Nőszövetségi csendesdélután Gáton - A megújulás szükségessége és útja

Kárpátinfo hetilap

2024. 10. 14. – 12:23 / Közélet

A Beregi Református Egyházmegye két éve új lendületet vett, megújult nőszövetsége vasárnap Gáton tartotta őszi csendesdélutánját, melyen az előadók a megújulás évében a személyes megújulás fontosságára hívták fel a figyelmet, s ennek útjait keresték az ige tükrében. A gáti református templomot zsúfolásig megtöltötték a megye gyülekezeteiből érkezett asszonytestvérek, és Máramaros-Ugocsa Egyházmegye Nőszövetsége is képviseltette magát.

A megjelenteket Jakab Krisztina, a Beregi Egyházmegye Nőszövetségének igencsak lelkes, tettre kész elnöke Isten igéjével köszöntötte: „Oh, Isten, állíts helyre minket, és világoltasd a te orcádat, hogy megszabaduljunk” (Zsolt 80, 4). A megújulás évében vagyunk. Hogy igazán átélhessük, mit jelent megújulni, elfordulni a régitől, megelevenedni, új erőre kapni, ahhoz kérni kell Urunkat, hogy állítsa helyre az életünket, mondta. Mert Isten az, aki mindnyájunk felé fordul, ránk ragyogtatva orcája fényét helyre állíthatja szétcsúszott, meggyötört napjainkat, hogy átélhessük az általa készített szabadulást. Ne legyen hát süket a fülünk, amikor az Úr szava szól, és ne maradjunk roskadtak, amikor ő helyre akarja állítani életünket, kérte az elnök asszony.

Köszöntötte a megjelenteket Martina Wasserloost, a Református Egyházak Világközössége Európai Régiójának elnöke, aki az összefogás erejét, az összetartozás fontosságát hangsúlyozta. Kiemelve a maihoz hasonló közösségben töltött idő jelentőségét, amikor együtt örvendezhetünk. Jézus itt van közöttünk, s együtt kérhetjük tőle az erőt ezekben a nehéz időkben is, hogy a kihívások, a próbák alatt ne roskadjunk össze, ne törjünk meg, hanem még buzgóbb imában könyörögjünk a békéért, a megtartó kegyelemért, mondta.

Buda Olga, a Gyermek-evangelizációs Közösség (GYEK) munkatársa áhítatában az Ezékiás király idejében történt templomtisztítás példáján keresztül mutatott rá életünk megtisztításának, megújításának fontosságára. A megújulás gyökeres változást kell hozzon az életünkben. Szakítanunk kell azzal a gyakorlattal, hogy másokat okoljunk kudarcainkért, hibáinkért, vagy másokat – férjünket, gyermekünket, menyünket, vejünket stb. – akarjunk átformálni olyanná, amilyennek mi szeretnénk látni. Ne feledjük: nekünk kell elsősorban megújulnunk. Hogyan? Erre nincsenek receptek, de ha mint a kisgyermek, az Atyára bízzuk a vezetést, ő fogja a kezünket és mutatja az utat. Ehhez viszont – mint Ezékiel tette a templommal – nagytakarítást kell végezni az életünkben. Ha elismerjük bűneinket és levetjük azokat, akkor jön a változás. Mert Isten a mi életünkben is tud megújulást hozni.

Zán Fábián Sándor, Kárpátaljai Református Egyház püspöke a 24. zsoltárt hozta bátorításul: „Az ÚRé a föld és ami betölti, a földkerekség és a rajta lakók. Mert ő vetette meg alapját a tengereken, ő rögzítette a folyókon” (1-2). Ez adjon biztatást és erőt a nehéz pillanatokban. Az Úréi vagyunk, s ő nem feledkezik meg az övéiről.

Szemere Judit beregszászi lelkész a megújulás szükségéről, nehézségeiről tartott előadást, illetve annak útját, lehetőségeit kereste. A tíz szűz példázata (Mt 25, 1–13) alapján arra világított rá, hogy az életünk során nekünk is lehetnek olyan időszakaink, amikor nem vagyunk éberek, amikor ellankad a figyelmünk, elgyengül a hitünk, erőtlenné válnak az imádságaink, kedvtelenné a szolgálataink. Fontos, hogy felismerjük, ha ilyen ellankadt időszak van az életünkben. Mert „elfáradnak és ellankadnak az ifjak, még a legkiválóbbak is megbotlanak” (Ézs 40, 30). Készüljünk fel rá. Ezért amikor megerősödve érezzük magunkat a hitünkben, akkor nem lankadhatunk: tartalékot kell gyűjtenünk, hogy legyen erőforrásunk akkor is, amikor krízishelyzetbe, mélységbe kerülünk, figyelmeztetett az előadó. Aki a megújulás szükségességéről szólva kiemelte: arra nincsenek kész receptek, az csak az Istennel való személyes kapcsolat által lehetséges. És az Úr készíti a lehetőségeket, az alkalmakat a vele való találkozásra, a változásra. Lásd a samáriai asszony történetét: egy bűnös asszony találkozott a Megváltóval. Ez az asszony engedte, hogy Jézus teljesen megváltoztassa, és általa egy egész közösség megújult. A mi életünkben is készíti az alkalmakat, nekünk csak élni kell vele, s engedni, hogy a vele való találkozás, a vele való beszélgetés átjárjon, válaszokat adjon és átformáljon. Hiszem azt, hogy Isten azért készítette ezt a délutánt, hogy egyen-egyenként találkozzunk vele, és megerősítsen bennünket, megtöltse a korsónkat olajjal. Mi is legyünk azok az asszonyok, akiknek a Jézussal való találkozása nem csak a magunk, de környezetünk megújulását is szolgálja. Családunkét, barátainkét, munkatársainkét, gyülekezetünkét, zárta előadását a lelkész.

A csendesdélután – melyen a gáti gyülekezet énekkara szolgált s közös imával, énekkel ért véget – szeretetvendégséggel folytatódott, ahol a résztvevők a vendéglátó szorgos kezű asszonyok által készített finomságokkal terített asztal mellett tovább beszélgettek a hallottakról, hogy aztán testileg-lelkileg feltöltekezve, a mindennapi megújulás eltökélt szándékával, hitben megerősödve térjenek haza.

Marton Erzsébet