Míg májusban bőségesen áztatta az aranyat érő eső az Ung és a Latorca partján elterülő földeket, addig június első hetében teljesen megszűnt a csapadék utánpótlása.
- Azóta szomjaznak a növényeink – számol be a szomorú helyzetről Kovács Árpád, Kisgejőcön élő gazdálkodó, aki körzetében a falugazdászi teendőket is ellátja. – Különösen kapásnövényink szenvednek az immár bő három hete tartó aszálytól. A kukorica néhol csak térdig ér, holott mostanra legalább embermagasságúra kellett volna megnőnie. Hasonló módon elmaradt a fejlődésben a napraforgó, amelyet néhol újra kellett vetni.
- De ugye, azt még nem a szárazság miatt?
- Így igaz. A faluhelyen élők, de gondolom mások is jól emlékeznek rá, hogy az idei tavasz milyen hűvösre sikeredett, hogy gyakorlatilag május végéig tartott a fűtési szezon. A hőmérséklet sokszor a 7-8 fokot sem haladta meg a nap legmelegebb órájában. Ilyen körülmények között az éppen hogy kikelt kukorica és napraforgó csak sínylődött, a növény gyökerei nem tudták felvenni a vetéssel egyidőben kijuttatott tápanyagot. Jelesül a foszfort, amelyik a töveket hivatott erősíteni, hogy ezt követően meginduljon a hajtásnövekedés. Az extrém körülmények miatt késett ezeknek a tábláknak a gyomirtózása.
- Az miért is?
- Mind a kukorica, mind a napraforgó a hideg időjárást – különösen a május 10-e környékén jelentkező talajmenti fagyokat – sokkhatásként érte meg, még egy sokkhatás – ilyen a gyomirtószeres védekezés – nagyon nem hiányzott az állománynak. Annál is inkább tartózkodtunk egy darabig a permetezéstől, mivel ezek a készítmények is csak tíz fok fölött fejtik ki igazából a hatásukat. Egyébként a nálunk, Ukrajnában vásárolt vegyszereket érdemes úgy bekeverni a permetezőgép tartályába, hogy ráhagyással dolgozunk, tehát a gyártó által ajánlott mennyiségnél 10-20 százalékkal többet adagolunk a permetlébe. Vonatkozik mindez a rovarirtó és a gombaölő szerekre egyaránt.
- Az Ungvár környéki településeken élő gazdák előszeretettel foglalkoznak újburgonya termesztésével.
- Bár az utóbbi években sokan lemondtak erről a növényről, egyesek még mindig rendületlenül próbálkoznak. Még akkor is, ha a vetőgumó jelentősen megdrágult. Most viszont nekik sem jött össze, mivel a legkorábbi ültetéseket az április elején érkező mínusz 7-8 fokos fagy letarolta. Egy idő után a bokrok ugyan újra kizöldültek, ám a termés egyharmadát sem éri el a megszokottnak. Bizonytalan a csemegekukorica jövője is, hisz ezt a kultúrát is érzékenyen érintette a hideg időjárás. A dinnyét nemkülönben. Most a gazdák lombtrágyázással próbálják az állományt felerősíteni. A káposzta viszont – természetesen csepegtetőöntözés mellett – szépen fejlődik. Remélhetően lesz majd piaca is. Végezetül hadd mondjam el: egyesek már bánják, hogy ősszel nem vetettek több árpát, búzát, mert ezek a parcellák – körültekintő vegyszeres védekezés és fejtrágyázás után szép termést ígérnek.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Ukrajna nem fogad el „lépcsőzetes” EU-tagságot – jelentette ki Andrij Szibiha külügyminiszter. Szerinte Kijev gyorsan halad az EU-csatlakozás felé.
Az olasz külügyminiszter az orosz televízióban elhangzottakra utalva súlyosnak nevezte a Melonit ért sértéseket.
A Föld napja minden évben április 22-én hívja fel a figyelmet bolygónk védelmének fontosságára.
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
