A kárpátaljai fóliás zöldségtermesztők láthatóan bíznak abban, hogy az előttünk álló év sikeres lesz. Gondolom, ezt az óvatos optimizmust az elmúlt két háborús év tapasztalatából merítik.
– De miként is áll össze a kép? Tény, hogy a fóliázók közül is sokan elmentek. Az itthon maradottak mennyire tudták pótolni ezt az űrt, a kieső termésmennyiséget? Vagy erre nem is volt szükség?
– Feketepatakon és a környező településeken kialakult hajtatási régióban egyfajta „őrségváltás” zajlott le a fóliás hajtatással foglakozóknál – kezdi beszélgetésünket Gál Ilona, a termelői kistérség falugazdásza. – Néhány család kénytelen volt elhagyni a szülőföldjét, vagy a családfő hiányában az itthon maradt családtagok nem merték folytatni a hajtatási tevékenységet. Viszont többen vannak azok, akik pont ellenkezőleg, most vágtak bele a „fóliázásba”, vagy döntöttek annak bővítése mellett. Ennek több oka is van. Részben az, hogy a szántóföldi takarmánynövények termesztése már második éve kemény mínuszban van, a megtermelt termény szinte eladhatatlan, vagy csak önköltségi ár alatt hajlandó érte jönni a vevő. Ezek a gazdák kénytelenek voltak a hajtatási zöldségtermesztés felé nyitni. Másrészt az ukrajnai piacokról hiányzik a harcok sújtotta déli zöldségtermesztő régiókban korábban megtermelt hatalmas mennyiségű primőr zöldség és gyümölcs. Ennek a kieső termésmennyiségnek a pótlására egyelőre szükség van kárpátaljai hajtató gazdák megnövekedett termésére.
– Egyáltalán, a működő fóliaházak, illetve a kistérségben megtermelhető zöldségfélékből nőtt-e vagy csökkent a termés volumene 2023-ban a korábbiakhoz képest? Százalékban nagyjából ez mit jelent? És mi az oka mindennek?
– Feketepatakon és környékén az elmúlt évtizedben a hajtatási felület lassú csökkenése volt megfigyelhető. Ennek első sorban a fokozódó külföldi munkavállalás volt az oka, valamint a konzervgyárak leállása. A környékbeli gazdák egykor hatalmas mennyiségű konzervuborkát termeltek a környező konzervgyárak számára a nyári dömping időszakában. Az elmúlt két évben aztán – a fentebb vázolt körülmények miatt – újra növekedésnek indult egyrészt a zöldséghajtatással foglakozók száma, másrészt azok a gazdák, akik eddig kisebb felületen foglakoztak hajtatással, újabb fóliasátrakat építettek. Nagyrészt ennek is köszönhető, hogy az elmúlt két évben ugrásszerűen megnőtt az „Első lépés” programunkra jelentkezők száma Feketepatakon is.
– Nézzük a jelentősebb fóliás kultúrák jövedelmezőségének az alakulását a mögöttünk hagyott két háborús esztendőben. A bevételek nagyságát legfőképpen mi határozta meg? Például a növekvő vagy a visszaeső kínálat? Vagy leginkább maga az időjárás?
– A termesztési régiónkban hagyományosan az uborka, valamint a paradicsom hajtatása a meghatározó. Voltak próbálkozások a hónapos retek, zöldbab, szamóca stb. hajtatására is, azonban ezek tömegesen nem terjedtek el a kézi munkaerő hiánya miatt. Ezeknél a zöldségeknél a viszonylag rövid betakarítási időszakban nagyon sok élő munkaerőre lenne szükség, amit nagyon nehéz megszervezni. A két főnövény tekintetében elmondható, hogy a korai-, valamint a késő őszi hajtatási időszakokban általában nagyon jó, vagy legalább is kielégítő áruk volt. A nyári, kora-őszi dömping időszakában viszont ezeknek a zöldségeknek is nagyon lecsökkent az ára, mivel ebben az időszakban a szabadföldön termelt zöldségekből is bőséges a kínálat.
– A külföldről származó import Kárpátalján mennyire van jelen a zöldségágazatban? Ez mit befolyásol? És ami ezzel összefügg: jelentős mértékben milyen termények jönnek mostanság a hágón túlról?
– A téli, kora tavaszi időszakban elsősorban a Törökországból importált hajtatási zöldségek uralják a piacot. A hágón túlról hagyományosan a burgonya, káposzta, hagyma érkezik nagy mennyiségben a kárpátaljai nagybani piacokra.
– Százalékosan hogyan oszlik meg a szabadföldi és a fóliaházi zöldségtermesztés? Mennyire tolódik el az arány a fóliás zöldségtermesztés felé? Tovább fog érvényesülni ez a tendencia?
– Régiónkban a zöldségtermesztés egyértelműen bevonult a fóliasátrak alá, ennek ellenére mindig van néhány lelkes gazda, akik sikeresen folytatják a szabadföldi intenzív zöldségtermesztést is. Nagyobb mértékben a szintén zöldségnek számító csemegekukorica termesztése terjedt el. Azonban a bevételek túlnyomó többségét az uborka és a paradicsom hajtatása adja.
– Uborkatermesztés a 2022-es és a 2023-as évben… Mi a legnagyobb különbség a két év között?
– A 2022-es évben a háború kitörése miatt nagyon sok gazda nem merte elvetni a korai hajtatásra szánt uborkamagot, vagy kiültetni a már kinevelt palántákat. Akik mégis megkockáztatták, azok jó szezont zártak. Érdekes módon, valószínűleg a háború okozta körülmények miatt, a nyári időszakban is soha nem látott rekord árakon lehetett eladni a zöldségeket. Ebből kiindulva aztán 2023-ban sok termelő döntött úgy, hogy nem a nagy fűtési költségekkel járó korai hajtatásra, hanem inkább a nyári termesztésre összpontosít. Sajnos nem igazán jött be a számításuk. A korai fűtött hajtatással foglakozó gazdák rekord évet zártak, míg a későbbi időszakokat megcélzó termelők inkább átlag alattit. Az őszi hajtatási szezonra viszont az időjárás tette rá a bélyegét. A 2022-ben nagyon hamar, már szeptemberben lehűlt az időjárás, ezért egész ősszel nagyon jó ára volt a hajtatási zöldségeknek. 2023-ban viszont viszonylag enyhe őszünk volt, nagyon későn jöttek az első őszi fagyok. Ez meglátszott az őszi uborka és paradicsom árán is, még a jelentős szláv egyházi ünnep, a „Pokrova” környéki nagy áremelkedések is elmaradtak.
– Év eleji gondolatok a paradicsomtermesztés jelenéről, jövőjéről…
– A paradicsom nagyon korai (téli) kiültetése az olcsó török import miatt nem igazán gazdaságos. A termelők inkább június első felét, azaz a pünkösd előtti időszakot igyekeznek megcélozni. Ehhez március eleji kiültetés szükséges, enyhe fűtéssel. Érdekesség, hogy július hónapban általában van egy 2-3 hetes időszak, amikor újra megemelkedik a paradicsom ára. Ekkorára a korai hajtatási paradicsomok leérnek, a szabadföldi pedig még nem jelenik meg. Egyre több termelő próbálkozik valamilyen fajtakülönlegesség termesztésével nagyobb bevételt elérni. A rózsaszínű paradicsomok mellett már a feketével, lilával, sárgával is találkozhatunk. A paradicsomhajtatás jövőjét nagyban veszélyezteti különböző kórokozók és kártevők megjelenése. Gondolok itt elsősorban a különböző vírusokra, fonálféregre, atkákra, tripszekre, stb. De a legnagyobb potenciális veszélyt jelenleg a paradicsomaknázó moly (Tuta absoluta) tömeges felszaporodásában látjuk.
– A háborús körülmények között mennyire működnek az ellátási, szállítási útvonalak?
– Igazán nagy gondot az utóbbi években a megtermelt árunak a nagybani piacra juttatása jelentette. Szerencsére kialakult egy vállalkozó kör, akik felvállalták ezt a feladatot. Érdekesség, hogy a korábban egyeduralkodó „acci, nesze!”, azaz az azonnali elszámolás helyett a bizományi értékesítés vált általánossá. Ilyenkor a felvásárló csak azután számol el a termelővel, ha már eladta az árut, és annyit fizet érte, amennyiért el tudta adni, levonva a fix kilogrammonkénti jutalékát az árból.
– Jelenleg mennyire önellátó Kárpátalja a különböző alapvető zöldségfélék tekintetében?
– A hajtatott zöldségek tekintetében Kárpátalja alapvetően önellátó, sőt, nagy mennyiségben szállít a hágón túli régiókba is. Viszont a szántóföldi zöldségtermesztés tekintetében (burgonya, sárgarépa, hagyma, káposzta stb.) a kedvezőbb talajjal és csapadékosabb időjárással rendelkező északi megyékkel nem tudjuk felvenni a versenyt. Ott ezt sokkal olcsóbban, nagyüzemi módszerekkel tudják megtermelni.
– Az elmúlt ősz folyamán sikeresen lezajlott a Pro Agricultura Carpatika által meghirdetett „Első lépés” program.
– Feketepatakon és a környező településeken is ugrásszerűen megnőtt a pályázatra jelentkező családok száma. Az anyaországi plusztámogatásoknak, valamint a Dorcas segélyszervezettel kötött együttműködésnek köszönhetően rekordszámú család tudott bekapcsolódni a programunkba, főleg Feketepatakon. Ezt fontosnak tartottam kiemelni, mert a feketepataki gazdák hagyományosan beosztóak, igyekeznek mindent önerőből megoldani, és valamit kérni az szinte szégyennek számít. De a háborús körülmények között még ők sem szívesen kockáztatják, fektetik be az esetleg meglévő tartalékaikat, inkább éltek a pályázat adta lehetőséggel.
– Hamarosan befejeződik az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program pályázata legújabb kiírásának elbírálása. Ennek a pozitív hatása mikor érzékelhető a legkorábban? És milyenek a kilátások hosszabb távon?
– Ez a forgó eszközökre kiírt pályázat nagy hatással lehet a nyertes pályázók gazdálkodására. Újra tudják indítani a termelést, vagy biztosítani tudják a növényeik számára a megfelelő növényvédelmet, tápanyagellátást. A hajtatással foglakozó gazdáknál ez akár fél éven belül látványos eredményekkel járhat, míg a szántóföldi növények termesztésével foglakozó gazdák talán úgy döntenek, hogy mégsem hagynak fel a termeléssel, nem adják el a földjüket, a gépeket. És ha rövid távon nagy jövedelmezőségre nem is számíthatnak, de megmarad a remény. Ahogy az egyik idősebb gazda szokott mindig viccelődni a nehezebb időszakokban: „Nyugi, már Gorbacsov (a Szovjetunió utolsó pártfőtitkára) is megmondta: csak ezt az évet éljük túl, a következő már könnyebb lesz!”
– Köszönjük a tartalmas beszélgetést.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A fronton életét vesztette Mihajlo Roszoha, kárpátaljai katona. Hosszú ideig eltűntként tartották nyilván, halálhírét most erősítették meg.
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
