Megtartja a kegyeseket

„Meg tudja szabadítani az Úr a kegyeseket a kísértésből, a gonoszokat pedig büntetések között tudja megtartani az ítélet napjára.” (2Péter 2, 9)

Kik a kegyesek? Azok, akik nagyon komolyak, soha nem mosolyognak, nyakig begombolkozva járnak, és lehetőleg nem barátkoznak senkivel? Jaj, nem!

Minket, akik hiszünk az Úr Jézus Krisztusban, akik itt élünk a városban, falun, tanyán, dolgozunk, mozgunk, piacra megyünk, főzünk a konyhában, iskolába járunk, minket, hívő embereket nevez a Biblia kegyeseknek. A hívő ember itt él, ma él és vidám, örvendező, annak ellenére, hogy a környezet, a minket körülvevő világ rideg, sötét, sokszor félelmetes.

Péter apostol éppen erről írt levelében, hogy Isten megítélte a világot a bűn miatt, de megtartotta a „kegyeseket”. Isten türelmes, szerető, megbocsátó Atya, de nem tűri, hogy a gonosz uralkodjon. „Nem kímélte meg az őskor világát sem, hanem csak Nóét, az igazság hirdetőjét őrizte meg nyolcadmagával, amikor özönvízzel borította el az istentelenek világát.” (2, 5)  Isten nem elpusztítani, hanem megtartani akarja az embert a szebb és igazabb, boldogabb életre! 

Lehetetlen örülni, nyugodtan élni egy olyan városban, utcában, szomszédságban, házban, ahol az emberek nem tisztelik Istent, sem embertársaikat. Ahol nincs szeretet, ott nincs béke és nincs nyugalom. Állandó félelemben, veszélyhelyzetben élni nem lehet! 

Akik nem ismerik, nem tisztelik Istent, azok nem tisztelik a polgári törvényeket, embertársaikat, szüleiket, gyermekeiket, feleségüket, férjüket sem. Mindennél szomorúbb következménye az istentelenségnek, hogy nem tisztelik az életet! Ölnek, gyilkolnak. Az anyaméhben lévő ártatlan emberi magzatot is megölhetik a törvény támogatásával, az öregeket, nagybetegeket – minek szenvedjen?! – „kegyelmes halállal”, egy injekcióval elaltathatják örökre…

Isten, az élet Ura meddig fogja tűrni ezt? Nem tudom, de azt tudom, hogy mi, az Ő gyermekei, te és én, a „kegyesek” serege teljes védelem alatt vagyunk, Isten véd minket.   

Ha csak ezt látjuk, ezeket a borzalmakat olvassuk és halljuk, akkor retteghetünk éjjel és nappal. Sőt retteghetek azért is, mert bár szeretem az Urat, hozzá tartozom, de nem vagyok szent! Ezen a földön, a mindennapokban van kísértés, van bűn, vannak borús napok, esések, botlások. De nem akarok rettegni! Istenfélelemben, de nem rettegésben élem napjaimat.

Isten igéje, Jézus imája biztat: „Nem azt kérem, hogy vedd ki őket e világból, hanem, hogy őrizd meg őket a gonosztól... Szenteld meg őket a Te igazságoddal... Atyám, akiket nékem adtál, akarom, hogy ahol én vagyok, azok is énvelem legyenek” (János 17, 15–26).

A kegyesekért, a megváltott emberekért, érted és értem imádkozott Jézus. A kegyelem mindenkié, azé is, aki ma még nem szereti, nem tiszteli Őt, de lehet, hogy holnap megismeri a szabadító Jézust, és bűnbánatra jut, és kegyelmet kap Istentől.

Az biztos, hogy az Úr meg tud szabadítani a kísértéstől, rettegéstől, reménytelenségtől, indulatoktól, és meg tud szabadítani a sátán ránk leselkedő veszedelmétől. Életemben sokszor kerültem veszélyes helyzetbe, de mindeddig megvédett, megőrzött, megszabadított az Úr. Hála és dicsőség Néki!

Miért féljek a holnaptól? Életem ideje az Ő kezében van, és ha megígérte, hogy tudta nélkül még a hajszálam sem eshet le, akkor biztosan megőrzi életemet, járásomat, kelésemet. Szeretem az Urat, nélküle nem tudnék élni! 

Minden alkalommal, amikor beülök az autómba, imádkozom, odahívom az Urat: „Te vezess, védj meg esztelen balesetektől, segíts biztonságosan vezetni!” Amikor megyek vásárolni az élelmiszerboltba, akkor is imádkozom: „Uram, kérlek, vezess, ne vásároljak fölöslegest, legyen elég, ami van, őrizz meg, hogy rossz, romlott árut vegyek!” Megjártam már néhányszor, tanultam a káromból. 

Biztonságosabb, ha az Urat kérem, hívom segítségül. Ebben a világban élek, én nem tudok mindenre figyelni, nem veszek észre minden veszélyt, nem tudom, hogy a velem szemben haladó sofőr nem ittas-e, a zacskóban lévő liszt nem penészes, nem kukacos-e? Ha otthon veszem észre, az kellemetlen kár.

Isten meg tud szabadítani a kísértéstől és a rám leselkedő bajoktól, rossz emberektől. Ő a szabadító Isten! Ezért nem pusztítja el ezt a világot, még vár! Megszabadítani, feloldozni akarja az embereket a sátán bilincseiből.

A gonoszok megbüntetése nem az én feladatom. Ennek örülök, mert én biztos, hogy nem csinálnám jól, ezt az egész bíráskodást, törvényes ítélkezést. Istené az ítélet és a kegyelem is. Halleluja!

Mit mondunk hát mi, kegyes testvéreim, kedves Olvasóm? „Teljes öröm van tenálad: a Te jobbodon gyönyörűségek vannak örökké.” (Zsoltár 16, 11) „Tarts meg engem, mint szemed fényét, szárnyaid árnyékába rejts el engem!” ( Zsoltár 178) Jézus mondta, nekünk is mondta: „És mivelhogy a gonoszság megsokasodik, a szeretet sokakban meghidegül. De aki mindvégig állhatatos marad, az üdvözül!” (Máté 24, 12–13)

Örülj, magasztald az Urat, mert te és én teljes védelem alatt vagyunk! A mi békességünk az Istenbe vetett bizalmunk gyümölcse. A bennünk lévő szeretet az Úr Jézus ajándéka és a Szentlélek állandóan újratölti a szívünket. (Fizetni sem kell érte!)

Megváltóm, köszönöm, hogy Te hatalmas kezedben tartod, véded életemet! Csodálom türelmedet, szeretetedet, jóságodat, amivel elhordozod parányi életemet. Köszönöm a biztonságot, békességet! Tartsd meg a kegyeseket, népedet, gyermekeidet! Ne fáradjunk meg, ne fásuljunk el, ne rettegjünk, látva a körülöttünk lévő sötétséget, pusztítást! Győzelmes Krisztusunk, dicsőség és hála Néked mindörökké! Ámen!

(Morzsák 5., 2010)

Dr. Tapolyainé Bartha Gizella

---

---

Iratkozzon fel a Kárpátinfo.net csatornáira: 
Facebook, Instagram, Twitter, Telegram

Olvassa a Kárpátinfo.net híreit a Google News oldalon.

---