Szelíden, engedelmesen

„És monda nékik: Kövessetek engem. Azok pedig azonnal otthagyván a hálókat, követék őt.” (Máté 4,19–20)

Gyermek voltam, amikor először hallottam az Úr Jézus hívását. Megszólított és a szívemet kérte. Sajnos én nem engedelmeskedtem azonnal, sőt makacsul visszautasítottam a kedves kérést. „Élni akarok, még nagyon fiatal vagyok. Majd, ha megöregszem!” Mit tudtam én az életről?! Természetesnek tartottam, hogy majd én öreg is leszek, és igazán azt hittem, elég lesz nekem öreg koromban bibliás életet élni. De ezután nem tudtam elcsendesíteni szívemet, újra és újra hallottam, hogy Jézus kéri az életemet. 

Egy éjjel és egy fél nap kínlódtam. Nem bírtam tovább, mert rám nehezedtek bűneim, fájt, égetett minden csintalanságom, engedetlenségem, bűnöm. Felejthetetlen, örökké emlékezni fogok arra a csodálatos békességre, örömre, amely betöltötte szívemet akkor, amikor kértem az Úr Jézust, hogy bocsásson meg nekem, tisztítson meg szent vérével és öltöztessen az üdvösség fehér ruhájába. 11 éves gyermek voltam akkor. Áldott legyen az Úr, aki formálta életemet, testemet az én imádkozó édesanyám méhében, gondja volt reám, nem engedte, hogy kerülő utakra tévedjek és ifjúságom tisztaságát a Sátán széttiporja. 

Így tettek ezek a fiatalok is, akik a galileai tenger partján halásztak. Amikor megszólította őket az Úr Jézus, ők azonnal engedelmeskedtek: követték a Mestert. Mindent otthagytak maguk után: édesapjukat, a hajót, a hálót, a halakat.

Szólított-e már téged Jézus? Ismered-e a Megváltó hangját? Szoktál-e beszélgetni Vele? Ha megszólított, mi volt a válaszod? 

Követted, vagy féltél otthagyni a régi barátokat, szokásaidat, esetleg munkádat, egy fiút vagy egy leányt, a szórakozásodat, az italt, a dohányt? Vagy örömmel elfogadtad a meghívást és követted az Úr Jézust? Mit kellett ott hagynod?

Mit kaptál helyette? Mondd el másoknak is, hogy mit jelent életedben az a változás, amit az Úr Jézus hozott! Ő nem harsog, nem kiált. Csendes szeretettel mondja el tanácsát az élet minden kis és nagy kérdésében. Vezet. Az út néha rögös, fárasztó, de ne felejtsd el: utadon veled vándorol Jézus. Hallod mit mond? „Te kövess engem, gyermekem!” Tehát ne azt kérd Tőle, hogy menjen veled, hanem engedd át Őneki a vezetést. Mondd ki: igen, Uram, én követlek Téged!

Hívtál, Uram, jövök, remegve bár, de jövök. Köszönöm, hogy gondod van reám, mindenkor velem vagy. Imádlak Megváltóm, követlek Téged, azt akarom, hogy csak Te vezess. „Boldogok a szelídek: mert ők örökségül bírják a földet.” (Máté 5,5)

Szelídnek maradni akkor, amikor hamis vádat önt valaki a nyakunkba, szelídnek maradni, amikor gyűlölet vesz körül?... Lehet? A szelíd ember ne védekezzen, mindent engedjen el a füle mellett, esetleg még mosolyogjon is? Amikor az Úr Jézus a szelídekről beszélt, nem arra gondolt, hogy meggondolás nélkül hajlongjunk, és himnuszt zengedezzünk a rosszakaróinknak. Nem. Azt sem tanácsolta, hogy tegyük a nyakunkat a földre és bárkinek is a lábtörlője legyünk. Nem, nem, nem! De vajon nehéz-e meghatározni, hogy meddig kell szelíden tűrni? Ember vagyok, Isten megváltott gyermeke, és az én szelídségem Őt tükrözi, Őt mutatja be az ellenségemnek. Ám a szelídség nem egyenlő a butasággal, maflasággal, tehetetlenséggel.

A szelíd ember határozott, mert tudja, hogy az élete Isten ellenőrzése alatt van. Ami azt jelenti, hogy az ellenségem, a rosszakaróm is Isten szeme előtt van: nem tehet ellenem semmit, amit az Ő tekintete elkerül. Isten gyermeke vagyok, az Ő hatalma és védelme alatt állok. Ezért szelíden tűrni, várni, keresni a békességet nem reménytelen dolog.

Nekem önmagamtól nincs erőm tűrni a gonoszságot, de kérhetek erőt, szeretetet, szelídséget. Emberek megalázhatnak, tönkretehetnek, de ez nem jelenti azt, hogy oda kéne kínálnom magamat: itt vagyok, szabad engem leköpni, kirabolni... A szelídség nem jelenti, hogy nincs jogod, nincs szavad, nem lehet elvárásod! De igen, van, lehet! Az értelem és a szelídség nem zárják ki egymást. Isten bölcsességet ad arra nézve, hogyan kerülhetjük ki a gonosz cselvetéseit. Hagyd Istenre az ítéletet, az igazságtételt! A szelíd ember győzelme az, hogy nem hadakozik, hanem vár. Néha fájdalmas és csüggesztő a várakozási idő. Nem könnyű látni és érezni a gonosz diadalát fejünk felett. De életünk megtámadott területe nem a Sátán tulajdona. Isten sok győzelmet ad a szelídeknek már itt a földi életben is, nemcsak a Mennyben. Megszégyenülnek azok, akik az ártatlan és szelíd embert bántalmazzák. Bölcsen és szelíden állj azon a helyen, ahol Isten látni akar. Munkahelyen, iskolában, barátok között, családban legyen a te ismertető jeled a szelídség. Van becsülete az igaznak! Ha nem volna, engedd át szelíden a megfizetést Istennek!

Úgy fáj a megalázás, a hazug vád, az ellenség diadalma! Végy a szárnyaid alá, Istenem, és védj meg engem! Adj szelídséget és türelmet, várni a Te biztos szabadításodra. Ámen.

(Morzsák 1., 1999)

Dr. Tapolyainé Bartha Gizella

---

Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren  vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!