A világ legrégebbi, mintegy 2500 éves pénzverdéjére találtak rá a közép-kínai Honan tartományban.
Kínai régészek szénizotópos kormeghatározással állapították meg, hogy a bronzöntödében az időszámításunk előtti 640 és 550 körül kezdhettek egységesített fémpénzt készíteni, ezzel a ma ismert, legrégebben működő pénzverde a világon a Hszinhua kínai állami hírügynökség beszámolója szerint - írja az MTI.
A korábban feltért, legősibb pénzérméket a mai Törökország területén találták
és nagyjából az időszámításunk előtti 7. századra datálják őket.
Az öntöde Honan mai székhelye, Csengcsou város nyugati részén feltárt egykori település romjai között került elő.
Az ásatás helyszínén további, az érmekészítéshez kapcsolódó leletet - egyebek mellett kész érméket valamint érmeöntéshez használt mintákat - is találtak. A régészek emellett több olyan, nagy méretű gödröt is feltártak, amelyeket a bronzöntéskor keletkezett hulladék lerakására használtak. Az egyik ilyen gödörből két kész fémérme került elő.
A tudósok szerint az érmék az időszámításunk előtti 770 és 476 között tartó, úgy nevezett Tavasz és ősz korszakban, valamint a Hadakozó fejedelemségek korszakában (időszámítás előtti 475-221) lehettek használatban fizetőeszközként, ezzel Kína legrégebbi fém érméinek egyikei.
Az ásatást végző kínai régészcsoport a Cambridge Egyetem Antiquity című régészeti folyóiratában megjelent cikke szerint a pénzverdét az időszámításunk előtti 8. században bronzöntödeként egyéb fémtárgyak - egyebek mellett fegyverek - készítésére használták és csak mintegy egy évszázaddal később kezdték meg ott az érmék készítését.
Kiemelték: a történészek még mindig nem tudták meghatározni,
hogy pontosan mi volt az oka a pénzérmék felbukkanásának.
Egyes elméletek szerint az adás-vételeket próbálták a pénz bevezetésével megkönnyíteni, míg mások szerint az adóbeszedés miatt kezdték használni az érméket.
A pénzverdének is helyet adó Kuancsuang-romok egy időszámítás előtt 800 körül, a Nyugati Csou dinasztia idején épült település maradványai. A települést a jelenlegi ismeretek alapján időszámításunk előtt 450 körül elhagyták. A romok között egyebek mellett bronzöntödék, fazekasműhelyek, valamint csontokat megmunkáló mesterek műhelyei kerültek elő.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
Tavaly 2,1 millió fő vándorolt be az EU-ba.
A légvédelem 74 drónt hatástalanított az ország északi, keleti és déli régióiban, azonban 15 helyszínen 20 drón célba talált.
Zelenszkij újabb hosszabbítást kezdeményez: 90 nappal nőhet a hadiállapot és a mozgósítás időtartama Ukrajnában.
Halálos áldozata van a kárpátaljai viharnak: egy férfira fa dőlt. Több település áram nélkül maradt, autók és házak rongálódtak meg.
Az alkalom középpontjában ezúttal a család állt.
A csernyihivi rendőrség közlése szerint Oroszország már második napja támadja a térség településeit.
