Meteorológia – 2025 - Mögöttünk egy hosszú forró nyár?

Ha ismeretségi körünkben úgy kérdezünk rá, hogy hosszú és forró volt-e a mögöttünk hagyott nyár, a többség beleegyezően bólint. Hisz ezúttal is egymást követték az aszályos időszakok, agyunkba ívódott a felperzselt legelők, kaszálók, a megrepedezett földek látványa. No és a híradások is az óriási hőségről számoltak be. Megtapasztaltuk azt is, hogy ha elhagyjuk a rendszeres öntözést, akkor zöldség és virágágyásaink gyorsan kiszáradnak. A csapadék hiányát jól jelzi a kútjaink alacsony vízszintje. Bizony sok helyen nagyon be kell osztani, hogy mikor mennyit használhatnak belőle.

A kép persze ennél sokkal árnyaltabb. Ha sorra vesszük a mögöttünk hagyott hónapokat, bizony néhány meghökkentő adatot találunk.

-    Kezdjük talán a tavasz utolsó hónapjával – ajánlja Fedinisinec Erzsébet, a Beregszászi Meteorológiai Állomás vezetője. – Méghozzá azért, mert a májusban lehullott 51 mm-nyi eső elfogadható mennyiségnek számít. Sok szakember szerint a mezőgazdaságot ez mentette meg a nagyobb bajoktól, s biztosította azt, hogy egyáltalán elkezdődhetett a tavaszi vetések, ültetések fejlődése. Ezzel szemben a június a maga nagyon csekély 11 milliméterével igencsak szűken mért. Ahhoz, hogy helyreálljon a világ rendje, kellett a július. Amikor is – ugyan az aratókon kívül ki emlékszik rá?! – ugyancsak gyakran megnyíltak az ég csatornái. Mi itt, a város keleti részén található állomásunkon 103 mm-t mértünk, ami gyakorlatilag kéthavi adagnak felel meg, s jutott belőle szinte minden harmadik-negyedik napra.

-    A száraz augusztus élményét viszont mindnyájan magunkban hordozzuk.

-    Való igaz, hogy a nyolcadik hónapban ismét egy csapadékszegény időszak köszöntött ránk, majd csak a hónap vége felé kaptunk egy-két frissítő záport. De egészében véve a 12 mm-nyi eső az összképen látszólag semmit nem változtatott. Persze ezt csak mi, kiskerttulajdonosok állítjuk, mert a szántóföldi növénytermesztők esküsznek rá, hogy az akkori égi áldás a napraforgó-és kukoricatáblák termését jelentősen befolyásolta. És végül: immáron tíz nap telt el a szeptemberből, de mindeddig csupán néhány milliméternyi eső áztatta földjeinket, kertjeinket.

-    Mi tehát a mögöttünk hagyott nyolc hónap végeredménye?

-    Az év eleje óta 311 mm-nyi csapadék hullott le. Ez az átlagosnál jóval gyengébb mutató. Úgy tűnik, hogy a végén majd aszályos évet zárunk, bár az október és a november hozhat még meglepetéseket. Egyébként az utóbbi évtizedre az a jellemző, hogy két száraz esztendőt követ egy csapadékosabb. Az így kapott végeredmény viszont nem igazán megnyugtató, mivel a mezőgazdasági szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy jelenleg a föld mélyebb rétegeiben egy évnyi csapadékmennyiség hiányzik.

-    Ugye a melegrekord az idén sem dőlt meg?

-    A 38 fokos beregszászi melegrekord ezúttal sem került veszélybe, mivel csupán egyetlen napon, augusztus 10-én mértünk 36 fokot. Persze sokan már a 32-33 fokos hőséget is elviselhetetlennek érezték a viszonylag alacsony, 29-34 %-os relatív páratartalom mellett.

-    Továbbra is az augusztus marad az év legmelegebb hónapja?

-    Úgy tűnik, hogy igen. Legalábbis így volt a hónap első két harmadában. De aztán annyira lehűlt a levegő, hogy 24-e táján a hegyekben havazott, nálunk pedig 9 fok közelébe süllyedt a hőmérő higanyszála. S ez a hűvös idő tartott néhány napon át.

-    A július 7-e és 8-a viszont más miatt vált zöldségkertészeink számára emlékezetessé…

-    Bizony, az említett első napon 140-180 km/órás orkán erejű szél fákat csavart ki, tetőket rongált meg és fóliaházak tucatjait tette tönkre. Néhol nem csupán a fóliapalástot szakította le, de a vázszerkezetet is lenyomta a földre. Ennek kapcsán beszélhetünk lopakodó szélsőségekről is, ám tény, hogy ilyen erős széllökések évente egyszer-kétszer már korábban is előfordultak.

Kovács Elemér
 

---

 

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Orosz-ukrán háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek