/ Mozaik
2024. április 8-án Bloomingtonban (Indiana) a Hold eltakarja a Napot az Észak-Amerikát átszelő teljes napfogyatkozás során. Fotó: OSH EDELSON / AFP
2024. április 8-án Bloomingtonban (Indiana) a Hold eltakarja a Napot az Észak-Amerikát átszelő teljes napfogyatkozás során. Fotó: OSH EDELSON / AFP
Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Az 1999-es óta először ismét teljes napfogyatkozás lesz látható Európa több pontján. Magyarországról részleges napfogyatkozást figyelhetünk meg.

Hirdetés

Ritka csillagászati jelenséget láthatunk Európában: 2026. augusztus 12-én, csaknem 27 év elteltével ismét teljes napfogyatkozás lesz megfigyelhető a kontinens egyes területeiről

– írja az Agroinform.hu nyomán az index.hu.

A látványos esemény útvonala Izlandot, Észak-Spanyolországot és a Baleár-szigeteket is érinti, míg Magyarországról részleges napfogyatkozás lesz látható.

Európában legutóbb 1999. augusztus 11-én volt megfigyelhető egy teljes napfogyatkozás.

A jelenség akkor Magyarországon is végighaladt: a Szombathely és Szeged közötti sávban teljes fogyatkozás volt látható, amely mintegy 2 perc 23 másodpercig tartott. A Balaton és a Velencei-tó térsége akkor az egyik kedvelt megfigyelési helyszínnek számított.

Szibériától a Baleár-szigetekig teljes napfogyatkozás lesz látható

Az idei teljes napfogyatkozás a Föld északi térségében kezdi meg útját. A teljesség sávja Szibériából indul, majd Grönland keleti partvidékét érintve halad át Izlandon, végül Spanyolország és a Baleár-szigetek fölött hagyja el Európát.

Magyarország területéről csak részleges napfogyatkozás lesz látható, közvetlenül napnyugta előtt, Budapesten például kb. 19 óra 56 perckor nagyjából 56 százalékos fedéssel.

Hazánkból teljes napfogyatkozás újra 55 év múlva, 2081. szeptember 3-án lesz megfigyelhető.

Teljes napfogyatkozás idején a Hold közvetlenül a Föld és a Nap közé kerül, és egy rövid időre sötétségbe borítja a bolygó egy-egy területét.

A Hold négyszázszor kisebb a Napnál, de négyszázszor közelebb van a Földhöz, ezért azonos méretűnek tűnnek az égen.

Teljes napfogyatkozáskor a Hold teljesen eltakarja a Napot, rövid időre „éjszakává” változtatva a nappalt, és láthatóvá téve a Nap koronáját, egy külső légkört, amelyet általában elrejt a ragyogó napfény.

Forrás