Pete Hegseth amerikai védelmi miniszter csütörtökön heves vitát váltott ki a washingtoni Capitoliumban, amikor a törvényhozók előtt védelmébe vette a Trump-adminisztráció Oroszország- és Ukrajna-politikáját, valamint határozottan tagadta, hogy a Pentagon szüneteltette volna a Moszkva elleni kiberműveleteket. Meghallgatása során Hegseth nemcsak a demokrata, hanem több republikánus képviselő kritikájával is szembesült. Válaszában a tárcavezető még egy esetleges grönlandi vagy panamai katonai invázió lehetőségét sem zárta ki.
Az Egyesült Államok védelmi minisztere, Pete Hegseth csütörtökön határozottan megvédte a Trump-adminisztráció Ukrajnával és Oroszországgal kapcsolatos politikáját, miközben cáfolta azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a Pentagon szüneteltette volna a Moszkva elleni kiberműveleteket.
„Nem tettük!” – jelentette ki a Pentagon vezetője a Capitoliumban zajló többnapos meghallgatás utolsó napján a Képviselőház fegyveres erők bizottsága előtt, amikor a törvényhozók rákérdeztek arra a szóbeszédre, miszerint az Egyesült Államok Kiberparancsnoksága a múlt hónapban tárgyalási céllal rövid időre felfüggesztette az Oroszország elleni támadó műveleteit.
A demokrata képviselők nem hitték el a Fox News egykori műsorvezetőjének szavait, de még a republikánus kollégáik sem tűntek túlságosan elégedettnek Hegseth beszámolójával – különösen akkor, amikor megpróbált kitérni az Ukrajnára, Oroszországra, a NATO védelmére és más kulcsfontosságú témákra vonatkozó kérdések elől – írja a Kyiv Post.
Még a republikánus képviselők sem kímélték a minisztert
„Oroszországot meg kell állítani!”
– jelentette ki a meghallgatáson Mike Rogers republikánus képviselő, a bizottság elnöke.
„Ne legyen kétség: egy orosz győzelem Ukrajnában győzelem lenne Kína, Észak-Korea és Irán számára is. Ezt nem engedhetjük meg”
– tette hozzá.
Rogers hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokat érő nemzetbiztonsági fenyegetések „soha nem voltak még ennyire sürgetőek vagy összetettek”. „Kína, Oroszország, Észak-Korea és Irán tovább növelik katonai erejüket. Ráadásul már nem egyedül cselekszenek” – mondta, majd hozzátette: „ezek az országok stratégiai szövetségeket építenek ki, és támogatják egymást drónokkal, lőszerekkel, műholdtechnológiával és energiaforrásokkal – ennek éles példáját látjuk Ukrajnában.”
Joe Wilson republikánus képviselő – szintén a bizottság vezető tagja – azt kérdezte a védelmi minisztertől, hogy hogyan reagál arra, hogy Vlagyimir Putyin „elutasította Trump háborúlezárási törekvéseit”.
Valahányszor „Trump elnök megpróbálja enyhíteni a konfliktust, a háborús bűnös Putyin fokozza a tömeges gyilkolást drón- és rakétatámadásokkal az ukrán lakosság, köztük kórházak ellen épp ezen a héten”
– jegyezte meg Wilson.
Amikor Hegseth azzal próbálta elhárítani a vádat, hogy Putyin figyelmen kívül hagyta Trumpot – hivatkozva a Fehér Ház jól ismert narratívájára, miszerint Trump elnöksége idején nem történt újabb orosz invázió –, Wilson visszavágott: „Ha Putyin valóban értékelte volna, amit Trump elnök próbált elérni, akkor egyáltalán nem indított volna inváziót – akár Biden lett az elnök, akár nem.” Emellett a többi képviselő is élesen bírálta az amerikai védelmi minisztert amiatt, hogy nem fejezte ki egyértelmű támogatását Ukrajnának az orosz támadásokkal szemben.
Újabb invázió? – Panama és Grönland is szóba került
Ezután a demokrata képviselők is sorra kérdőre vonták a védelmi minisztert, kezdve Adam Smith rangidős taggal, aki Grönlandról és Panamáról kérdezte őt.
Hegseth nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a jövőben katonai invázióra kerüljön sor az északi sarkvidéki területen vagy Közép-Amerikában, utalva arra, hogy a Pentagon rendelkezhet ilyen forgatókönyvekkel. Erre válaszul Smith gúnyosan megjegyezte:
„Nem hiszem, hogy az amerikaiak azért szavaztak Trump elnökre, mert abban reménykedtek, hogy majd megtámadjuk Grönlandot.”
Később Mike Turner republikánus képviselő kérte a védelmi minisztert, hogy erősítse meg: „Ugye nem az az Ön mai tanúvallomása, hogy a Pentagon valóban tervezi Grönland erőszakos elfoglalását vagy megszállását?” Hegseth erre csak megismételte, hogy a Pentagon „számos eshetőségre készít terveket”.
A vita egészen odáig fajult, hogy Salud Carbajal demokrata képviselő „szégyenfoltnak” nevezte a védelmi minisztert, és lemondását követelte, többek közt az orosz–ukrán háborúval kapcsolatos nézetei miatt. „Felszólítottam a lemondására. Már a megerősítése előtt sem tartottam Önt alkalmasnak a posztra, és azóta sem tett semmit, ami bizalmat ébresztene bennem az Ön vezetői képességei iránt” – mondta Carbajal - közölte a hirado.hu.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
A holland hatóságok elutasították Pavel Kriszevics orosz művész és korábbi politikai fogoly vízumkérelmét.
„Reggel fogj a magvetéshez, és ne pihentesd a kezed este sem” – a Prédikátor könyvéből (11,6a) vett ige volt a mottója a csendesnapnak.
Ittas férfi dobott gránátot a rendőrök közé Dnyipropetrovszk megyében, többen megsérültek.
Egy férfi 23 éven át fizetés nélkül és nem megfelelő körülmények között végzett kemény munkát egy vállalkozónál.
17 helyszínen 22 drón célba talált, 7 helyszínről pedig roncsok lezuhanását jelentették.
