Alaptalanul vádolták meg kémkedéssel a NATO mellet működő orosz diplomáciai misszió munkatársait - írta Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő csütörtökön a Telegram-csatornáján.
"Tisztában kell lennünk azzal, hogy a NATO módszeresen tette tönkretette az Oroszországgal fennálló kapcsolatokat, mégpedig a hidegháborús logikát választva. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerepe ebben a romboló folyamatban jelentős volt. Végül pedig azt sem szabad elfelejtenünk, hogy a NATO által kiutasított oroszok (ellenséges) tevékenységére nincs bizonyíték" - írta Zaharova, idézi az MTI.
A szóvivő Stoltenbergnek arra a szerdai kijelentésére reagált,
amely szerint a NATO melletti brüsszeli orosz képviselet nyolc orosz munkatársa nem diplomata, hanem hírszerző volt.
Zaharova úgy vélekedett, a NATO-főtitkárnak fel kellene tennie magának a kérdést, hogy a tagállamok hány diplomatának és újságírónak álcázott képviselője folytat kémtevékenységben szerte a világon. "Ha ezt megengedhetetlennek találja, akkor kérem, hívja vissza a NATO-országok hírszerző ügynökeit Oroszországból" - írta Zaharova.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn jelentette be, hogy Oroszország november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét. Emellett felfüggeszti a NATO moszkvai katonai missziójának, valamint az észak-atlanti szövetség belga nagykövetségen működő tájékoztatási irodájának tevékenységét is.
Az indoklás szerint Moszkva válaszlépéseket hozott arra reagálva, hogy a szövetség október 6-án közölte: 18-ról 10 főre csökkenti Oroszország NATO-képviseletének létszámát. Az orosz misszió nyolc tagjának kiutasítását a NATO azzal indokolta,
hogy az érintettek "ellenséges tevékenységet" folytattak.
A Krím félsziget Oroszország általi elcsatolását és Moszkvának a délkelet-ukrajnai válságba való beavatkozását követően a NATO 2015-ben és 2018-ban is csökkentette az orosz képviselet létszámát.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
