Magyarok milliói vágnak bele, pedig igazából a világ legrosszabb befektetése

Állítsd be, hogy a Kárpátinfo az elsők között legyen a Google híreiben

Milliárdok várnak hétről hétre gazdára az ötöslottón, a matematikai valóság azonban kíméletlen: a telitalálat esélye csupán egy a csaknem 44 millióhoz. Mégis magyarok százezrei választják a reményt a biztos hozam helyett. Miért hisszük el, hogy velünk megtörténhet a csoda, és miért vonzóbb a jackpot, mint egy hosszú távú befektetés? Ennek jártunk utána Gelei-Tóth Gabriella pénzügyi szakértő segítségével.

Az élet a nyári melegben sem áll meg, hiába dőlnek a melegrekordok nap mint nap, valami mégsem változik: az emberek gazdagok akarnak lenni. A gazdagodáshoz vezető út pedig lehet hosszú és rögös, ámde sokkal biztosabb, vagy éppen rövid, de bizonytalan, ráadásul ehhez még oltári szerencse is kell. Viszont a magyarok millió mégis inkább az utóbbihoz húznak, mert a csodákat valahogy sokkal jobban kedvelik az emberek, mint a kamatos kamatot.

Éppen ezért állandó szakértőnkkel, Gelei-Tóth Gabriella ember–casco-szakértővel és pénzügyi tanácsadóval utánamentünk, mi lehet ennek a hátterében, miért éri meg jobban hétről hétre a csodát várni, semmint felépíteni egy biztos hozamot fialó, hosszú távú befektetést, amely a nyugdíjas éveket sokkal egyszerűbbé teheti. Az egyik megfejtés természetesen az, hogy az emberek lusták és nem hajlandóak tenni a sikerért, sokkal jobb, ha az ölükbe hullik a hatmilliárdos jackpot. De mi lehet még a háttérben?

A valószínűség és a remény

Gelei-Tóth Gabriella szerint a kérdés többek között az, hogy „hülye vagy-e, ha lottózol?” Erre nyilván nem lehet mondani igent vagy nemet, ezt mindenki döntse el maga, viszont az biztos, hogy „a legtöbb ember mégis szívesebben fizet azért, hogy egyszer talán milliomos legyen, mint azért, hogy biztosan ne menjen tönkre” – pedig a legdrágább befektetés az, amit meg sem kötünk a szakértő szerint.

Mindeközben a lottó valójában nem is pénzt árul, hanem reményt – éppen ezért Gelei-Tóth nem is lottózik, nem is vesz sorsjegyeket sem, hanem a „bolondok adójának” hívja ezeket a befektetésnek nem nevezhető, hamis reményt áruló lehetőségeket.

Ennek pedig egészen prózai oka van: még főiskolás korában egyszer kiszámolta, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy valaki megnyerje a lottó ötöst, és azóta nem is lottózik.

Én tanultam valószínűségszámítást a főiskolán, és akkor ennek így nekimentünk, és mikor kijött a végeredmény, mondtam, hogy jó, ezt hagyjuk

– fogalmazott, hiszen a biztos telitalálat esélye körülbelül 1 a 44 millióhoz, ami csaknem 17,6 milliárd forintos befektetést jelentene, vagyis ennyi pénzt kellene lottószelvényekre költeni. Ehhez képest minden idők legnagyobb lottónyereménye is csak aprópénz.

A tanácsadó szerint aki valóban meg akar gazdagodni, az jobb, ha azzal kezdi, hogy abbahagyja a lottózást. Ugyanis annak az esélye, hogy cápatámadás áldozatai leszünk, sokkal nagyobb, mint annak, hogy megnyerjük a lottóötöst, még akkor is, hogyha ki sem megyünk az országból – de ez persze csak a vicc. Az viszont nem, hogy annak az esélye például, hogy belénk csapjon a villám, 63-szor nagyobb, mint annak, hogy megnyerjük a lottóötöst. „Tehát egészen elenyésző esélye van, és erre építeni botorság” – mondta.

De mégsem arról van egyébként szó, hogy teljesen hülyék lennének az emberek, hanem arról, hogy az agyunk egészen másképp működik, hogyha reményről van szó, mint akkor, amikor valószínűségről. Az emberi agy nagyon rosszul kezeli a kis valószínűségeket

– fogalmazott.

Bármikor bejöhet (?)

A szakember szerint van itt néhány kérdés, amelyet megéri megválaszolni, mielőtt az összes megtakarításunkat sorsjegyre költenénk. Ilyen például az, hogy

• miért költünk szívesebben reményre, mint biztonságra,
• miért vesz valaki heti több ezer forintért lottót, miközben nincsen vésztartalék,
• miért vonzóbb a milliárdos álom, mint a biztos, de „unalmas 8-10 százalékos hozam”,
• miért választják az emberek a matematikailag rossz döntést,
• mit tanulhatunk ebből a pénzügyi viselkedésből?

Gelei-Tóth szerint a lottó szlogenje, a „bármikor bejöhet” a legveszélyesebb pénzügyi mondat, mert ugyanez működik a kriptónál, a részvényeknél, a kaszinónál és a sportfogadásnál is. Mind ugyanarra az agyi mechanizmusra épít, és a több millió vesztesről ritkán lehet hallani, pedig ugye ezek a cégek, platformok ezekből a vesztesekből élnek. Ámde az emberi agy a könnyen elérhető, látványos eredményeket részesíti előnyben, ezért azok felülírják a „hideg számításokat”.

Mindeközben a megbetegedés, a baleset, a váratlan nehéz helyzetek tényleg bármikor bejöhetnek

– állította párhuzamba a két esetet. Hozott egy jó példát is, mégpedig a Wimbledon-szervezőket, akik 2003-ban kötöttek egy biztosítást, amelyben az is benne volt, hogy ha világjárvány lenne, akkor az évi 280 millió dolláros nyereség ne ússzon el teljesn mértékben. 2020-ban pedig jött is a Covid, s ugyan lehülyézték őket az évi 2 millió dolláros biztosítás miatt, de 17 év alatt „csak” 24 milliót fizettek be, viszont az elmaradt eseménynél a biztosító 114 milliót fizetett ki nekik. Így végül a szervezők előrelátása bizonyult jogosnak.

„És ugye ez a tudatos pénzügyi szervezés, illetve tervezés, meg biztosítás, valójában annak a gondolkodásmódnak a része, hogy nem a csodára építenek, hanem a valószínűségre. Ez, hogy »bármikor bejöhet«, ennek inkább biztosítási reklám szlogennek kellene lennie, nem pedig a lottóénak, hogyha a frankót nézzük” – foglalta össze.

A legrosszabb befektetés

Előfordul, hogy valaki heti 5000 forintot költ lottóra – ilyenből azért van néhány Magyarországon –, mégis a legtöbben arra panaszkodnak, hogy nincs pénzük. „Nyilván, ha nem mondja nekem, hogy nézzek bele a pénztárcájába, és mondjam meg neki, hogy hol folyik el a pénz, akkor nem nézek bele. De vannak, akik kifejezetten ezzel keresnek meg, hogy egyébként jól keresnek, de valahogy mégsem marad semmire. Akkor beleturkálok, és megmondom, hogy sokba kerül a bankszámla, nem kéne lottózni, nem kéne 53 streaming szolgáltatót fizetni, satöbbi” – fogalmazott a szakértő.

Ezzel pedig bőven kijönne egy 15-20 ezer forintos befektetés havonta, és ugye erre szokták azt mondani, hogy sajnos erre nincsen pénzük. Miközben megveszik heti 5000 forintért a lottót, ami a legrosszabb befektetés, sokan mégis imádják

– tette hozzá.

Ha pedig húsz évig lottózik valaki, és mindig 5000 forintot lottózik el minden héten, az 20 ezer forint havonta, húsz év alatt pedig 4,8 millió forint, amit elkölt, és „jó esélye nem lesz belőle semmi”. Viszont ha 10 százalékos hozammal inflációkövetés nélkül, tehát mindig csak ezt a 20 ezer forintot fizeti be valaki húsz éven keresztül havonta, akkor abból 12 és fél millió forint lesz, ha pedig 16 százalékos a hozam, – „ami nem ördögtől vett dolog” –, abból már 24 és fél millió forint fölötti összeg lesz.

Így a lottó arról szól, hogy kis pénzből nagy nyereséget remélnek az emberek, a biztosítást pedig kétféleképpen nézhetjük: vagy kis pénzből óriási veszteséget előz meg, vagy ha befekteti az ember, akkor meg kis pénzből vagyont lehet építeni. „A valódi kérdés nem az, hogy nyerhetsz-e egyszer, hanem hogy szeretnéd-e úgy felépíteni az életedet, hogy ne kelljen a szerencsében bíznod?” – összegezte a tanácsadó.

F*ck you money!

Azt tudjuk, hogy a magyaroknak mennyire nincs megtakarításuk – erről már több cikkben megemlékeztünk –, miközben van a klasszikus pénzügyi mondás, hogy „dolgozz keményen, gyűjts pénzt, és akkor egyszer élvezheted az életet”. Ez szép és jó, viszont a Z-generációnak, meg a fiatalabb Y-generációnak a jelentős része már egészen mást keres. Tehát nem feltétlenül gazdag akar lenni, hanem szabad akar lenni, és ez a szakember szerint óriási különbség.

Véleménye alapján a vagyon jelentése mára megváltozott, merthogy régen a pénz, a ház, az autó státusszimbólum volt, ma viszont már egyre többen inkább azt kérdezik, hogy „mennyi időt tudok megvenni magamnak”? Lehet, hogy valaki már nem akar mondjuk 600 négyzetméteres házat, a fiatalok között pedig már úgy hívják ezt, hogy f*ck you money.

„Ha például rossz a főnök, elkezd piszkálni a munkahelyeden, akkor mondhatod azt, hogy figyelj, akkor én inkább felmondok”. Mert van annyi pénze, amiből házat nem tud venni, de élni tud addig, amíg talál másik állást.

Gelei-Tóth Gabriella arról beszélt, hogy egyszerűen nem kell rettegni attól, hogy elveszíti valaki az állását, és a pénz ebben az értelmezésben már nem luxuscikkek vásárlására van, hanem

a választási lehetőséget vásárolhatja meg vele az ember.

Tehát ez a f*ck you money gyakorlatilag alkupozíciót ad az élettel szemben, hogy például nem kell a toxikus munkahelyen maradni. Valószínűleg ezért van az is, hogy a fiatalok már sokkal könnyebben váltanak munkahelyet, és nem ragaszkodnak egyetlen álláshoz, mint anno, amikor valaki 18 évesen elkezdte valahol, majd 65 évesen onnan ment nyugdíjba. Ez kinyitja előttük a lehetőségeket, ami pont akkora tartalékot jelent sokszor, hogy ne kényszerből hozzák meg az életük legfontosabb döntéseit, hanem legyen mozgásterük.

A leggazdagabb ember

„És hogyha innen nézzük, akkor itt már a lottó is más megvilágításba kerül, mert a lottó azt ígéri, hogy egy nap alatt szabad leszel. A tudatos befektetés meg biztosítás ezzel szemben azt mondja, hogy apránként építsd fel a szabadságot, amire vágysz. Ez tényleg sokkal lassabb, meg sokkal kevésbé látványos, viszont sokkal valószínűbb, hogy sikerül” – összegzett Gelei-Tóth Gabriella.

Emellett arra is megtanít, hogy takarékoskodj, mert „ez okos dolog”, viszont ezt átkeretezi az, hogy már nem vagyonépítésként, hanem szabadságépítésként értelmezik ezt a mai fiatalok. Ez a gondolat sok 20-30 éves számára sokkal motiválóbb, és jobban tudja értékelni a biztosítás szerepét is, hiszen nem arról van szó csak, hogy gyarapítani kell a pénzt, hanem arról, hogy az ember megőrzi a mozgásterét.

Tehát nem az a legfontosabb kérdés, hogy mekkora vagyont szeretnénk felépíteni, hanem hogy mekkora szabadságot szeretnénk vele vásárolni. A pénz valódi értéke nem az, hogy egyszer talán milliomos lesz belőle az ember, hanem az, hogy egyre több olyan helyzetet teremtünk az életünkben, amit nem a kényszer, hanem a saját döntéseink irányítanak

– fogalmazta meg a konklúziót.

Így pedig a mai fiataloknak a valódi főnyeremény nem a telitalálat a lottón, hanem a pénzügyi mozgástér, amelynek birtokában már nincsen szükségük arra, hogy a szerencsére bízzák a jövőjüket. A szakember szerint talán nem az a legfontosabb pénzügyi döntés, hogy mibe fektetjük a pénzünket, hanem az, hogy mire akarjuk bízni a jövőnket, a szerencsére vagy a valószínűségre. Merthogy a lottó élményt adhat egy estére, a tudatos pénzügyi döntések viszont évekre, vagy akár egy életre is biztonságot adnak.

„A valódi siker nem a pillanat, hogy végre nyersz, hanem az, hogy már nincs szükséged arra, hogy nyerj” – mondta. Mert a lottó azt ígéri, hogy egyszer minden megváltozik, a befektetés és a biztosítás pedig az, hogy nem kell erre a napra várnod. „Tehát nem az a leggazdagabb ember, akinek egyszer szerencséje volt, hanem akinek nincs szüksége a szerencsére” – zárta gondolatait - közölte az index.hu.