Ukrajna NATO-csatlakozása nincs napirenden mindaddig, amíg a háború dúl, a kérdés az, mi történik majd, ha véget ér - jelentette ki Jens Stoltenberg, a szövetség főtitkára a German Marshall Fund szerdai rendezvényén Brüsszelben.
A főtitkár a brüsszeli fórumon ismertette a júliusi vilniusi csúcstalálkozó előkészületeit, ahol a témáról tanácskoznak majd a szövetséges országok. Elismerte, hogy a szövetség tagjai megosztottak Ukrajna esetleges felvételével kapcsolatban.
"Ebben a kérdésben a szövetségen belül eltérőek a nézetek"
- mondta Stoltenberg, emlékeztetve arra, hogy "a döntéshozatal a NATO-ban konszenzussal történik. Hozzátette, hogy az elkövetkező napokban telefonon fog tárgyalni a szövetségesekkel arról, "miként lehet válaszolni Ukrajna NATO-tagságra irányuló törekvéseire".
"Senki sincs abban a helyzetben, hogy pontosan megmondja, mi lesz a végső döntés a vilniusi csúcstalálkozón ebben a kérdésben"
- szögezte le.
Véleménye szerint a háború révén Ukrajna egyre közelebb kerül a NATO-hoz, például az ukrán pilóták kiképzése az F-16-os vadászgépek használatára nagyobb interoperabilitást eredményez majd.
Stoltenberg úgy értékelte, hogy Ukrajna jelenleg a volt szovjet rendszer és a nyugati világ katonai eszközeit használja, ezért a vilniusi csúcson reményei szerint a szövetségesek többéves stratégiát fogadnak majd el, amely segíteni fogja Kijevet a NATO-doktrínákra, és felszerelési szabványokra való átállásban.
"Lehet, hogy ez kicsit technikainak hangzik, de rendkívül fontos tényező"
- hangsúlyozta.
Kijev tavaly szeptemberben bejelentette, hogy gyorsított tagságra pályázik, miután Oroszország bejelentette négy ukrajnai megye annektálását. Stoltenberg áprilisi kijevi látogatása során kijelentette, hogy Ukrajna jogos helye az euroatlanti családban, a NATO-ban van. A szövetségesek 2008-as bukaresti csúcstalálkozójukon megállapodtak abban, hogy Ukrajna NATO-tag lesz, de ezzel kapcsolatban semmilyen határidőt vagy időpontot nem rögzítettek.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
