Ígéretes eredményeket értek el egy új, személyre szabott melanoma elleni vakcinával: a kísérleti kezelés 42 százalékkal csökkentette a daganat kiújulásának vagy a halálozásnak a kockázatát a hagyományos immunterápiához képest. Az mRNS-alapú készítményt olyan betegeknél vizsgálták, akiknél korábban műtéttel eltávolították a melanomát, de továbbra is magas volt a betegség visszatérésének veszélye.
Az Origo Stvorecz Adrián által jegyzett beszámolója szerint az intismeran nevű vakcinát minden beteg számára egyedileg állítják elő. A kezelés célja, hogy az immunrendszer felismerje és elpusztítsa a daganatos sejteket, ezáltal csökkentve a műtét utáni kiújulás kockázatát.
A készítményt az amerikai Moderna és az MSD közösen fejleszti. A kutatók a jövőben más daganattípusok kezelésében is alkalmazhatónak tartják a módszert.
Melanoma elleni vakcina: 1137 beteg vett részt a klinikai vizsgálatban
Az INTerpath-001 nevű, III. fázisú nemzetközi klinikai vizsgálatba összesen 1137 beteget vontak be.
Valamennyi résztvevőnél korábban műtéti úton eltávolították a melanomát, a betegség kiújulásának kockázata azonban továbbra is magas maradt.
A kutatók kétféle kezelést hasonlítottak össze. Az egyik betegcsoport a pembrolizumab nevű immunterápiás gyógyszert kapta, míg a másik csoportnál ugyanezt a készítményt az új, személyre szabott mRNS-vakcinával egészítették ki.
Az eredmények szerint a kombinált kezelésben részesülő betegeknél 42 százalékkal alacsonyabb volt a melanoma kiújulásának vagy a halálozásnak a kockázata, mint azoknál, akiket kizárólag pembrolizumabbal kezeltek.
A vizsgálat során a vakcina nem fokozta a pembrolizumab mellékhatásait, és a betegek általában jól tolerálták a kombinált terápiát.
Egyes résztvevőknél átmeneti, enyhe panaszok jelentkeztek. Ezek között fejfájás, hidegrázás, valamint az injekció beadásának helyén fellépő fájdalom fordult elő.
Hogyan működik a személyre szabott mRNS-vakcina?
Az intismeran nem a hagyományos védőoltásokhoz hasonlóan működik.
Míg a megszokott vakcinák célja egy betegség kialakulásának megelőzése, az új készítményt olyan betegek kezelésére fejlesztették ki, akiknél már diagnosztizálták a melanomát, és a daganat eltávolítása után fennáll a kiújulás veszélye.
A módszer alapját a daganatsejtek sajátos tulajdonságai jelentik.
A rákos sejtek olyan rendellenes fehérjéket, úgynevezett neoantigéneket hordozhatnak, amelyek daganatonként eltérőek.
A kutatók először elemzik a beteg daganatából vett mintát, majd az azonosított tulajdonságok alapján egyedileg összeállított mRNS-vakcinát készítenek.
A vakcina célja, hogy az immunrendszer felismerje a daganatsejteket, és hatékonyabban lépjen fel ellenük.
A kezelés másik eleme, a pembrolizumab eközben blokkolja az immunsejtek működését fékező egyik kulcsfontosságú mechanizmust.
A két terápia így egymást kiegészítve segítheti a szervezetet abban, hogy a műtét után esetleg visszamaradt rákos sejteket is elpusztítsa.
Mikor válhat elérhetővé az új melanoma elleni kezelés?
A kedvező klinikai eredmények ellenére az intismeran egyelőre nem érhető el a betegek számára.
A vizsgálat eredményeit még a gyógyszerhatóságoknak is értékelniük kell, mielőtt döntés születhetne a készítmény engedélyezéséről.
Az engedélyezési folyamat országonként eltérő lehet, és akár több évig is eltarthat.
A kutatók az eredményeket a New England Journal of Medicine című orvostudományi folyóiratban teszik közzé.
A Moderna és az MSD által fejlesztett módszer alkalmazási lehetőségei ugyanakkor túlmutathatnak a melanomán: a személyre szabott mRNS-vakcinát a jövőben más daganatos betegségek kezelésére is felhasználhatják.
A rákellenes mRNS-vakcinák klinikai vizsgálatairól a Kárpátinfo már korábban is beszámolt. A rákellenes oltások emberi teszteléséről szóló cikkünk egy londoni klinikai kísérletet mutatott be, amelyben melanoma és tüdőrák kezelésére fejlesztett mRNS-terápiát vizsgáltak. A kutatók azt is tanulmányozták, hogy az új vakcina önmagában, illetve pembrolizumabbal kombinálva milyen eredményeket hozhat.
A daganatellenes vakcinák működésének alapjaival az MIT kutatóinak eredményeit ismertető beszámolónk is foglalkozott. A szakemberek olyan daganatspecifikus fehérjéket vizsgáltak, amelyek segítségével fokozható a T-sejtes immunválasz. Állatkísérleteikben a megfelelő fehérjék alkalmazásával sikerült csökkenteni a daganatok méretét.
Magyar kutatók szintén dolgoznak új daganatellenes terápiákon. A magyar rákgyógyszer fejlesztéséről szóló összeállításunk szerint a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont és az Eötvös Loránd Tudományegyetem közös kutatásában egy liposzómás hatóanyagot vizsgáltak. Az állatkísérletek során a készítmény többek között melanoma- és tüdődaganat-modellekben is gátolta a tumorok növekedését.
A melanoma elleni küzdelemben a megelőzés és a korai felismerés továbbra is kiemelt jelentőségű. A Magyar Dermatológiai Társulat megelőzési stratégiájáról szóló beszámolónk a megfelelő UV-védelem, a rendszeres önvizsgálat és az időben megkezdett kezelés fontosságát hangsúlyozta. A szakemberek külön figyelmeztettek az esztétikai célú napozás és a szoláriumhasználat veszélyeire.
A bőrrák korai felismerésének új lehetőségeit a mesterséges intelligencia alkalmazásával is kutatják. Az MI-alapú melanoma-előrejelzésről szóló cikkünk egy több mint hatmillió felnőtt adatait feldolgozó svéd vizsgálatot ismertetett. A kutatók olyan modellt fejlesztettek, amely az egészségügyi adatok alapján segíthet azonosítani a melanoma kialakulása szempontjából leginkább veszélyeztetett csoportokat.


















