Kevesebb növényvédőszerrel és nagyobb terméssel számolhatnak azok a gazdák, akik beengedik a rizsföldre a halakat, rákokat és teknősöket is. Ennek az ősi praktikának a hatásosságát igazolja egy nemrég napvilágot látott tanulmány is.
Ez a(z újra)felfedezés nagy jelentőséggel bírhat annak tükrében, hogy a világ fele rendszeresen fogyaszt rizst, ami miatt gyorsan terjed a monokultúrás termesztés. Ez utóbbi pedig magával hozza a nagy mennyiségű műtrágya, kártevő- és gyomirtó szerek alkalmazását annak érdekében, hogy a termelés ki tudja elégíteni a keresletet - írja az Anthropocene-ra hivatkozva a magyarmezogazdasag.hu.
Ezen kívánnak változtatni azok a tudósok, akiknek tanulmánya nemrégiben jelent meg az eLife tudományos oldalon.
A kutatás keretében négy éven át tanulmányozták a Kína rizsföldjein élő hal, teknős és rákfélék viselkedését.
Kísérletük során gondosan megvizsgálták azokat a rizsföldeket, melyeken éltek állatok, és összevetették azokkal, melyeken nem volt jelen a vadvilág, és az évek alatt néhány látványos trendet sikerült kimutatniuk.
Azokon a földeken, ahol pontyot, rákok, vagy lágyhéjú teknősfélék éltek, a termés 12 százalékkal volt több, mint ahol nem élt semmilyen állat. A kutatók ezt az élőlények természetes viselkedésének tulajdonították: a gyomok elfogyasztásának és a tápanyagban gazdag ürüléküknek, mely úgy tűnik, igen jelentős előnyökkel jár a rizstermesztés számára.
Egy ilyen szembetűnő különbség, hogy amelyik területen állatok is voltak, látványosan kevesebb gyomnövény volt, mint ahol csak rizs-monokultúrát termesztettek, mivel ezek gazdag táplálékot jelentenek a teknősöknek, rákoknak és halaknak.
Ugyan az állatokat etették is, a tudósok kimutatták, hogy azok táplálékának majdnem felét a gyomok, algák és egyéb természetes módon rendelkezésre álló organikus anyagok tették ki.
Ami megerősíti, hogy ezeknek az élőlényeknek a természetes étvágya a mezőgazdasági kártevőkre kifejezetten előnyös, így jóval kevesebb növényvédő szerre van szükség.
A fajgazdag rizsföldek ezenkívül sokkal hatékonyabb nitrogéngazdálkodással rendelkeztek, és a keletkező szervesanyagok is gyorsabban lebomlottak, mint a monokultúrás területeken.
A kutatók úgy vélik, hogy ez kifejezetten a vízi állatok tápanyagkörforgásban betöltött kritikus szerepének köszönhető – ami visszavezet a gyomokhoz.
A rizsföldön növő gyomok felveszik a nitrogént a talajból, majd ezeket elfogyasztják a víziállatok, és a nitrogént ammóniává alakítva visszaforgatják, amit már a rizs is hasznosítani tud.
Korábbi tanulmányok alapján a vízi állatok akár az általuk elfogyasztott nitrogén 85 százalékát is képesek ammóniává alakítani. Így az ürülékük egy tápanyag gazdag, természetes trágya a rizs számára, amitől jobban fejlődik és a termésmennyiség is nagyobb.
Emellett az állatok gyorsítják a szervesanyagok lebomlását azzal, hogy táplálkozás során felveszik azt, és az emésztés során gyorsan lebontják, ezzel pedig több, a növények számára elérhető tápanyagot szolgáltatnak.
Ehhez bónusz, hogy az állatokkal gazdagított rizsföldeken csökkent a szennyezéssel járó műtrágyák használata is.
Tehát a végső következtetés: a fenntartható gazdálkodás nem feltétlenül jelent kompromisszumot a profit és a termésmennyiség terén. Sőt,
az egyre sokasodó bizonyítékok arra mutatnak, hogy az input anyagok csökkenése, növekvő termésmennyiség, és a termékek változatosabbá tétele mind előnyös a gazdák számára.
Ezt a kínai gazdák már évszázadok óta tudják, ahol gyakori, hogy halakat is tenyésztenek a rizsföldeken annak érdekében, hogy a termést növeljék, és többféle élelmiszert termeljenek saját részre, illetve eladásra is.
Ezek a hagyományos technológiák azonban egyre inkább átadják helyüket a monokultúráknak, mely a globalizált élelmezési rendszereket látja el.
Az állatok és a növények közötti kölcsönhatás vizsgálatával ez a tanulmány segít tudományos alapokra helyezni ezt az ősi gazdálkodási technikát, a természet és a gazdák számára egyaránt előnyös.
"Ezek az eredmények javítják az állatok mezőgazdasági ökoszisztémákban betöltött szerepének megértését, és alátámasztják azt a nézetet, hogy az állatok integrálása a növénytermesztésbe számos előnnyel jár" - írják a kutatók.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
Munkácson végső búcsút vettek Budkai Petrótól, aki 568 napig eltűntként szerepelt.
A rendőrök lövésekkel állítottak meg egy agresszív kamionsofőrt Kárpátalja bejáratánál. A férfi ráhajtott a rendőrökre és menekülni próbált.
A parancsnokoknak biztosítaniuk kell annak feltételeit, hogy a katonák legfeljebb két hónapig maradjanak harci pozíciókban.
Az ukránok továbbra is 4,32 hrivnyát fognak fizetni kilowattóránként.
A légvédelem 172 drónt hatástalanított, azonban az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéta, valamint 22 helyszínen 32 drón célba talált.
A kifizetések egy részét a vállalkozások számára népszerűtlen adóemelés végrehajtásától tenné függővé.
Az amerikai elnök erről egy fehér házi eseményen beszélt, miután bejelentette, hogy hosszan beszélt telefonon az orosz elnökkel.
Bár jelenleg nem vezetnek be óránkénti áramszüneteket, a szakértők takarékosságra figyelmeztetnek.
Közölte az amerikai külügyminisztérium szerdán.
Amely az Oroszországi Föderáció fő kőolajszállító rendszerének stratégiai szempontból fontos csomópontja.
