Barlangi leletek árulják el a neandervölgyiek és emberek titkát

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Új régészeti felfedezés írhatja át a korai emberi fajok kapcsolatáról alkotott képet. Egy dél-törökországi barlangban talált leletek arra utalnak, hogy a modern emberek és a neandervölgyiek nemcsak egymás mellett éltek, hanem kulturális kapcsolatot is kialakíthattak.

Két teljesen különböző faj, akik úgy tűnik egészen szoros kapcsolatot ápoltak egykor. A korai emberek és neandervölgyiek nemcsak együtt éltek barlangokban, de még ötleteiket is megoszthatták egymással.

Egy új kutatás szerint a korai modern emberek és a neandervölgyiek együtt élhettek ugyanazon barlangokban. A két különböző faj még ugyanazokat a kagylókat is gyűjtötte, ami egy szakadékokat átívelő kulturális cserére utal a tudósok szerint - írja az origo.hu.

Rengeteg emberben máig jelen van egy kis neandervölgyi DNS

Korábbi tanulmányok kimutatták, hogy több tízezer évvel ezelőtt a mi fajunk, a Homo sapiens, együtt élt a neandervölgyiekkel, a Homo neanderthalensisszel. Azonban sok ma élő ember hordoz kis mennyiségű neandervölgyi DNS-t, ami arra utal, hogy a két faj sokkal többet oszthatott meg, mint pusztán ugyanazt a földet.

Most egy áttörést jelentő régészeti felfedezés feltárta, hogy a két faj nem csupán keresztezte útjait: valószínűleg egy közös kultúrán is osztoztak, amely több mint 20 000 évig tartott.

Az emberek eredeti afrikai otthonukból a világ más részeire vándoroltak, de az ebből az időből származó emberi fosszíliák ritkák a levantei régióban, amely Afrika és Eurázsia közötti elsődleges folyosó. A modern emberek és a neandervölgyiek jelenlétének további bizonyítékai után kutatva egy nemzetközi kutatócsoport a dél-törökországi Hatay tartományban található Üçağızlı II-barlangba utazott. Végül 5 évnyi aprólékos, milliméterről milliméterre történő ásatás során bizonyítékokat találtak arra, hogy mindkét faj ugyanabban a térben élt, azonos kőeszköz-technológiákat és túlélési stratégiákat alkalmazva.

A Proceedings of the National Academy of Sciences (PNAS) folyóiratban megjelent eredmények arra utalnak, hogy a közös viselkedés túlmutat a gyakorlati szempontokon, és magában foglalja a nem haszonelvű anyagok használatát is. A kutatócsoport felfedezte, hogy mind a neandervölgyiek, mind a modern emberek szelektíven gyűjtöttek egy bizonyos típusú tengeri kagylót, amelynek gyakorlatilag semmilyen értéke nem volt táplálékként, és amelyet korábban kizárólag a modern emberekhez kötöttek. A kutatók szerint a nem haszonelvű, potenciálisan szimbolikus tárgyak iránti közös preferencia arra utal, hogy a kulturális csere a biológiai szakadékon átívelően zajlott, átlépve a fajok közötti határokat.

Eredményeink mély kulturális interakcióra utalnak. Ez a két különálló, de szorosan rokon emberi csoport nemcsak ugyanahhoz a környezethez alkalmazkodott: valószínűleg szimbolikus preferenciákat is megosztottak

- mondta a tanulmány egyik szerzője, Dr. Naoki Morimoto, a japán Kiotói Egyetem munkatársa.

Az Üçağızlı II-barlangból előkerült modern emberi fosszíliák körülbelül 50 000 és 60 000 évvel ezelőttre datálhatók. Mindez arra utal, hogy ezek az Eurázsia és Afrika között talált egyedek a ma élő összes nem afrikai populáció alapító leszármazási vonalának közeli rokonait képviselhetik.

Alternatív megoldásként a modern emberek egy korábbi, a Levantéba vándorló hullámának korábban ismeretlen túlélői is lehetnek.

Dr. Morimoto kihangsúlyozta, hogy az Üçağızlı II-barlangban talált leletek egy régóta fennálló hiányt pótolnak a globális régészeti és paleontológiai feljegyzésekben, sőt feltehetően átírhatják a korai emberi fajok egymással való kapcsolatáról alkotott képünket is - írta a Daily Star.