A D-vitamin-hiány tünetei

A D-vitamint a zsírban oldódó vitaminok közé sorolják, de valójában nem is vitamin, hanem egyfajta hormonszerű előanyag, amelyet az emberi szervezet a napfény hatására állít elő. Ezért a napfényhiányos téli hónapok végére könnyen kialakulhat a hiányállapot, különösen azoknál, akik beltéri munkát végeznek.

A Valenciai Egyetem napsugárzás-kutató csoportja a Science of the Total Environment folyóiratban megjelent tanulmánya kimutatta, hogy nyáron akár napi félórás napon tartózkodás is elég, hogy a szervezet előállítsa a megfelelő mennyiségű vitamint. Viszont késő ősztől kora tavaszig a napsugárzás nem elég erős ehhez, ezért ilyenkor fontos, hogy pótoljuk a vitamint, hiszen ez elengedhetetlen szervezetünk optimális működéséhez - írja a Házipatika.com.

Miben segít?

A többi között a kalciumszint szabályozásában játszik szerepet, így az egyik legfontosabb csontépítő, illetve a fogaink egészséges fejlődéséhez is hozzájárul. Ezen kívül segít a megfelelő sejtosztódásban, illetve az immunrendszer működésében is fontos szerepet tölt be, így segíti a szervezet harcát a különböző kórokozók ellen.

Gyakori betegség, fáradékonyság és depresszió

A D-vitamin támogatja az immunrendszer működését, így hiánya esetén védtelenebbek vagyunk a különböző fertőzések ellen. Ezért a D-vitamin hiánya esetén gyakrabban fordul elő nehezen gyógyuló légúti megbetegedés és influenza. Nem véletlen az sem, hogy télen gyakoribb a depresszió és a fáradékonyság, hiszen a téli hónapokban kevesebb a napfény, ennek hatására kevesebb D-vitamin termelődik, ezek a jellegzetes tünetek a D-vitamin hiányára hívják fel a figyelmet.

Veszélyes betegségek kialakulásához vezethet

A hiányállapot ezen kívül számos veszélyes betegséget okozhat, például gyermekek esetében angolkórhoz vezethet, de a gyenge csontozattal járó gyakran előforduló és nehezen gyógyuló csonttörések, a csontritkulás, izomgörcsök és a könnyen romló fogak is az árulkodó jelek közé tartoznak. Ezeket mind-mind az okozza, hogy a vitamin hiányában a kalcium nem épül be a fogakba és a csontokba. Az magas D-vitamin-szint ezen kívül csökkenti a különböző daganatos betegségek kialakulásának kockázatát; az emlő-, a prosztata- illetve a vastagbélrák megelőzésében szerepet játszik. A legújabb kutatások szerint a pajzsmirigyműködés rendellenességeinek, illetve a szívinfarktus kialakulásának is köze van a D-vitamin hiányához.

Változó lehet a napi ajánlott bevitel

A napi ajánlott D-vitamin-bevitel több tényezőtől függ, különösen ügyelni kell a D-vitamin-szintjükre a beltéren dolgozóknak, az időseknek, a változókorba lépő nőknek és a várandósoknak. Ezen kívül a túlsúlyos embereknél is gyakrabban kialakul a hiányállapot, hiszen ez a vitamin gyakran felhalmozódik a zsírszövetekben, így a szervezet nem tudja hasznosítani. A napi ajánlott mennyiséget úgynevezett NE-ben (Nemzetközi Egységben) adják meg, felnőttek számára napi 1500-2000 NE bevitele javasolt, a fiatalabbak szükséglete ennél alacsonyabb, a túlsúlyosoké azonban eléri a napi 3000-4000 NE-t.

Pótolni kell

Ezt a mennyiséget a téli hónapokban nagyon nehéz a napfény segítségében fedezni, táplálkozással pedig nagyon nehéz pótolni. (Egyes halak, a halmáj és a tojássárgája ugyan tartalmaz D-vitamint, de ezeket nagy mennyiségben kell fogyasztani.) A D-vitamin pótlásának mennyiségét az orvos szabja meg, figyelembe véve az életkort, a szedett gyógyszereket és a szabadban töltött időt. A megfelelő mennyiség itt különösen fontos, hiszen például a C-vitaminnal ellentétben ez a vitamin zsírban oldódik, így túladagolható. A túladagolásra csecsemők esetében kell különösen ügyelni, felnőtteknél túladagolási tüneteket (gyomorpanaszok, hányinger, hányás, hasmenés) napi 4000 NE szedése okoz akkor, ha hosszabb időn keresztül szedjük ezt a magas dózist.