Minden ötödik madárfajt, köztük a sárszalonkát, a sarlósfecskét és a vetési varjút is a kihalás fenyegeti Európában a BirdLife madárvédelmi szervezet legújabb vörös listája szerint.
Az Azori-szigetektől az Urál hegyvonulatáig eltűnőben vannak a madarak, amelyek az európai ökoszisztéma sarokpillérei - írja az MTI.
A legutóbbi, 2015-ös jelentés szerint három faj kihalt Európában:
a talpastyúk (Syrrhaptes paradoxus), a rozsdástorkú guvatfürj (Turnix sylvaticus) és a fenyősármány (Emberiza leucocephalos) - írja a The Guardian.
Az európai madarak 2021-es vörös listája (European Red List of Birds 2021) 544 Európában honos madárfaj megfigyelésein alapul, melyeket 54 ország és terület több ezernyi szakértője és önkéntese végzett. A 2019-ben gyűjtött adatokon alapuló eredmények a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) vörös listájának kategóriáit és kritériumait alkalmazták. Legutóbb 2015-ben adták ki a jelentést.
Európában a madarak 13 százalékát fenyegeti a kihalás, további hat százalékuk mérsékelten fenyegetett. Egy faj regionálisan kihaltnak számít, ha minimum öt éven át egyszer sem látták a kontinensen.
"Az eredmények riasztóak, de nem vagyunk meglepve" - mondta Anna Staneva, a BirdLife Európa és Közép-Ázsia vezetője.
A három korábbi, 1994-ben, 2004-ben és 2015-ben kiadott vörös lista összehasonlításából kitűnik, hogy a csökkenés változatlanul folytatódik. 1980 óta milliónyi megfigyelést végeztek a témában.
"Kifutunk az időből, az óra ketyeg. Nem akarjuk látni a drámai változásokat, amelyek a következő 5-10 évben bekövetkeznek" - mondta Staneva.
Az élőhelyek eltűnése, az intenzívebbé váló mezőgazdaság, a források túlzó kihasználása, a környezetszennyezés és a fenntarthatatlan erdészeti gyakorlat okozza a csökkenést, amelyet a klímaválság gyorsít fel.
"Ez rendszerszintű fenyegetés, ami szoros kapcsolatban van azzal, ahogy a társadalmunk működik és ahogyan használjuk forrásainkat. Annak a jele, hogy valami komolyan rosszul működik. Meg kell változtatnunk az életmódunkat, ez a kulcsüzenete az eredményeinknek" - emelte ki a szakértő.
Jó hírekkel is szolgál azonban a jelentés. Két fajról, a sztyeppi liléről (Charadrius asiaticus) és a sivatagi poszátáról (Curruca nana) 2015-ben úgy vélték, kihalt, ám azóta ismét megjelent Európában. A bölömbika, az azori-szigeteki süvöltő és a fakó keselyű esetében a populációk megmentésére tett intézkedések működni látszanak.
Bizonyos ragadozók, mint például a vörös kánya állománya is növekedett a rovarirtók betiltása és a jogi védelem hatására.
Néhány faj profitál is a melegebb klímából. A nagy goda például a sebezhetőből a nem fenyegetett kategóriába került 2015 óta. Mivel az európai populáció 47 százaléka Izlandon él, megmenekülésük a megnövekedett tavaszi hőmérséklet számlájára írható.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Vizsgálat indult egy ternopili iskolában, miután egy 15 éves diáklányt osztálytársa elleni késes támadással gyanúsítanak. A hatóságok az indítékokat vizsgálják.
Azonosították és hivatalosan is megerősítették Demcsik Iván szőlősvégardói katona halálát.
Ungváron elbúcsúztatták a 40 éves Katasinszkij Arturt, aki 2026 februárjában esett el a fronton. A katonát a Dicsőség dombján temették el.
A légvédelem 154 drónt semlegesített az ország északi, déli és keleti régióiban, azonban 10 helyszínen 12 drón célba talált.
A biztonság és a stabilitás jelenti a legnagyobb vonzóerőt a határ mentén fekvő régióban.
A mostani hosszabbítás 2026. augusztus 2-ig lesz érvényben.
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
