Meg ne csaljon a sátán!

Abban a gyülekezetben van egészséges lelki fejlődés, ahol a gyülekezeti fegyelmet gyakorolják. Nagyon kevés helyen gyakorolják a lélekmentő fegyelmezést. Itt, Amerikában, egyre ritkábban. Úgy gondolják, hogy jobb, ha marad a tag (hiszen Isten kegyelmes és úgyis megbocsát), mintha megszégyenül a fegyelmezés miatt és elhagyja a gyülekezetet. Pál apostol idejében az első keresztyén gyülekezetek mást gyakoroltak. Szerették a bűnöst, úgy, hogy figyelmeztették és megfegyelmezték.

Jézus is fegyelmezte tanítványait. Pál szomorkodik, mert valaki vétkezett, azt megfegyelmezték és a fegyelmezés kicsit messzebb ment a mentő szeretetnél. Ezért írja a korinthusiaknak, hogy: „...ti bocsássatok meg néki és vigasztaljátok, hogy valamiképpen a felettéb való bánat meg ne eméssze az ilyet. Azért kérlek titeket, hogy tanusítsatok iránta szeretetet” (2Kor  2, 7–8). Sokkal komolyabban vették a hívők a hitéletet és még a megfegyelmezett, megbukott hívők is fájlalták nyomorúságukat.

Nem szeretném emlegetni a mai hívő emberek bűneit, de arról beszélnem kell, mert a lélek kényszerít rá, hogy ma nagyon sokat megengednek maguknak a tagok a gyülekezeten belül. Nem egyházakról, nem vallásokról beszélek! Általában a keresztyén és keresztény hitet gyakorlók, templomba, gyülekezetbe járókra gondoltam.

Ismerjük-e a sátán szándékát? Néha felismerhető, néha nem. A sátán mindenkor ölni, pusztítani, rombolni akar. Természetesen az első célpontja én vagyok, és te, kedves Olvasóm... A második célpontja közvetlenül a család! És nagyon kedvenc vadászterülete a gyülekezet! De a Pásztor ismeri az ő szándékát. Ezért szólongatja mindig a báránykáit. Beszél hozzájuk, terelgeti és táplálja, itatja őket. Az Ő juhai, bárányai ismerik az Ő hangját és követik Őt. S mégis vannak engedetlen bárányok, akik nem figyelnek, tiltott helyre barangolnak, eltévednek és veszedelembe kerülnek. De Ő nem engedi elveszni a rosszalkodót sem. Megkeresi, felemeli és visszaviszi a nyájhoz.

Más a Jézus módszere, mint amit mi gyakorlunk a mai időkben. Ma, modernebb felfogásúak az emberek, s vagy engedik, hogy a bárány csavarogjon, amerre akar, vagy ha észreveszik, hogy sáros, bepiszkolódott, akkor kirekesztik maguk közül örökre. Megvetik a bűnöst! Pedig ha őszinték lennénk, ha mernénk engedni, hogy Isten Lelke rávilágítson az életünkre, titkainkra, akkor mindenkit bűnösnek találna az Úr. Mit mondhatunk erre válaszként? Csak azt, hogy: „Óh én nyomorult ember, kicsoda szabadíthat meg engem e halálnak testéből?”

„Meg ne csaljon minket a sátán, mert jól ismerjük az ő szándékát.”

Félek, nem ismerjük eléggé a sátán szándékát. A sátán nem csak megrontani, megszégyeníteni akarja a hívő embereket a bukásuk, bűneik miatt, de az ő szándéka az, hogy elpusztítson, megöljön. Az örök életet akarja elrabolni! Isten megváltott gyermekeit, téged és engem akar megölni! Sokszor hallom vezető, lelki emberektől: „Nem vonhatjuk ki magunkat a világból, a XXI. században élünk, másak a követelmények és mások a szokások”. Mások? Igen, elismerem, nagyon is mások. S ezért a másságért a hívők feladják azt, amit Krisztustól tanultak.

Itt, Amerikában, az egyik városban a város vezetősége mindenhonnan  leszedette a húsvéti dekorációt. Azonnal kell cselekedni, nem várhatnak egy napot sem. Mi a húsvéti dekoráció itt? Nem a kereszt... Nem az üres sír szimbóluma... Nem a „hozsánna”... Nem is a „Halleluja, Jézus él!” felirat... Ilyen nincs az utcákon.

Kiadták a parancsot: „Tessék azonnal eltüntetni a hímes tojásokat és a húsvéti nyuszikat!” No de miért? Mert az a húsvét szimbóluma a keresztyéneknek... És ez sértheti a más vallású embereket!

Mások vagyunk mi, kérem, de mások ám! Modernek, vagy inkább üldözöttek!? Csak ezt még nem veszik észre!

Nekem nem a festett tojás és nem is a húsvéti nyuszi jelenti a húsvétot. De fáj, bosszant, hogy ezt a modern világot, ennek felfogását elismerik, támogatják a keresztyének. Mert az igenis támogatás, igenlés, elfogadás, ha nem tiltakoznak ellene, ha befogják a szájukat és hallgatnak ott, ahol kiáltani kellene! Az én korosztályom – s még a fiatalabbak is – megtapasztaltuk, mit jelent hallgatni, rettegni, de nem adtuk fel a hitet az „új világ eszméiért”! Pedig nagyon nagy ára volt!

Nézz körül, kedves Olvasóm, és vedd észre, hogy mivel akar becsapni, megcsalni a sátán! Nem a húsvéti nyuszit és a festett tojást féltem! Téged és magamat féltem! Ne fogadd el, hogy a XXI. században modernizálnod kell a hitedet, a felfogásodat! Vigyázz, mert a sátán ravasz, nem ismerjük fel mindig a szándékát. Támadni fog! Talán a békességedet, a türelmedet, szeretetedet, bizalmadat, hitedet próbálgatja, kerülgeti. Légy óvatos, vigyázz, beléd ne akassza a fogát, meg ne marjon, meg ne csaljon! Kiálts hangosan, kérj segítséget az Úrtól: „Jöjj, Szentlélek Isten, segíts, tanácsolj, erősíts, figyelmeztess, vezess!” Kiálts, mondd a sátánnak: „Távozz tőlem, semmi közöd hozzám, én Jézusé vagyok!” Legyünk tudatos keresztyének! Éljünk tudatos életet.

Jó Pásztorom, drága Úr Jézus, köszönöm, hogy nyájadhoz tartozom. Köszönöm az igét, a táplálékot, a figyelmeztetést. Készítsd fel lelkemet, hogy éberen vigyázzak, és érzékenyen őrizzem azt a kincset, amit Tőled kaptam! Vezess, Jézusom, Véled indulok. Harcaimban  támogass, győzelmet adj, hogy örvendező  gyermeked lehessek! Köszönöm, hogy  meghaltál értem, megváltottál, feltámadtál! Halleluja!  Ámen  

(Morzsák 4., 2006)

Dr. Tapolyainé Bartha Gizella