Egy új kutatás szerint a stressz nemcsak a közérzetünket befolyásolja, hanem percek alatt mérhető fizikai változásokat is előidéz a szervezetben. A tudósok azt találták, hogy az akut pszichés stressz fokozza a szabad gyökök termelődését, ami megváltoztathatja a véralvadást, és növelheti a vérrögképződés kockázatát.
A stresszt sokan kizárólag lelki problémának tartják, egy új kutatás szerint azonban percek alatt mérhető fizikai változásokat idéz elő a szervezetben. A tudósok azt találták, hogy a stressz fokozza a szabad gyökök termelődését, ami megváltoztatja a véralvadás folyamatát és növelheti a vérrögképződés esélyét – írta meg a Science Alert.
Amikor a munkahelyi határidők felhalmozódnak, a pénzügyi gondok nyomasztanak, vagy váratlanul nyilvánosan kell megszólalnunk, hajlamosak vagyunk a szorongást pusztán lelki problémának tekinteni, amelyet elég lenne némi akaraterővel legyőzni. A szervezetünk azonban nem választja külön a lelki és a fizikai folyamatokat. Az agy nem elszigetelten működik, a szorongás pedig nem marad meg a gondolataink szintjén. A stressz gyors biokémiai folyamatokat indít el, amelyek a véráramon keresztül az egész szervezetet érintik, és mérhető változásokat okoznak - írja az origo.hu.
A stressz percek alatt megváltoztatja a véredet
Egy új kutatásban a tudósok valós időben figyelték meg ezt az összefüggést. Egészséges önkénteseket tettek ki laboratóriumi stresszhelyzetnek, és azt találták, hogy
az akut pszichés stressz közvetlen kémiai folyamatokat indít el.
Mindössze néhány perc alatt megnőtt a rendkívül reakcióképes molekulák, az úgynevezett szabad gyökök mennyisége. Ezek pedig megváltoztatták a véralvadás módját.
Magyarán: a pszichés stressz fizikailag is átalakíthatja a vér szerkezetét, és hajlamosabbá teheti azt a vérrögképződésre.
A tudósok régóta tudják, hogy a tartós stressz károsítja a szívet. Nagyszabású népességkutatások ismételten kimutatták, hogy az érzelmi stressz növeli a szív és érrendszeri betegségek kockázatát.
Az azonban eddig nem volt egyértelmű, pontosan milyen biológiai folyamat köti össze az érzelmi megterhelést a megnövekedett szív és érrendszeri kockázattal.
Elképesztő, mit találtak
Stresszhelyzetben felborul a szervezet véralvadást szabályozó egyensúlya. Normális esetben ez a rendszer biztosítja, hogy a vér megfelelően áramoljon, ugyanakkor sérülés esetén gyorsan megállítsa a vérzést. Stressz hatására azonban a vér egy úgynevezett fokozott alvadási állapotba kerül, vagyis könnyebben képez vérrögöket.
A folyamat pontos oka eddig vitatott volt. Egyes kutatók úgy vélték, hogy a stressz az immunrendszer aktiválásával gyulladást idéz elő. Mások szerint a vér besűrűsödik a vérnyomás emelkedése miatt. Ezt nevezik hemokoncentrációs elméletnek.
A kutatók arra gyanakodtak, hogy a valódi kiváltó ok az oxidatív stressz, vagyis a szervezet stresszreakciója során felszabaduló szabad gyökök hirtelen megjelenése, amely közvetlenül megváltoztatja a vér szerkezetét.
Ennek vizsgálatához randomizált, kontrollált kutatást végeztek nyolc egészséges, 18 és 30 év közötti férfi részvételével.
Minden résztvevő kétszer jelent meg a laboratóriumban, egyhetes különbséggel. Az egyik alkalommal nyugodtan pihentek, a másikon pedig elvégezték az úgynevezett Trier-féle szociális stressztesztet, amelyet világszerte az akut pszichés stressz kiváltásának egyik legmegbízhatóbb módszereként alkalmaznak.
A résztvevőknek öt percük volt felkészülni egy beszédre, amelyet kamerák és érzelemmentes arckifejezéssel figyelő bírák előtt kellett előadniuk. Közvetlenül a beszéd előtt elvették a jegyzeteiket.
Ezután egy fejben számolási feladat következett: 2003-ból kellett folyamatosan 17-et kivonniuk. Minden hiba után elölről kellett kezdeniük.
A kutatók a vizsgálatok előtt és után vérmintát vettek. Korszerű mérési módszerekkel meghatározták a szabad gyökök mennyiségét, valamint elemezték a kialakuló vérrögök mikroszkópos szerkezetét.
Az eredmények egyértelműek voltak
A pihenés során a vér összetétele nem változott. A stresszteszt után azonban egyszerre két jelentős folyamat zajlott le: nőtt a szabad gyökök szintje, miközben a kialakuló vérrögök szerkezete teljesen megváltozott.
A kutatók az oxidatív stressz emelkedését igazoló biológiai markereket mutattak ki. Ezzel egy időben a vérrögök nagyobbak, sűrűbbek és szorosabban összekapcsolódó fibrinrostokból épültek fel. Emellett a véralvadási rendszer egyik fontos útvonala is aktiválódott.
Fontos megfigyelés volt az is, hogy a stressz nem változtatta meg a vér sűrűségét vagy viszkozitását. Ez megkérdőjelezi azt az elképzelést, hogy a stressz elsősorban a vér besűrűsödésével növeli a kockázatot. A kutatók szerint az eredmények inkább arra utalnak, hogy
a stressz a kialakuló vérrögök szerkezetét módosítja, vagyis már rövid ideig tartó pszichés megterhelés is gyors biológiai változásokat idézhet elő, amelyek fokozhatják a vérrögképződés esélyét.
A szakemberek ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a kutatás nem jelenti azt, hogy egy stresszes munkahelyi prezentáció vagy egy rossz nap azonnal szívrohamhoz vagy stroke-hoz vezetne. A szív és érrendszeri betegségek kialakulása ennél jóval összetettebb folyamat.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
