A hosszan tartó tavaszi lehűlések miatt Kárpátalján várhatóan későbbre tolódik a dinnyeszezon kezdete. A termelők többsége az egymás után jelentkező hideg napok miatt kivárt a palánták szabadföldi kihelyezésével. Természetesen akadtak olyanok is, akik a koraiságot szem előtt tartva bő két héttel ezelőtt fóliaalagutakat készítettek, s oda helyezték ki a zsenge növényi sarjakat. Ám sok helyen szomorúan tapasztalták, hogy az egyszeri fóliaborítás nem biztosított megfelelő védelmet a május elsején virradóra jelentkező mínuszokkal szemben: a hajtások lefagytak, a tövek megfáztak. Úgy hírlik, hogy a dupla fóliatakarás alatt viszont a növények átvészelték ezt a kockázatos időszakot.
- Megérteném, hogy a szakmabeliek arra törekszenek, hogy minél hamarabb piacra juttassák az első termést, ám mindamellett tisztában kell lennünk a realitásokkal is – hangsúlyozza Mezei István nagybégányi dinnyetermesztő. – Márpedig nekünk számolni kell a tavasz második felében szinte menetrendszerűen érkező komoly lehűlésekkel, hisz így megy ez már évek óta. Éppen ezért mi megvártuk a fagyosszentek elmúltát, s csak akkor láttunk hozzá a palánták kiültetéséhez. Családunk a feketefóliával takart bakhátas, csepegtetőcsöves technológiát alkalmazza már évek óta. Nálunk ez bevált. Mint ahogy az is, hogy a dömping elkerülése érdekében különböző érési idejű fajtákat termesztünk.
- Emiatt nem húzódik el túlságosan a szezon?
- Nem mondanám. Tavaly például augusztus 20-a körül kezdtük árusítani az első tételeket, s három hét leforgása alatt sikerült értékesíteni az egész termést. Annak nagyobb részét ismerős felvásárlók vitték el, ám helyben is komoly tétel talált vevőre. A kaszonyi fürdőhöz vezető úton kialakított elárusítóhelyen naponta két tonnát is el tudtunk adni.
- Jól emlékszem, hogy az elmúlt év augusztus végére olyannyira telítetté vált a piac, hogy sok termelőnek önköltségi ár alatt sem sikerült megszabadulni portékájától.
- Kétségtelen, hogy a minőségi szempontok egyre inkább előtérbe kerülnek. Nagyon oda kell ügyelni a tápoldatozásra, hogy a gyümölcs ne csupán édes, de kellően aromás is legyen.
- Mostanra az Ungvári járás dinnyetermesztői is végeztek a palánták kiültetésével, emellett sokan a helyrevetéssel is próbálkoznak – számol be az ottani fejleményekről Kovács Árpád, Kisgejőcön élő falugazdász, aki maga is régóta foglalkozik e kultúrával.
- A helyrevetés miatt nem csúsznak ki az időből?
- Tény, hogy a helyrevetett magvakból két héttel később szedhetjük le az első termést, mint a palántáról nevelt növényről. Ám rendelkezik egy olyan tulajdonsággal, amelyik az ilyen aszályos periódusokban hatalmas előnyt jelent. Ez pedig a vízkereső gyökér, amelyik akár 4-5 méterre is lemegy a talaj mélyebb rétegeibe. Tudni kell, hogy ez a fontos gyökér a palánta kiültetésekor gyakran sérül, így ezek a növények csak a jóval sekélyebben szétfutó oldalgyökereiken keresztül tudnak vízhez jutni. Azt is tényként kell elfogadni, hogy a csöpögtető öntözés nálunk nem mindenütt megoldott. Ám kétségtelen tény, hogy az utóbbi két esztendőben már nem a dinnye megtermelése, hanem annak értékesítése jelenti a legfőbb gondot. Mert a vevő bizony alaposan megnézi, hogy mennyire ízletes, aromagazdag az a gyümölcs, amit kínálnak neki. S ha egyszer csalódott, akkor nagy valószínűséggel nem jelentkezik újra. Az Ung-vidéki termelőknek pedig azzal kell szembesülni, hogy a felvásárló gyakran kénye-kedve szerint válogat, és csak nagyon alacsony árat kínál a termésért. Éppen ezért a szakmabeliek közül igazából azok tudnak érvényesülni, akik egyedül is meg tudják szervezni az értékesítést. Akár egy forgalmasabb úton kialakított standnál, egy közeli város piacán, de akár otthon is, a kapu előtt.
- Nálunk, Benében, több mint tíz gazda foglalkozik dinnyetermesztéssel, közülük hatan fóliában nevelik a lédús gyümölcsöt – tájékoztat Varga István, a Pro Agricultura Carpatika falugazdásza. – Jellemző módon a hajtatásban legfőképpen a sárgadinnyét favorizálják. Mindez érthető is, hisz annak jóval magasabb az ára, mint a piros húsú társának. Mivel a településünkön található gyümölcsösöket, és részben a szőlőt is idén háromszor érte komolyabb fagykár, földműveseink kivártak a dinnyepalánták szabadföldi telepítésével. Jelenleg viszont már gőzerővel zajlik ez a munka. Talán legfőképpen az élőmunkaerő hiányával magyarázható, hogy a gazdák közül senki sem kísérletezik egy hektárnál nagyobb területtel. Inkább a kisebb parcelláknak igyekeznek mindazt megadni, ami az eredményes termesztéshez szükséges. A fóliasátrakban korábban kizárólag az ország belsejéből vásárolt poszméhek segítségével történt a sárgadinnye beporzása. Idei újdonság, hogy most erre a célra a hajtatóközegekbe kárpáti méhet telepítettek. Úgy tűnik, hogy hasznos rovarjaink maradéktalanul el tudják végezni ezt a fontos feladatot.
Eszenyi Gábor
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
