A németországi Nürnberg városában egy új nyugdíjasotthon építése előtt a régészek ásatásokat végeztek. Feltárták a pestis áldozatainak talán legnagyobb tömeges temetkezését, amelyet Európában valaha feltártak.
Még nem tudják a temetkezés pontos időpontját
Az ásatások még folyamatban vannak, de a szakemberek eddig több mint ötszáz ember évszázados maradványait tárták fel, és a csapat úgy véli, hogy akár ezerötszáz embert is eltemethettek ide. A pontos kormeghatározást még nem végezték el, de az előzetes becslések szerint a nyolc pestisgödör a 17. század első felében keletkezhetett. A csontok egy része zöldre színeződött, mivel a helyet egy ideig egy közeli rézgyár hulladékának ártalmatlanítására használták - írja az origo.hu.
Biztosítjuk és archiváljuk az összes emberi maradványt, amelyet a jövőbeni építkezési területeken találunk
– mondta Melanie Langbein, a nürnbergi örökségvédelmi hivatal régésze és Florian Melzer vezető antropológus a ScienceAlert online tudományos portálnak. – Jelenleg azt feltételezzük, hogy a munkálatok tavasszal történő befejezése után ez lesz a pestis áldozatainak legnagyobb szükségtemetője Európában.
A bubópestis a történelem számos legpusztítóbb világjárványával, főként a 14. századi fekete halállal és a 6. században kitört Justinianus pestisjárvánnyal is összefüggésbe hozható.
A rendkívül fertőző, bolhák által terjesztett fertőzés az idők folyamán kisebb járványok formájában gyakran újra és újra felbukkant.
A fekete halál után Európában mintegy négyszáz éven át kiújultak a helyi járványok, amelyek városokat pusztítottak. Nürnberg sem volt kivétel. A településnek még egy híres pestistemetője is van, a Szent Rókus temető.
A csontok DNS elemzése adhat majd válaszokat
De amit az In Terra Veritas régészei az építkezés előtti rutinszerű szorgalmi ellenőrzés során találtak, az nem temető volt. A „néma” csontok valami sokkal kétségbeesettebb és pusztítóbb dologról beszéltek.
Ezeket az embereket nem egy hagyományos temetőben temették el, bár Nürnbergben vannak kijelölt pestistemetőink
– magyarázta Langbein Jack Guy kutató. – Ez nagyszámú halottat jelent, akiket rövid időn belül kellett eltemetni, a keresztény temetkezési szokásokra való tekintet nélkül.
Hozzátette: a pestis nem hagy látható nyomokat az áldozatok csontjain, ezért a diagnózis megerősítéséhez további munkára lesz szükség.
A DNS-elemzésük azonban várhatóan megerősíti a Yersinia pestis pestis baktérium nyomait. Emellett több kormeghatározási vonal is arra utal, hogy a pestis a legvalószínűbb magyarázat.
Az egyik sírból származó maradványok szénizotópos kormeghatározása a 15. század végétől a 17. század elejéig datálja, a benne talált érmék és kerámiadarabok pedig a 20. század elejére utalnak. A tudósok találtak egy 1634-ben keltezett feljegyzést is, amely egy 1632-ben és 1633-ban Nürnbergben kitört pestisjárványról ír, amely a jelentések szerint 15 ezer ember halálát okozta. A feljegyzés alapján ezek közül mintegy kettőezret a jelenlegi ásatás helyén temettek el. A sírokba gyermekek és öregek, férfiak és nők földi maradványai is kerültek.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
