A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) által évente életre hívott Kárpátaljai Nyári Kölcsey Pedagógusakadémia elsősorban az együtt gondolkodásról, az új, hatékony pedagógiai módszerek megismeréséről, azok elsajátításáról, továbbá a gazdag kulturális programok révén a közösségépítésről szól, hangzott el a rendezvény nyitónapján. Ám ezekben, a kárpátaljai magyar nyelvű oktatás jövője, egyben az itteni magyar nemzetrész megmaradása szempontjából is sorsfordító időkben még egy fontos szempontot kell figyelembe venni. Ez pedig az újratervezés, az új lehetőségek megteremtése és az eddigi sémák újragondolása.
Az ötnapos alkalom nyitónapján a Rákóczi Főiskola Esztergom termében Orosz Ildikó, az intézmény és a KMPSZ elnöke köszöntötte a több mint 110 résztvevőt, s azt kívánta, hogy a mostani tartalmas együttlét legyen az erőgyűjtés, a feltöltődés ideje, hogy a közelgő tanév kihívásaival valamennyien sikeresen szembenézhessünk.
Nagyívű előadással vette kezdetét a programsorozat. A kisebbségi nyelvek mint biztonságpolitikai kihívás Oroszország Ukrajna elleni háborúja tükrében című előadásában Csernicskó István rektor rámutatott, hogy már a délszláv háború megmutatta, hogy a kisebbségek nyelvi jogainak biztosítása erősíti az érintett államok közötti szorosabb együttműködést, míg ennek hiánya a szomszédos országok közötti konfliktus forrása lehet. Mint magunkon érezzük, ez akár háborús helyzetet is előidézhet. Nyilvánvaló az is, hogy a kollektív jogokat nem csupán deklarálni szükséges, hanem a mindennapok során mind szélesebb körben meg kell ezeket valósítani. Bár a kisebbségi jogok megsértése a nemzetközi színtéren komoly súllyal esik latba, az nem lehet ürügy arra, hogy a konfliktus rendezését az érintett fél háború kirobbantásával oldja meg. Mint ahogy sajnálatos módon ezt tette Oroszország Ukrajnával szemben. A békés megoldásra törekvést több, az ENSZ és az EBESZ által elfogadott dokumentum is hangsúlyozza, mutatott rá az előadó. Aki arra is felhívta a figyelmet, hogy az Oroszország politikájával kapcsolatos félelmek egyre erősebben biztonságpolitikai kérdéssé fogják tenni a kisebbségi kérdést egész Európában.
Évekkel ezelőtt azt reméltük, hogy a kisebbségekkel szembeni gyanakvás az ukrán állam és nemzetépítés egyik gyermekbetegsége, amely a felnőtté válással megszűnik, kezdte előadását Orosz Ildikó. Aki a továbbiakban arról szólt, hogy Ukrajnában a magyarokon kívül az itt élő románoknak van kiépített iskolahálózata, így voltaképpen csak rájuk számíthatunk az anyanyelvi oktatás megőrzéséért, megújításáért vívott harcunkban. Az a sok-sok negatívum, ami az utóbbi öt-hat esztendőben ért bennünket a központi hatalom részéről, elfedi azt a tényt, hogy Közép-Kelet-Európa országaiban milyen pozitív folyamatok zajlanak a kisebbségek oktatása, nyelvi jogainak kiszélesítése terén, mutatott rá az előadó. A magyarországi gyakorlat mindenki számára ismert, és sokan hallottak arról, hogy Szerbiában az utóbbi időben milyen pozitív gyakorlat honosodott meg ezen a téren. Emellett azt is el kell ismernünk, hogy Romániában az oktatásügy milyen előremutató módon áll hozzá ehhez a kényes kérdéshez. Orosz Ildikó beszámolt arról, hogy személyesen győződött meg róla: a román nyelvet a Máramarosszigeten élő ukránok – és természetesen a magyarok is – idegen nyelvként tanulják, és a vizsgákon másfajta követelményeket támasztanak velük szemben, mint akiknek román az anyanyelve. Orosz Ildikó a továbbiakban arról beszélt, hogy mi tette szükségessé a kárpátaljai magyar líceumi hálózat létrehozását, és hogy hol tart ez a nagyszabású terv. Az elnök hangsúlyozta: a magyarajkú fiataloknak óriási könnyebbséget jelent, hogy továbbra is anyanyelvükön végezhetik el a középiskolát. Végezetül annak a meggyőződésének adott hangot, hogy ha ukrán részről lenne politikai akarat, akkor Kárpátalján a magyar nyelvű oktatás kérdését viszonylag egyszerűen meg lehetne oldani. Akár úgy, hogy az illetékesek komolyan veszik az alkotmány 22. cikkelyét, amely kimondja, hogy a korábban megszerzett jogokat nem lehet elvenni a kisebbségektől, akár úgy, hogy a kárpátaljai magyarokat őshonos néppé nyilvánítják, de akár úgy is, hogy a kárpátaljai magyar oktatás stratégiai kérdéseit a két érintett fél – Ukrajna és Magyarország – külön államközi szerződésben rögzíti.
A tanulók megfelelő, egészséges identitása kialakításának elősegítésében óriási felelősség hárul a pedagógusokra. Különösen így van ez a kisebbségi környezetben, hangsúlyozta előadásában Szamborovszky Nagy Ibolya történész, a Rákóczi Főiskola könyvtárának igazgatója. Aki a továbbiakban arról szólt, hogy miként épül fel egy személy identitása: annak alapja a család, illetve a szűkebb lakóhely, majd erre rakódik rá a kisebb tájegységi, majd a tágabban értelmezett regionális identitástudat. Ami a mi esetünkben Kárpátalja egészét jelenti. Ebből következik, hogy aki ismeri szülőföldje szellemi, tárgyi, épített örökségét, kultúráját, az a világ bármely részén otthon érezheti magát, hisz van viszonyítási alapja.
Megújuló erőforrások tekintetében mi, kárpátaljaiak nem is állunk olyan rosszul, szögezte le előadásában Hadnagy István, a Rákóczi Főiskola kémia és biológiai tanszékének tanára. Aki felhívta a figyelmet arra, hogy bármelyik megújuló erőforrás mellett döntünk – legyen az napelempark, víz- vagy szélerőmű, geotermikus energia –, mindig számolnunk kell azzal a kockázattal, hogy környezetünk átalakításával önkéntelenül is hozzájárulunk a természetrombolás egyre erősödő folyamatához. Átgondolt, hosszú távú tervekre van tehát szükség, hogy mind kevesebb károsanyag-kibocsátással működjenek az általunk választott technológiák.
Mert ne legyen senkinek se kétsége afelől, hogy a lakosságnak és az iparnak egyre több energiára lesz szüksége.
Kovács Elemér
Iratkozz fel a Kárpátinfo.net csatornáira: Facebook, Instagram, Twitter, Telegram, Google Hírek
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
A Hormuzi-szoros blokádja miatt az Európai Uniónak élelmiszerhiánnyal és jegyrendszer bevezetésével kell szembenéznie.
Csapást mértek az ukrán erők az orosz fekete-tengeri flotta Sztrileckij nevű hadihajóforgalom-irányító pontjára.
Felfegyverkezésével Oroszország a NATO-val való katonai konfrontációra készül − jelentette ki a német védelmi miniszter.
A harci járművek vásárlása egy egymilliárd eurós katonai segélyterv részeként valósul meg.
Csapon végső búcsút vettek a háborúban elesett Szerhij Pireutól.
Törökországban, az Ararát-hegy lábánál egy különös kőzetképződmény lapul a hegyoldalban, amely pontosan akkora, mint a Bibliában leírt Noé bárkája.
Új korszak a határátlépésben: az eCserha rendszer júniustól a személyautók számára is elérhető lesz.
A 380 évvel ezelőtt létrejött ungvári unió egyházi, szellemi és kulturális örökségéről tartottak konferenciát Beregszászon.
A megkezdett növényvédelmi munkákat folytatni kell, különös figyelemmel a gombás betegségekre és a kártevők elleni védekezésre, még termés hiányában is!
A csapásoknak halálos áldozataik is vannak, lakóházak rongálódtak meg, ipari, vasúti és kikötői infrastrukturális létesítményekben keletkeztek károk.
