Immár hagyomány, hogy a Tudományos Diákköri Konferencia előestéjén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán neves előadók részvételével tudományos vitadélutánt tartanak. Az immár nyolcadik alkalommal megtartott eseményen, melynek az intézmény könyvtárának központi olvasóterme adott otthont – Váradi Natália, a GENIUS Jótékonysági Alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.
Évfordulók tekintetében gazdag évnek nézünk elébe, hangsúlyozta, hisz 200 éve jött létre a Magyar Tudományos Akadémia, javában zajlanak a Jókai-év eseményei, 80 évvel ezelőtt ért véget a második világháború, s hogy közelebb kerüljünk a mai aktualitáshoz is, azt is meg kell említenünk, hogy Magyarországon hetvenéves múltra tekint vissza a tudományos diákköri mozgalom. Az alapítvány irányítója annak a reményének adott hangot a mostani találkozó rengeteg lehetőséget kínál az új ismeretek átadására és befogadására, a párbeszédre és az együttműködésre.
A tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások megoldásában mindnyájunk számára kapaszkodót jelent, mutatott rá Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője. Az egyetemes tudáskészletben meghatározó arányt képvisel a magyar elme produktuma. De mit is jelent a magyar tudomány? Mitől a miénk? Mitől magyar? Adja magát a válasz, hogy művelőitől, mindazon magyaroktól, akik egyedülálló tudományos teljesítményükkel gazdagították a világot. Amit ők alkottak, az „magyar termék” is, tükrözi a sajátosan magyar gondolkodást, a világnézetet, a ránk, magyarokra jellemző kreativitást, állhatatosságot, mondta a diplomata.
Legyenek mindig nyitottak az új gondolatokra, a friss információkra, biztatta a hallgatókat köszöntőjében Csernicskó István, a főiskola rektora.
„Tudósok a diktatúrában” című nyitóelőadásában Bank Barbara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense beszámolt róla, hogy 1945 után a Magyarországon berendezkedő kommunista hatalmi gépezet a Tudományos Akadémia lassú meghalását tűzte ki célul, hisz az a reakció fellegvára, mert önálló gondolkodásra, önálló cselekvésre késztet, és folytonos tanulásra buzdít. 1949-ben a 258 akadémikus közül 122-nek felfüggesztették a tevékenységét, többeket börtönbe, kényszermunkatáborokba zártak, néhányuk rehabilitálása máig várat magára.
Kelemen Oguz, a Szegedi Tudományegyetem intézetvezetője „Széchenyi és a mentális egészség kérdése 200 év távlatában” címmel tartott előadást, melyben a pszichiátriai betegségek gyógyításának több mint másfél évszázados történetét elevenítette fel. Beszámolt arról is, hogy hol tartunk ma, amikor is a gyógyszeres kezelés mellett egyre inkább terjed az integrált ellátás, illetve a személyes, valamint a közösségi alapú terápiák. Felhívta a figyelmet a következőkre: az, hogy miként bánunk a kiszolgáltatottakkal, többet árul el rólunk, mint magukról a betegekről, s azokról a betegségekről, amelyekkel ők küszködnek.
Kocsis Károly Széchenyi-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTA MTK EB) elnöke az akadémia megújult épületét mutatta be, ahová egyébként a hét közepén a kárpátaljai előadókat is várják. Megtudtuk tőle, hogy Magyarországon jelenleg mintegy huszonötezer tudományos fokozattal rendelkező személy él, s közülük húszezren tagjai a tudós kamarának. Kárpátalja a testületben 178 taggal képviselteti magát. Az MTA feladata továbbra is, hogy a nemzet tanácsosa legyen, elősegítse a tudományok fejlődését, szembe szállva az áltudományokkal, őrködjön annak tisztasága felett.
A maga korában miért lehetett olyan népszerű író Jókai Mór? – tette fel a kérdést előadásában Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője. – Művei a magas szintű irodalmat, vagy inkább a középszerűt képviselik, s csupán az olvasók szórakoztatását szolgálják? A professzor példákon mutatta be, hogy Jókai miként lép át a sablonok keretein, állandóan műfajfejlesztő, műfajteremtő ötletekkel lép az olvasó elé. Hosszan tartó népszerűségének pedig az a titka, hogy sokáig meghatározta a magyar nemzeti önképünket, bemutatta, hogy a magyarok miként látják, illetve milyennek szeretnék látni önmagukat.
A tanácskozás végén az egybegyűltek meghallgathatták Weiszburg Tamásnak, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökének, a HTDK program szakmai vezetőjének „70 éves a tudományos diákköri mozgalom Magyarországon” című előadását.
A kulturális program keretében – erre már egy másik helyszínen, Beregardóban a Perényi Kultúrkúriában került sor – a vendégek a Rezeda citeraegyüttes, a Beregszászi harmonikások, valamint a tizedik, jubileumi virtuózok komolyzenei tehetségkutató felfedezettjeinek és a ZeneVarázslat képzések állandó résztvevőinek, Klárikova Zsófiának, Seres Lejlának, Dankai Nikolettának, Biró Ágnesnek és Szülek Dániel Miklósnak az előadásában gyönyörködhettek.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
