A felhők alakjának megértéséhez érdemes megismerni, hogyan is képződnek. Amikor a levegő felemelkedik és lehűl, a benne lévő vízpára apró vízcseppekké vagy jégkristályokká kondenzálódik. Ha elég sok ilyen részecske csoportosul, látható felhő alakul ki.
A szakemberek általában tíz fő típusba sorolják a felhőket alakjuk és az égbolton való magasságuk alapján. Például a gomolyfelhők (latinul cumulus, jelentése halom) vattapamacsok halmazára emlékeztetnek, míg a rétegfelhők (latinul stratus, jelentése réteg) takaróként terülnek szét, a pehelyfelhők (latinul cirrus, jelentése haj) pedig tollszerűnek tűnnek. Ezek az alapnevek kombinálhatók összetettebb felhőtípusok leírására – mint például a cirrocumulus. Az „alto” (jelentése magas) előtag segít megkülönböztetni a középmagas felhőket alacsonyabb társaiktól (például az altostratust a stratustól) - írja az origo.hu.
A felhők magassága fontos tényező
A felhő földtől való távolsága nagy hatással van a megjelenésére.
A levegő hőmérséklete a magassággal csökken, így a földhöz közelebb képződő felhők főként vízcseppekből állnak, míg a magasabb felhők általában jégkristályokból.
A középmagas felhők gyakran mindkettő keverékét tartalmazzák. Ez a különbség az összetételben befolyásolja a felhők kinézetét: a víz alapú felhőknek, mint a cumulus, éles szélei és tömör megjelenése van, míg a jeges felhők, mint a cirrus, általában átlátszóbbak és diffúzabbak.
A légmozgás szintén befolyásolja a felhők alakját. Ahogy a meleg, nedves levegő emelkedik – ezt a folyamatot konvekciónak nevezzük – lehűl és kondenzálódik, felhőket képezve. De valami érdekes történik a folyamat során: ahogy a vízpára kondenzálódik, hőt szabadít fel, ami felmelegíti a környező levegőt. A melegebb levegő kevésbé sűrű, mint a körülötte lévő hidegebb levegő, így felhajtóereje nagyobb lesz. Ez a megnövekedett felhajtóerő még gyorsabb emelkedésre készteti a levegőcsomagot.
Ezek a felfelé áramló légmozgások hullámokkal járnak együtt, ami a gomolyfelhőket alakítja ki, amelyeket sokan elképzelünk, amikor felhőkre gondolunk
– mondta Bjorn Stevens, klímakutató és a hamburgi Max Planck Meteorológiai Intézet ügyvezető igazgatója a Popular Science-nek. Ha a levegő meleg és nedves a föld felszíne közelében, de sokkal hidegebb feljebb, egy szép időt jelző gomolyfelhő gyorsan tornyosuló zivatarfelhővé (cumulonimbus) növekedhet.
Az alak függ a fénytől is
A cirrus felhőket, amelyek finom, tollas megjelenésükről ismertek, a légkör magasabb régióiban uralkodó erős szelek formálják. Ezek a szelek a cirrus felhőket alkotó jégkristályokra hatnak, csavarva és finoman elnyújtva őket, kecses szálakat hozva létre.
„Az alak nagyban függ a fénytől is” – teszi hozzá Stevens. Elmagyarázza, hogy a felhők „diszperziók”, ami azt jelenti, hogy megszámlálhatatlan, levegőben lebegő részecskéből állnak – inkább hasonlítanak a ködhöz, mint egy szilárd tárgyhoz. „Nincs határozott végük vagy kezdetük” – mondja.
Amit mi felhőszélként érzékelünk, valójában az a pont, ahol a napfény szóródik a benne lévő cseppeken vagy jégkristályokon.
Néha ez a szóródás a felhő felszínéhez közel történik, máskor mélyebben a párában, ezért tűnnek a felhők határai gyakran elmosódottnak vagy folyamatosan változónak.
A domborzat szerepe
Egy terület fizikai jellemzői, vagyis a domborzat szintén befolyásolhatja a felhők alakját. A The Conversation-ben megjelent cikkben Ross Lazear, az Albányi Egyetem Légköri és Környezeti Tudományok oktatója elmagyarázta, hogyan indít el a hegyvonulatok felett áramló levegő légköri hullámokat, hasonlóan ahhoz, ahogy egy kő megzavarja a vizet egy patakban, és hogyan vezet ez a lencse alakú (lentikuláris) felhők kialakulásához, amelyek repülő csészealjakra emlékeztetnek.
Minden felhő alakja valamilyen okból formálódik úgy, ahogy. A meteorológusok számára ezek az alakok nem csak lenyűgözőek – értékes támpontok az elkövetkező időjárás előrejelzéséhez.
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke