Iráni atomprogram

A támadás célja "az iráni nukleáris program alapjainak tartós meggyengítése".

Hosszabb távon elősegíthetik a térség békéjét.

Az iráni atomprogramot már régóta az egyik, ha nem a legnagyobb fenyegetésnek tartja Izrael és az Egyesült Államok.

A döntés előzménye, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem hosszabbította meg a szankciók feloldását.

A Zaporizzsjai Atomerőmű műszaki kialakítása jóval modernebb, mint a csernobili erőmű volt, de a frontvonal közelsége súlyos kockázatot jelent.

Bejelentette a „12 napos háború” végét az iráni elnök, Maszúd Peszeskján.

A polgári védelem parancsnoksága bejelentette, hogy az egész országban feloldották a korlátozásokat, és minden régióban visszatérnek a szokásos, "békebeli" ügymenethez.

Ez az államok és népeik közötti kapcsolatok alapja - jelentette ki António Costa, az Európai Tanács elnöke.

A NAÜ korábban azt közölte, hogy információik szerint a támadások során nem szabadult fel sugárzás, nem jutott sugárzás a létesítményeken kívülre.

Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke hivatalosan is bejelentette: az éjszaka az amerikai légierő sikeres támadást hajtott végre három iráni nukleáris létesítmény, Fordú, Natanz és Iszfahán ellen.

Irán nem hajlandó tárgyalni nukleáris programjának jövőjéről, amíg izraeli támadás alatt áll.

„Sokkal szigorúbb szankciókra van szükség” – mutatott rá az elnök.

Az izraeli védelmi erők (IDF) éjjel ismét támadást intéztek iráni célpontok ellen, ezúttal 60 repülőgép vett részt az akcióban.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint az izraeli légicsapások súlyosan megrongálhatták a létesítményeket.

Hámenei valószínűleg úgy látja, a megadással még rosszabb helyzetbe kerül, a fegyveres ellenállás folytatásával még érhet el eredményeket.

Egy iráni atomfegyver esetleges kifejlesztése nem maradhat észrevétlen a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) megfigyelői előtt.

Az iráni atomprogrammal kapcsolatban szerződésben vállalt kötelezettségeik megszegésével vádolta egymást kölcsönösen Teherán és Washington.