jézus boldogmondásait (Mt 5, 3-12).
Egyelőre az újonnan felfedezett lelőhely nagyságát nem sikerült felmérni.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
