Tavasszal futott ki a Kárpátaljai Magyar Mentálhigiénés Társaság egyik közkedvelt programja, a kiégés témájú pszichoedukációs projekt. E program kedvezményezettjei több csoportba szervezett, különböző korosztályú és foglalkozású résztvevők voltak.
Kárpátalján nagy szükség van erre a programra, hiszen lakosai, köztük például a pedagógusok, önkéntes segítők, ápolók, egyházi szolgálatban lévők ötödik éve élnek háborús körülmények között. A családok többsége szétszakítottságban él, s a háború évei alatt a kiégés szinte minden családtagot érintett valamennyire Kárpátalja szerte.
A projekt folyamán azt is vizsgáltuk, hogy melyik referenciacsoport volt érintett legjobban a kiégés témában. Foglalkoztunk egy fiatalokból álló csoporttal, akik többsége önkéntes egyházi szolgálatot vállal, idősebbek segítésében vesznek részt, megszólíthatóak, s bármilyen adódó programon szívesen vesznek részt, ahol hasznosnak találják a jelenlétüket. Önkéntes munkával támogathatják egy-egy rendezvény, akció, projekt sikeres lebonyolítását. Az egyik csoportunkban többségben voltak a fiatal ápolók, akik olyan hadviselt katonákkal is találkozhatnak, akiket sérüléseik miatt szereltek le, hoztak vissza a hátországba. A visszajelzésekből úgy érezzük, hogy a foglalkozás sokat jelentett számukra. Egyrészt, hogy új ismeretekkel bővült tudásuk, másrészt, hogy hasonló társaikkal együtt most nem beosztásban voltak, hanem egyszerű csoporttagként, ahol töltekezhettek.
Foglalkoztunk pedagógusokkal, foglalkoztunk többségében idősebb korú egyházi szolgálatot végző nyugdíjasokkal, s nem utolsósorban olyan csoporttal, amely összetételében többségben mentálhigiénés szakemberek voltak, akik munkájuk során maguk is találkozhatnak kiégett emberekkel. Ők a maguk eszközeikkel próbálnak segíteni különböző fajtájú elakadásban lévő kliensekkel, s ugyancsak a háború kapcsán sérült emberekkel.
A projekt során a hallgatók némi ráhangoló önismereti foglalkozás után megismerkedtek a kiégés fogalmával, milyen okai lehetnek, kiket érint, milyen százalékban, mik a testi és lelki tünetei. Különös hangsúlyt fektettünk a Herbert Freudenberger és Gail North által kidolgozott klasszikus modell 12 fázisának felismertetésére és megelőzésére.
A foglalkozások második körében csoportos és egyéni foglalkozásokban a megoldásokra tértünk rá: hogyan lehet megelőzni a kiégést, s ha kialakult, hogyan lehet felismerni, küzdeni ellene, s kigyógyulni belőle.
Számunkra is érdekes volt az a megtapasztalás, hogy az általunk indított négy csoportban leginkább a fiatalabb korosztályhoz tartozó egyének érintettek, veszélyeztetettek. Ezt egyébként a szakirodalom is alátámasztja. Bár az idősek korában, körében is tetten érhető a kiégés, de a fiatalabb korosztály – teszt kitöltése és eredményeinek elemzése során – inkább felismerte magában a kiégés jeleit, mint az idősebbek. Az itthon maradott kárpátaljai idősebb emberek azáltal, hogy több idejük van önkéntes tevékenységet folytatni, önkéntes szolgálatot végezni akár a családban, akár a szűken vett lakókörnyezetükben, maguk is gyógyulnak.
A foglalkozások végeztével a résztvevőkkel kielemeztük, hogy milyen hatással volt rájuk a képzés. Legtöbben megkönnyebbülésről számoltak be. Nem fognak értetlenül állni a testi és szellemi kimerültség felismerésekor, meg fognak engedni maguknak olyan én-időt, töltekezési módokat, amiről azt gondolták, hogy ők ezt nem érdemlik meg. A hasonló korú, foglalkozású és hasonló élethelyzetben lévők egymás példáiból, a konfliktusos helyzetek megoldásainak tapasztalataiból is merítettek. Új barátságok is köttettek, s várhatóan közvetlenebbül fognak viszonyulni egymáshoz. Egyetértés volt abban, hogy az ilyen képzésekre, projektekre nagy szükség van Kárpátalján, s szívesen fognak jönni a további képzésekre is.
Köszönjük a Bethlen Gábor Alap támogatását, hogy hozzájárult a kiégés témájú mentálhigiénés pszichoedukációs projekt sikeres lebonyolításához.
Bárdos Nóra mentálhigiénés szakember
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
