Immár hagyomány, hogy a Tudományos Diákköri Konferencia előestéjén a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán neves előadók részvételével tudományos vitadélutánt tartanak. Az immár nyolcadik alkalommal megtartott eseményen, melynek az intézmény könyvtárának központi olvasóterme adott otthont – Váradi Natália, a GENIUS Jótékonysági Alapítvány igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket.
Évfordulók tekintetében gazdag évnek nézünk elébe, hangsúlyozta, hisz 200 éve jött létre a Magyar Tudományos Akadémia, javában zajlanak a Jókai-év eseményei, 80 évvel ezelőtt ért véget a második világháború, s hogy közelebb kerüljünk a mai aktualitáshoz is, azt is meg kell említenünk, hogy Magyarországon hetvenéves múltra tekint vissza a tudományos diákköri mozgalom. Az alapítvány irányítója annak a reményének adott hangot a mostani találkozó rengeteg lehetőséget kínál az új ismeretek átadására és befogadására, a párbeszédre és az együttműködésre.
A tudomány az a közös szál, amely az emberiség előtt álló legkomolyabb kihívások megoldásában mindnyájunk számára kapaszkodót jelent, mutatott rá Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusának ügyvivője. Az egyetemes tudáskészletben meghatározó arányt képvisel a magyar elme produktuma. De mit is jelent a magyar tudomány? Mitől a miénk? Mitől magyar? Adja magát a válasz, hogy művelőitől, mindazon magyaroktól, akik egyedülálló tudományos teljesítményükkel gazdagították a világot. Amit ők alkottak, az „magyar termék” is, tükrözi a sajátosan magyar gondolkodást, a világnézetet, a ránk, magyarokra jellemző kreativitást, állhatatosságot, mondta a diplomata.
Legyenek mindig nyitottak az új gondolatokra, a friss információkra, biztatta a hallgatókat köszöntőjében Csernicskó István, a főiskola rektora.
„Tudósok a diktatúrában” című nyitóelőadásában Bank Barbara, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem docense beszámolt róla, hogy 1945 után a Magyarországon berendezkedő kommunista hatalmi gépezet a Tudományos Akadémia lassú meghalását tűzte ki célul, hisz az a reakció fellegvára, mert önálló gondolkodásra, önálló cselekvésre késztet, és folytonos tanulásra buzdít. 1949-ben a 258 akadémikus közül 122-nek felfüggesztették a tevékenységét, többeket börtönbe, kényszermunkatáborokba zártak, néhányuk rehabilitálása máig várat magára.
Kelemen Oguz, a Szegedi Tudományegyetem intézetvezetője „Széchenyi és a mentális egészség kérdése 200 év távlatában” címmel tartott előadást, melyben a pszichiátriai betegségek gyógyításának több mint másfél évszázados történetét elevenítette fel. Beszámolt arról is, hogy hol tartunk ma, amikor is a gyógyszeres kezelés mellett egyre inkább terjed az integrált ellátás, illetve a személyes, valamint a közösségi alapú terápiák. Felhívta a figyelmet a következőkre: az, hogy miként bánunk a kiszolgáltatottakkal, többet árul el rólunk, mint magukról a betegekről, s azokról a betegségekről, amelyekkel ők küszködnek.
Kocsis Károly Széchenyi-díjas akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság (MTA MTK EB) elnöke az akadémia megújult épületét mutatta be, ahová egyébként a hét közepén a kárpátaljai előadókat is várják. Megtudtuk tőle, hogy Magyarországon jelenleg mintegy huszonötezer tudományos fokozattal rendelkező személy él, s közülük húszezren tagjai a tudós kamarának. Kárpátalja a testületben 178 taggal képviselteti magát. Az MTA feladata továbbra is, hogy a nemzet tanácsosa legyen, elősegítse a tudományok fejlődését, szembe szállva az áltudományokkal, őrködjön annak tisztasága felett.
A maga korában miért lehetett olyan népszerű író Jókai Mór? – tette fel a kérdést előadásában Szajbély Mihály, a Szegedi Tudományegyetem tanszékvezetője. – Művei a magas szintű irodalmat, vagy inkább a középszerűt képviselik, s csupán az olvasók szórakoztatását szolgálják? A professzor példákon mutatta be, hogy Jókai miként lép át a sablonok keretein, állandóan műfajfejlesztő, műfajteremtő ötletekkel lép az olvasó elé. Hosszan tartó népszerűségének pedig az a titka, hogy sokáig meghatározta a magyar nemzeti önképünket, bemutatta, hogy a magyarok miként látják, illetve milyennek szeretnék látni önmagukat.
A tanácskozás végén az egybegyűltek meghallgathatták Weiszburg Tamásnak, az Országos Tudományos Diákköri Tanács elnökének, a HTDK program szakmai vezetőjének „70 éves a tudományos diákköri mozgalom Magyarországon” című előadását.
A kulturális program keretében – erre már egy másik helyszínen, Beregardóban a Perényi Kultúrkúriában került sor – a vendégek a Rezeda citeraegyüttes, a Beregszászi harmonikások, valamint a tizedik, jubileumi virtuózok komolyzenei tehetségkutató felfedezettjeinek és a ZeneVarázslat képzések állandó résztvevőinek, Klárikova Zsófiának, Seres Lejlának, Dankai Nikolettának, Biró Ágnesnek és Szülek Dániel Miklósnak az előadásában gyönyörködhettek.
Kovács Elemér
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat! Értesüljön időben a legfontosabb ukrajnai és kárpátaljai hírekről! Kövessen minket Facebookon, Instagramon, Twitteren vagy iratkozzon fel Google News csatornánkra!
Kövesse a Kárpátinfo.net oldalunkat: Facebook, Telegram, Twitter!
Legfrissebb híreink: Ukrajnai háború, Mozgósítás, Kárpátalja hírek, Ukrajna elnöke
Forrás
A csapásokban lakónegyedek és egy kereskedelmi hajó kapott találatot, két ember pedig életét vesztette.
A létesítményt ért találat komoly fennakadásokat okoz az Oroszországon belüli olajszállítás logisztikájában.
Felszólították egyúttal az unión kívüli országokat, hogy segítsenek az ukrán finanszírozási nehézségek áthidalásában.
Harry sussexi herceg csütörtök reggel előre be nem jelentett látogatásra Kijevbe érkezett.
Több mint egy év után érkezett a tragikus hír: elesett Rudák Vaszil tereszvai katona.
A 36 éves Mica Vaszil 2024. április 13-án vesztette életét a donyecki területen.
A légvédelem az ország északi, déli és keleti régióiban 139 drónt hatástalanított, viszont 9 helyszínen 11 drón célba talált.
Még az év vége előtt megnyílhat mind a hat tárgyalási fejezetcsoport.
A busz Odesszából tartott Isztambulba.
