Kilencen vesztették életüket, és 32-re nőtt a sérültek száma a kelet-ukrajnai Krivij Rih városát ért szerda délutáni orosz rakétatámadás következtében, emiatt pénteket gyásznappá nyilvánították a településen - közölte csütörtökön Olekszandr Vilkul, a városi védelmi tanács elnöke.
A tisztségviselő a Telegramon kifejtette, hogy a sérültek között öt gyermek van, 13 sérültet szállítottak kórházba, közülük öt állapota súlyos, egy pedig válságos állapotban van. Vilkul hozzátette, hogy még mindig tart a rakétatámadás következményeinek felszámolása.
Csütörtökön az orosz erők a város egyik lakóövezetére mértek rakétacsapást.
Vadim Filaskin, a szomszédos Donyeck megye kormányzója arról tájékoztatott, hogy az elmúlt nap alatt a régió egy lakosa vesztette életét orosz támadások következtében.
Az ukrán vezérkar csütörtök délelőtti helyzetjelentésében azt írta, hogy addigra már 37 katonai összecsapás történt a fronton, az orosz erők 12 légicsapást hajtottak végre 17 irányított légibomba bevetésével, és több mint 580-szor nyitottak tüzet ukrán csapatok állásaira és lakott területekre.
A vezérkar legfrissebb összesítése szerint az orosz hadsereg ukrajnai embervesztesége hozzávetőleg megközelítette az 523 ezret. Az ukrán erők szerdán megsemmisítettek egyebek mellett 17 orosz harckocsit, 34 tüzérségi és két légvédelmi rendszert, valamint 33 drónt.
Az ukrán különleges erők a háború alatt most először találtak el egy korszerű és ritka, R-416GM típusú orosz digitális rádióközvetítő állomást
- adták hírül a Facebookon közleményükben. Azt nem fedték fel, hol történt a csapásmérés, amelyről videófelvételt is közzétettek. Az orosz hadsereg ezt a rendszert 2018-ban állította hadrendbe. A mobilállomást úgy tervezték, hogy javítsa a kommunikációs egységek hatékonyságát - fűzte hozzá az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet (KMISZ) május végén készített felmérésének eredménye szerint az ukránok 60 százaléka úgy gondolja, hogy Oroszország az ukrán nemzet elpusztítására törekszik, illetve népirtást hajt végre az országban. Az ukránok további 6 százaléka pedig meg van győződve arról, hogy Moszkva Ukrajna teljes területét le akarja igázni, bár bizonyos kulturális autonómiát meghagyna nekik Oroszországon belül. A válaszadók 12 százaléka szerint a Kreml az ukrajnai politikai vezetés megváltoztatására és egy olyan bábállam létrehozására törekszik, amely mindenben engedelmeskedik neki. Az ukránok mindössze 7 százaléka gondolja úgy, hogy Oroszország a már megszállt területek megtartására törekszik, és valójában nem tart igényt Ukrajna egészére vagy nagy részére. Azt pedig csupán öt százalékuk fogadta el, hogy Oroszországnak a "nácítlanítás és a demilitarizálás" a célja a háborúval Ukrajna függetlenségének megsértése nélkül.
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Kallas hangsúlyozta: továbbra is biztosítani kell Ukrajna számára a szükséges támogatást.
A bűnszövetkezet összes tagját tetten érték, amikor éppen egy újabb helyi lakost raboltak el, és pénzt próbáltak kizsarolni tőle.
A szankciós és politikai nyomás csökkenése az agresszor katonai ambícióinak növekedéséhez vezetett.
Az ukrán elnök jelezte, hogy ezt összekapcsolja a 90 milliárd eurós uniós hitel blokkolásának feloldásával.
A cél a társadalmi ellenállóképesség erősítése a növekvő geopolitikai feszültségek és a természeti katasztrófák közepette.
Az emésztés sebessége számos betegség kialakulására hatással lehet.
Az előzetes adatok szerint az SZBU drónjai öt, egyenként 20 ezer köbméter kapacitású nyersolajtartályt rongáltak meg.
A döntés hátterében elsősorban nem politikai, hanem nagyon is személyes és gazdasági okok állnak.
Ukrajna már 10 éves drónszállítási megállapodást írt alá három közel-keleti országgal.
