Röviden
- Roselyn Campbell, a Purdue Egyetem kutatója 46, mintegy ötezer éves koponyát vizsgált meg az egyiptomi Abüdoszból.
- A koponyák közül 18-on, vagyis a maradványok mintegy 39 százalékán jelentős sérüléseket azonosított.
- A törések jellemzői arra utalnak, hogy a sérülések a halál időpontja körül keletkeztek.
- A kutatás alátámaszthatja azt a régi feltételezést, hogy az első egyiptomi uralkodók temetésekor udvartartásuk tagjait is feláldozhatták.
- A vizsgálat nem bizonyítja, hogy mind a 18 ember emberáldozat áldozata lett volna, és a többi elhunyt halálának oka sem ismert.
Ötezer éves koponyákon talált súlyos sérülések szolgáltathatnak új bizonyítékot arra, hogy az ókori Egyiptom első uralkodóinak temetéseit emberáldozatok is kísérhették. A kutatók 46 emberi koponyát vizsgáltak meg, amelyek közül 18-on erőszakos halálra utaló elváltozásokat azonosítottak. A leletek az egyiptomi Abüdosz királysírjainak közeléből származnak.
Az Origo Kovács Andrea által megjelent beszámolója szerint Roselyn Campbell, az amerikai Purdue Egyetem kutatója modern igazságügyi vizsgálati módszerekkel elemezte az első egyiptomi dinasztia idejéből fennmaradt emberi maradványokat.
A Frontiers in Environmental Archaeology tudományos folyóiratban közzétett kutatás során a szakember a 46 koponya közül 18-on jelentős sérüléseket talált. Ez a megvizsgált maradványok mintegy 39 százalékát jelenti.
A törések sajátosságai arra utalnak, hogy a sérülések a halál időpontja körül keletkezhettek. Egyes koponyákon éles eszköztől származó nyomokat is azonosítottak.
Az egyik maradványon például olyan vágásnyomot találtak, amely az elhunyt szemét érte.
Campbell szerint a megfigyelt koponyatörések gyors eszméletvesztést, belső vérzést, sőt akár halált is okozhattak.
Több száz melléksír övezte az ókori egyiptomi uralkodók sírjait
Az ókori Egyiptomhoz tartozó Abüdosz különleges temetkezési helyszín, ahol az első dinasztia uralkodóinak sírjai körül feltűnően sok kisebb sír található.
Egyes királyi sírkomplexumokat több száz melléksír övezett. A régészek már korábban is felvetették, hogy ezekben az uralkodók udvartartásának tagjait temethették el.
Flinders Petrie brit régész az 1920-as években azt feltételezte, hogy az itt nyugvó embereket az uralkodók halála után áldozhatták fel.
A korabeli feltárások azonban nem szolgáltattak egyértelmű bizonyítékot arra, hogy az elhunytak erőszakos halált haltak volna.
A melléksírokban egyszerű koporsókat, kerámiaedényeket, rézeszközöket és elefántcsontból készült tárgyakat is találtak.
Néhány sírjelölőn nevek és tisztségek szerepeltek. Ezek alapján az elhunytak között alacsonyabb vagy középszintű hivatalnokok, valamint kézművesek is lehettek.
A kutatók szerint elképzelhető, hogy az uralkodók halálakor udvartartásuk egyes tagjait is megölték, hogy a túlvilágon tovább szolgálhassák őket.
Az emberáldozatoknak emellett a királyi hatalom demonstrálásában is szerepük lehetett.
Nem bizonyított, hogy mind a 18 ember emberáldozat áldozata lett volna
Roselyn Campbell vizsgálata olyan sérüléseket is feltárt, amelyeket Flinders Petrie korábban természetes eredetű károsodásnak vélhetett.
A modern igazságügyi módszerek segítségével a kutató részletesebben elemezhette a koponyákon megfigyelhető töréseket és egyéb elváltozásokat.
A kutatás ugyanakkor nem bizonyítja, hogy mind a 18 sérült koponyájú ember szándékos emberáldozat áldozata lett volna.
A sérülések egy része széles, lapos tárggyal okozott ütésre utalhat, de a súlyos esések lehetőségét sem lehet teljesen kizárni.
A többi elhunyt halálának körülményei szintén ismeretlenek.
Egyesek természetes okokból halhattak meg, míg mások olyan erőszakos cselekmények áldozatai lehettek, amelyek nem hagytak kimutatható nyomot a csontokon.
A vizsgálatot az is megnehezítette, hogy Petrie a korábbi feltárásokat követően a csontvázak többségét újratemette.
Campbell ezért a Cambridge-i Egyetem Duckworth-gyűjteményében megőrzött koponyákra támaszkodott.
Az eredmények újabb bizonyítékokkal támasztják alá azt a több mint száz éve megfogalmazott feltételezést, hogy az első egyiptomi uralkodók temetkezéseit emberáldozatok is kísérhették.
Ókori egyiptomi sírok és rejtélyes halálesetek nyomában
Az egyiptomi temetkezési szokásokról más régészeti feltárások is fontos részleteket tártak fel. A Kárpátinfo korábban beszámolt arról, hogy Szakkarában különböző korszakokból származó sírokat és múmiamaszkokat fedeztek fel. A leletek között a második dinasztia idejéből származó, mintegy 4800 éves temetkezések is szerepeltek, de későbbi egyiptomi korszakok sírjait is megtalálták. A régészek egyebek mellett színes múmiamaszkokat és Harpokratész istent ábrázoló szobrot tártak fel.
Egy másik jelentős felfedezés során 22 díszes koporsót és múmiákat találtak Luxorban. A régészek szerint a föld alatti kamrát temetkezési raktárként használhatták, ahová az elhunytakat eredeti sírjaikból szállították át. A koporsókon az „Ámon énekese” felirat szerepelt, amely az istenség tiszteletére rendezett templomi szertartásokban közreműködő nőkre utalt.
A halál körülményeinek megállapítása egy több ezer éves múmia esetében is komoly nehézséget jelenthet. A Kárpátinfo a 3000 éves sikoltó múmia rejtélyéről szóló cikkében olyan kutatást ismertetett, amely szerint az elhunyt nő különös arckifejezését egy ritka hullamerevgörcs okozhatta. A szakemberek több lehetséges halálokot is felvetettek, de a nő halálának pontos körülményeit nem sikerült tisztázni.
Felső-Egyiptomban korábban két 2500 éves síremléket is feltártak spanyol régészek. Az egyik sírban emberi maradványokat és aranynyelvű elhunytakat találtak, míg a másik temetkezési hely érintetlen állapotban maradt fenn. A leletek között mészkő koporsók, amulettek és több száz apró, fajanszból készült temetkezési figura is szerepelt.


















