Hogy mi szükséges a sikeres dinnyeszezonhoz? Legfőképpen egy meleg, forró nyár. Ami nem csupán a termést érleli folyamatosan, de újból és újból meghozza a kedvét a vásárlóknak, hogy finom, lédús gyümölcsöt fogyasszanak. Így aztán a hosszú hőségnapokat szemlélve óvatos derűlátás tapasztalható azoknak a gazdáknak a körében, akik e mellett a kultúra mellett kötelezték el magukat.
- Most, a szezon kezdetén igazából még senki sem tudja, hogy mit hoz a jövő, miként alakul az elkövetkező hetek időjárása, forgalma…
- A kezdet mindenképpen biztató – vallja Varga Ervin beregvidéki gazda. – Nagyjából a szokott időben történt meg az első szedés, és a 40 hrivnyás bevezető ár tisztességesnek mondható. Örömünkre szolgál, hogy az érdeklődés a felvásárlók részéről folyamatos. Tegyük hozzá gyorsan: lassan leáll a görögdinnye Török- és Görögországból történő importja is, hisz a vevő a friss hazai portékát keresi, s azt meg is kapja.
- Mennyire sikerül majd a folyamatos ellátást biztosítani?
- A kollegákkal együtt arra törekszünk, hogy a dinnyeszezon 45-50 napon át kitartson. A mostani szedés a fóliaalagútban nevelt tövekről származik, nagyjából két hét múlva ehhez csatlakozik az az ültetvény, amelyikről a fóliaházban nevelt palánták termését takarítjuk be, legvégül pedig, úgy augusztus közepe táján, a helyrevetett magvakból kikelt növények fordulnak termőre. Tudni kell, hogy nem csupán a vetés, illetve az ültetés időpontjában van különbség, hanem a fajták megválasztásában is: korai, középérésű és késői fajták egyaránt bekerülnek az ellátási láncba.
- Nem lenne egyszerűbb, ha csakis a korai fajtákhoz ragaszkodnának?
- Nem gondolom, hogy ez lenne a helyes út, mivel mindegyik fajta rendelkezik olyan tulajdonságokkal, amelyekről nem szívesen mondanánk le. A koraiság előnyeit nem kell különösképpen magyarázni. Emellett a gazdag ízvilág, a gyümölcsösség, a szállíthatóság és az eltarthatóság ugyanolyan fontos szempont. Az az igazság, hogy szinte egész Európában ugyanazt a 7-8 jól bevált fajtát termesztik, mint nálunk. Visszatérve a hazai vizekre: mind a különböző érésidejű fajták megválasztásával, mind a termesztésük időzítésével azt szeretnénk elérni, hogy ne alakuljon ki árudömping, hisz az egyértelműen jövedelemkieséssel jár.
- Hogy bírja a rekkenő hőséget ez a növény?
- Mivel a csepegtető öntözés folyamatos, s a lombozat szépen kifejlődött, a forróság immáron nem jelent problémát. Inkább a nappali és az éjszakai hőmérséklet közötti lényeges különbséget viseli nehezen ez a kultúra. És az utóbbi két hétben volt erre példa, amikor is hajnalonként 10 fok köré süllyedt a hőmérő higanyszála.
- A sárgadinnye kevesek kedvence, viszont ezeknek a fogyasztóknak az igényeit is figyelembe kell venni.
- A sárgadinnye szabadföldön történő termesztése rengeteg kockázattal jár. Például már egy rövid ideig tartó zápor után is képes a termés megcsattogni. Éppen ezért valóban csak a visszajáró kuncsaftok kedvéért ültetünk belőle néhány száz palántát. Viszont azt elismerem, hogy a fóliaházban irányított vízellátás mellett a növény sokkal biztonságosabban termeszthető.
- Végezetül az örök nagy kérdés: mennyire tápoldatozott, úgymond nitrogénnel mennyire túltáplált a kedvenc növényünk?
- Nem titok, hogy az induláskor szükség van a nitrogén műtrágyára, ám a sikeres foganás és a lombozat kialakulása után ennek a szerepét egyre inkább a kalcium és a kálium veszi át. Ez utóbbi például a cukorképződést segíti elő, s mindkét komponens jelentős szerepet játszik abban, hogy dinnyénk ízvilága gazdag és harmonikus legyen. Ha nem ilyen portékát kínálunk, akkor mind a hétköznapi vevők, mind a nagybani felvásárlók gyorsan elpártolnak tőlünk.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
