"Nagyon valószínűtlen", hogy a tervezettnek megfelelően útnak indítanák a brit építésű marsjárót - jelentette be hétfőn az Európai Űrügynökség (ESA). Az orosz űrhivatallal közös európai űrmisszió az Ukrajnában folyó háború miatt került veszélybe.
A Rosalind Franklin marsjárót szeptemberben akarták elindítani egy orosz űrrakétával. A marsi élet jelei után kutató űrrobot a tervek szerint nyolc hónappal később landolna a vörös bolygón az orosz hardver segítségével, de ez a közös küldetés most az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt veszélybe került - írja az MTI.
Az ESA hétfői közleményében úgy fogalmazott: az Oroszországgal szembeni "szankciók és a szélesebb összefüggések" nagy kérdőjelet tettek a Rosalind Franklin mellé - idézte a BBC News.
Az ESA hangsúlyozta, hogy sajnálja "az ukrajnai háború áldozatait és tragikus következményeit", és ahogy mindig, a programokban résztvevő munkatársai érdekeit, valamint az európai értékek tiszteletben tartását tartják a legfontosabbnak a nemzetközi együttműködésben.
Az orosz Roszkoszmosz űrügynökség a hétvégén jelentette be, hogy az Európai Unió gazdasági szankcióinak megtorlásaként felfüggeszti Szojuz rakétáinak indítását a francia guyanai Kourou űrrepülőtérről.
Az űrkutatásban Oroszország és a Nyugat évtizedek óta működik együtt, és ezt még a krími válság alatti feszültség sem akadályozta meg. Az ukrajnai orosz invázió azonban a BBC értékelése szerint fordulópontot jelent, kétségessé válik, hogy a megszokott módon tovább lehet-e folytatni az együttműködést és a közös projektek felfüggesztése is számos kérdést vet fel.
Köztük azt is, hogy amennyiben az ExoMars programot felfüggesztik, akkor az űrhajó raktárba kerül, és csak a válság megoldása után indítják útnak, vagy a Roszkoszmosz által biztosított elemeket - a leszállórendszert - újratervezik, és orosz közreműködés nélkül építik meg.
A legfogósabb kérdés azonban a Nemzetközi Űrállomás (ISS) helyzete. A Föld körül keringő űrállomás infrastruktúrájában olyannyira összefonódott az egyes országok munkája, hogy Oroszország nehezen tudna ott működni a többi űrügynökség nélkül, és ez fordítva is igaz.
Lehet, hogy az ISS az űrkutatási együttműködés jelzőfénye marad, mert nincs más alternatíva - írta a BBC News.
A Rosalind Franklinnek, amelyet a DNS szerkezetének egyik brit felfedezőjéről neveztek el, a bolygók együttállása miatt mindössze egy rövid, 10 napos ablak áll rendelkezésére szeptember végén és október elején, hogy még idén útnak indulhasson a Mars felé. Ha ez alatt a rövid idő alatt nem sikerül elstartolnia, akkor 26 hónapot kell várnia, mielőtt újra nekivághatna.
A Rosalind Franklin a második szakasza a hivatalosan ExoMars néven ismert kétrészes űrprogramnak. Az első rész a 2016-ban indított űrszonda volt, amely a bolygó légkörét tanulmányozza, és a Rosalind Franklin megérkezése után távközlési átjátszó platformként fog működni.
Maga a rover már elkészült, akárcsak a landolást biztosító orosz leszállórendszer. A fennmaradt technikai problémákat meg lehetne oldani az indulásig, de az Ukrajna ellen indított orosz katonai invázió miatt kérdésessé vált a közös program folytatása.
Boris Johnson brit miniszterelnök a múlt héten a brit alsóházban azt mondta, hogy az Oroszországgal való űrkutatási együttműködést nehéz igazolni. Korábban a művészeti és tudományos együttműködés folytatása mellett állt,
de "a jelenlegi körülmények között nehéz elképzelni, hogy még ezek is normális módon folytatódhatnak" - hangsúlyozta.
Az Európai Űrügynökségen belül az ExoMars programban Olaszország után Nagy-Britannia a legnagyobb közreműködő több mint 250 millió fontos (111 milliárd forintos) befektetéssel.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
MTI
Ez a finomító részt vesz az orosz hadsereg ellátásában Ukrajna területén.
A mentőszolgálatok közlése szerint halálos áldozata nem volt a támadásnak, eddig négy sérültet láttak el az orvosok.
A csapásokban legkevesebb egy ember meghalt és sokan megsebesültek.
A „valós európai béke” előfeltételeként említette továbbá hazája újjáépítését a háborút követően.
A hatósági vizsgálatok szerint az állam 100 millió hrivnya veszteséget szenvedett el.
Legkevesebb három ember halt meg és ketten megsérültek Ukrajnában a rossz időjárási viszonyok miatt.
Másodszor rendezték meg a Kárpátaljai citerások találkozóját, amely ezúttal is a közös muzsikálás, a hagyományőrzés és az öröm jegyében telt.
Hatalmas felháborodást váltott ki Ausztriában annak az 52 éves szír állampolgárnak az ítélete, aki édességgel csalta lakásába, majd brutálisan megerőszakolt egy hatéves kislányt.
Orosz dróntámadás érte Odesszát: 13 sérült, lakóházak és kikötői infrastruktúra rongálódott, egy kereskedelmi hajót is találat ért.
