A hasnyálmirigyrák az egyik legagresszívebb daganattípus, amelynek kezelése különösen nehéz, főként a gyakori KRAS-génmutációk miatt. Egy friss laboratóriumi kutatás szerint azonban új reményt jelenthetnek azok a kísérleti vegyületek, amelyek egyszerre több ponton is képesek gátolni a daganatsejtek működését, és jelentősen visszaszoríthatják azok terjedését.
Laboratóriumi vizsgálatok során több kísérleti vegyület is képes volt megzavarni az egyik leghalálosabb daganattípus sejtjeinek működését. A hasnyálmirigyrák sejtjein tesztelt leghatékonyabb szer már alacsony koncentrációban is több mint 90 százalékkal csökkentette a kóros sejtek vándorlását.
A hasnyálmirigyrák leggyakoribb típusa a hasnyálmirigy duktális adenokarcinóma, amely egy kifejezetten nehezen kezelhető betegség. Kialakulása és terjedése gyakran a KRAS gén mutációihoz köthető: ezek a genetikai eltérések gyors sejtosztódást idéznek elő, ezáltal felgyorsítva a tumor terjeszkedését - írja az origo.hu.
A hasnyálmirigyrák kezelése: a KRAS régóta nehéz célpont
A KRAS-mutációk által vezérelt daganatok terápiája már régóta komoly kihívást jelent. A szakemberek szerint jelenleg kevés olyan gyógyszer áll rendelkezésre, amely hatékonyan alkalmazható lenne ezekkel a daganattípusokkal szemben. Ráadásul a meglévő kezelések egy része idővel elveszítheti a hatékonyságát a daganatsejtek veleszületett ellenálló képessége miatt.
A Florida A&M Egyetem Gyógyszerészeti és Gyógyszertudományi Karának kutatói éppen ezért olyan vegyületeket vizsgáltak, amelyek nem csupán egyetlen specifikus KRAS-mutációt céloznak meg. A céljuk ehelyett a mutáns KRAS-jelátvitelhez kapcsolódó, rendellenes fehérjekölcsönhatások megzavarása.
Ezeket a vegyületeket poliizoprenilált ciszteinil-amid inhibitoroknak, röviden PCAI-knak nevezik.
A felfedezésről az Oncotarget című szaklapban számoltak be.
A sejtek mozgását is jelentősen visszafogták
A kutatók laboratóriumban tenyésztett hasnyálmirigyrák-sejteken vizsgálták a PCAI-k hatékonyságát. Bár több vegyület is ígéretesnek bizonyult, a legkiemelkedőbb eredményeket az NSL-YHJ-2-27 kódnevű szer érte el:
ez a hatóanyag már alacsony koncentrációban is több mint 90 százalékkal gátolta a daganatos sejtek vándorlását.
A megfigyelés azért is kiemelten fontos, mert a kóros sejtek mozgása és a környező szövetekbe történő behatolása az áttétképződés (metasztázis) alapfeltétele.
A részletes vizsgálatok kimutatták, hogy a PCAI-k egyszerre több fronton is beavatkoznak a tumorsejtek működésébe.
- Egyrészt fokozzák a daganatelnyomó gének aktivitását,
- másrészt visszaszorítják azoknak a géneknek a kifejeződését, amelyek a rák terjeszkedését segítik.
A vegyületek emellett csökkentik a sejtek mozgásáért felelős fehérjék szintjét, és megzavarják az aktinfilamentumok hálózatát. Ez a belső sejtváz ugyanis elengedhetetlen a sejtek alakjának fenntartásához, a helyváltoztatáshoz, valamint a szomszédos szövetek inváziójához.
Háromdimenziós daganatmodelleken is tesztelték a szert
A kutatók nemcsak egyszerű sejttenyészeteken, hanem jóval bonyolultabb, háromdimenziós daganatmodelleken is vizsgálták a vegyületeket. A PCAI-k ezekben a komplex rendszerekben is sejtpusztulást váltottak ki, és elősegítették a daganatszerű struktúrák lebomlását.
A hatásmechanizmus azonban meglepetést okozott a szakembereknek.
A daganat növekedését serkentő jelek a várt elcsendesedés helyett paradox módon felerősödtek.
A megfigyelések alapján elképzelhető, hogy a sejtekben jelentősen megnőtt a reaktív oxigénszármazékok szintje, ami végül beindította a sejtek önpusztító mechanizmusait. A pontos biológiai háttér azonban egyelőre nem teljesen tisztázott, így a folyamat megértéséhez további kutatásokra lesz szükség.
Még csak laboratóriumi eredményekről van szó
A kutatók szerint a PCAI-k azért különösen ígéretesek, mert többféle KRAS-mutációval szemben is hatékonynak látszanak. Ez a felismerés fontos, mert a KRAS-gén mutációja korántsem csak a hasnyálmirigyrákkal van összefüggésben: a szolid tumorok mintegy 30 százalékának– köztük a vastag- és végbélráknak, valamint a tüdőráknak – a kialakulásában szerepet játszik.
A jelenlegi eredményeket azonban kellő óvatossággal kell kezelni, hiszen a kísérleteket eddig kizárólag laboratóriumban tenyésztett hasnyálmirigyrák-sejteken és daganatmodelleken végezték el. Egyelőre nem ismert, miként viselkednek ezek a vegyületek egy élő szervezetben, biztonságosak-e az állatmodellekben, és hogy károsítják-e az egészséges szöveteket.
Mindezek fényében humán klinikai vizsgálatokról egyelőre még korai lenne beszélni. A kutatás legfőbb hozadéka jelenleg abban rejlik, hogy egy új, lehetséges irányt vázol fel a KRAS-mutációk által vezérelt daganatok elleni küzdelemben.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
