Oroszország elleni szankciók

Kaja Kallas hangsúlyozta, Oroszország a demokrácia kiterjesztésétől fél, és mindazon értékektől, amelyek mellett az Európai Unió kiáll.

A brit miniszterelnök felszólítja a szövetségeseket az egységes fellépésre, mondván, hogy Donald Trump szankciós fenyegetése megrendítette Vlagyimir Putyint.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök következményekkel fenyegette meg azokat, akik a szankciókat kijátszva olyan alkatrészeket adnak el Oroszországnak, amelyeket az felhasznál drónjaihoz és rakétáihoz.

Az adatszolgáltatás és szakhatósági ellenőrzés nélkül közlekedő, a szankciók megkerülésére szolgáló „árnyékflotta” kockázatot jelent a környezetre.

Az Európai Unió összesen több mint 134 milliárd euróval támogatta már Ukrajnát.

Az Európai Unió újabb fél évvel, 2025. július 31-ig meghosszabbította az Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági korlátozó intézkedések hatályát.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elmondta, hogy a drónokon kívül az orosz hadsereg mintegy 1250 bombát és több mint 20 rakétát dobott le.

Az Európai Parlament képviselői elítélték, hogy - véleményük szerint - az orosz vezetés a történelmet "szisztematikusan meghamisítva", dezinformáció terjesztésével igazolja ukrajnai háborúját.

Az elnök úgy fogalmazott, hogy "amennyiben nincs egyezség hamarosan, nincs más választásom, mint nagymértékű adókat, vámokat és szankciókat bevezetni bármire, amit Oroszország az Egyesült Államoknak értékesít".

Volodimir Zelenszkij hangsúlyozta, hogy „a 200 ezres létszám csak a minimum, mert ha ezt sem sikerülne biztosítani, kudarcra lenne ítélve a békefenntartás”.

Joe Biden kabinetje egy új jogi mechanizmust vezetett be, amely lehetővé teszi a Kongresszus számára, hogy megakadályozza az orosz szankciók enyhítésére irányuló kísérleteket.

Az Egyesült Államok mintegy 250 magánszemély és szervezet ellen vezetett be szankciót az orosz védelmi és energetikai ágazatot célzó intézkedéssorozat keretében.

Bekérették az ausztrál külügyminisztériumba Oroszország canberrai nagykövetét, miután orosz hadifogságban megöltek egy Oscar Jenkins nevű, 32 éves melbourne-i férfit.

Csehország 60 év után válik függetlenné az orosz Barátság kőolajvezetéktől.

Ukrajna elnöke hét kulcsfontosságú feladatot jelölt ki a külügy számára.

A legújabb amerikai szankciók nyomán három, összesen több mint kétmillió hordó orosz olajat szállító tartályhajó vesztegel Kína keleti partjainál.

A megbeszélésen szó volt az Egyesült Államok közelmúltban nyújtott katonai segítségéről, amelynek célja az ukrán pozíciók erősítése Oroszországgal szemben.

Az eddigi legjelentősebb szankciós lépésekről van szó, amelyek érintik az orosz kőolajkitermelést, az elosztási hálózatot, köztük nagy olajkitermelő vállalatokat és kereskedőcégeket világszerte.

A két orosz óriáscég elleni szankciók várhatóan jelentős mértékben korlátozzák Oroszország képességét arra, hogy bevételekhez jusson az energiahordozók értékesítéséből.

A cseh sör alapvetően viszonteladókon keresztül jut el az orosz piacra, mivel az orosz–ukrán háború kirobbanása után leállt az ital exportja.

A háború befejezése Ukrajna és partnereinek közös célja, nem pedig Oroszországé – jelentette ki az elnök.

Az Oroszország elleni szankciók működnek, de még hatékonyabbá kell tenni őket – közölte vasárnap Andrij Szibiha külügyminiszter.

Büntetőintézkedés hatálya alá került az iráni Forradalmi Gárda egyik alárendelt szervezete, valamint a moszkvai székhelyű Geopolitikai Tudásközpont.

Annalena Baerbock figyelmeztetett, hogy „az árnyékflotta veszélyt jelent mind a környezetre, mind pedig Európa biztonságára nézve”.

Az EU határozottan elítéli Európa kritikus infrastruktúrája elleni szándékos pusztítást.

Ukrajnai katonai szakértők meggyőző bizonyítékokat szolgáltattak amerikai kollégáiknak a nyugati elektronikai komponensek orosz fegyverekben való alkalmazásáról.

Az Európai Unió világos üzenetet küld Moszkvának: „Minél tovább tart a háború, annál magasabb ára lesz Oroszország gazdasága számára” – figyelmeztetett Ursula von der Leyen.

Az Európai Unió készen áll arra, hogy fokozza az Oroszországra gyakorolt nyomást, többek között további szankciók elfogadásával.

A tájékoztatás szerint az intézkedéseket Németország, Nagy-Britannia, Lengyelország, Hollandia, Svédország, Dánia, Norvégia, Finnország, Izland és a három balti állam fogadta el.

Az újabb büntetőintézkedések 54 természetes és 30 jogi személy ellen irányulnak.