Milyen testi tüneteket okoz a stressz?

A nemek közös harca lehet a stressz elleni küzdelem. Ahhoz, hogy felvegyék a kesztyűt, férfiaknak és nőknek egyaránt fontos, hogy tudják, milyen tünetekkel számolhatnak, ha nem kezdik el időben csökkenteni az idegeskedés mértékét.

Egy néhány éves magyar felmérés szerint a stresszel való küzdelem leginkább a 19-34 éves korosztály életében jelent mindennapi problémát, ráadásul nemtől függetlenül. Az okokat csak találgatni lehet, hogy miért is az Y és Z generáció  tagjai stresszelnek a legtöbbet. Ők azok, akik a leginkább ki vannak téve a biztos egzisztencia megteremtésével járó bizonytalanságnak, ráadásul egy olyan átalakuló világban, ahol számtalan problémával elsőként kell megbirkózniuk. Gondolunk itt például a nemi szerepek megváltozására, vagy arra, hogy mennyire nehéz beilleszkedniük olyan munkahelyeken, ahol az elvárásokat többnyire egy generációs szakadék másik oldaláról diktálják - írja a Házipatika.com.

A nemek szerinti megoszlásban azt látjuk, hogy a nők jóval többet stresszelnek, mint a férfiak, ami furcsa módon nem feltétlenül jelent hátrányt, hiszen mindez arra is rámutat, hogy a probléma fontosságára érzékenyebbek a nők, ők azok, akik a megoldást, a kezelési stratégiákat módszeresebben keresik. A férfiakat alapvetően jobb stressztűrőnek tartjuk, de fontos tudni, hogy a legtöbben nem szeretnek beszélni a problémáikról, így a beismerésen alapuló teszteket is képesek lehetnek akarva-akaratlanul "átverni".   

A stresszhormon blokkolhatja a tesztoszteront

Nem segít a probléma kibeszélésében, hogy a férfiak életében a tartós stressz egészen érzékeny területeken (is) okozhat tüneteket. Angolszász kutatások szerint a stresszhormon (kortizol) magasabb szintje blokkolhatja a tesztoszteront. Tehát a szexualitással, a férfiassággal (is) erősen összefüggő problémáról van szó. A testi tünetek, megbetegedések között szerepelhet a prosztatagyulladás, sőt a prosztatarák is - és mindez olyannyira meghatározó, hogy a már daganatos betegségben szenvedő férfiak megfelelő stresszkezelése javulást eredményezett.

A stressz felel(het) a szívbetegségekért is

A stressz lehet a felelős egy mindkét nem számára közös probléma, a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásában is. Minden a magas vérnyomással kezdődik, amely kezdetben csak a kisebb erek tónusát fokozza, később megvastagítja a falukat; majd ugyanez játszódhat le a szívizomban is. Ennek kapcsán fontos megjegyeznünk, hogy a stressz örökölhető, krónikus változata képes elváltozást okozni a hímivarsejtekben is, vagyis a szülő stressze akár a gyermekeire is hatással lehet. Ennek mentén jutottak kutatók arra a megállapításra, miszerint a stressz (a depresszió mellett) örökletes kockázati tényezője a szívbetegségeknek.

Bár a nők könnyebben beszélnek a problémáikról, brit kutatásokból az derült ki, hogy sokkal inkább érzik úgy, képtelenek megbirkózni a stresszel, és kiszolgáltatottabbak a betegségeknek is. Számos stresszel összefonódó probléma, mint a gyomoridegesség, emésztőszervi panaszok nagyobb arányban érinthetik őket. A gyomor egyfajta jelzőrendszerként hírt ad arról, ha komolyabb lelki problémát élünk át, tehát az enyhébb fájdalom vagy kényelmetlen érzés igazából csak testünk teljesen természetes reakciója, ami persze nem jelenti azt, hogy ez rendben van. De mi is történik ilyenkor valójában, mitől görcsös ez az érzés? A magyarázat már-már prózai, a feszültség oxigént von el - ez okozza a kellemetlenséget.

Nőgyógyászati gondok hátterében is a stressz állhat

Ahogy a férfiaknál urológiai problémák, úgy a nőknél is megjelenhetnek a nőgyógyászati gondok, ha a stressz tartósan jelen van az életükben. A ciklus rendszertelenné válásában például ugyanúgy szerepe lehet a stressznek, hiszen ha nagyobb mértékben ér minket, a hormonegyensúly megborul, késleltetve a havi vérzést, amely akár ki is maradhat.

A stressz nem megkerülhető jelenség életünkben, éppen ezért bizonyos mértékű jelenlétéhez kénytelenek vagyunk hozzászokni. A tünetek felismerése és kezelése viszont nagyon fontos, ahogy a megelőzés is. A megfelelő mennyiségű, nyugodt éjszakai pihenés - aludjunk rendszeresen 7-9 órát - talán a legfontosabb ahhoz, hogy megbirkózzunk a stresszel. A jóga, a meditáció szintén segíthetnek lecsillapítani zakatoló idegeinket. Mindkettő könnyen elérhető, például az interneten is találhatunk számos jógastúdiót, és (akár ingyenes) vezetett meditációt, illetve relaxációs anyagokat. Mindezeken túl szükségünk lehet még további segítségre is: a magnézium, illetve egyes növényi eredetű készítmények rendszeres fogyasztása ugyancsak jót tehet, az egészségünk pedig kifejezett meghálálja ezt a típusú gondoskodást is.